Vízben élő fák

AZ ÉBREDJETEK! AUSZTRÁLIAI ÍRÓJÁTÓL

Sok veszélyeztetett emlősnek, madárnak és hüllőnek nyújtanak menedéket. A környezetet is megóvják, mégpedig úgy, hogy kiszűrik a vízből a szennyező anyagokat. Dél-Floridában a sporthorgászok által kifogott halak mintegy 75 százaléka, és a kereskedelmi célból kifogott halak 90 százaléka függ tőlük. Ezenkívül gátat alkotva megvédik a tengerparti területeket a viharoktól és az árapály hatásaitól. Hogy mik ezek? A mangroveerdők.

FÖLDÜNK trópusi tengerpartjainak több mint a felén találhatók mangroveerdők, melyekben több családhoz tartozó fák vagy bokrok élnek. A mangrovék általában a szárazföld és a tenger közötti árterületen nőnek, ahol a tenger- és az édesvíz keveredik. Jóllehet a víz itt sokkal sósabb annál, mint amit a legtöbb növény el tud viselni, a mangrovéknak ez nem okoz különösebb gondot. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy több bámulatos módszert is alkalmaznak, nemegyszer pedig ötvözik ezeket.

Sós közeg

Egyes mangrovéknak szűrőik vannak. Ezek megakadályozzák, hogy a gyökéren át só jusson a növénybe. Olyan hatásosan rekesztik ki a sót, hogy egy szomjas utazó édesvízhez juthat, ha eltöri egy ilyen mangrove gyökerét. Más mangrovefajok beengedik magukba a sót, felhalmozzák és elraktározzák az öreg leveleikben vagy más növényi részeikben, majd lehullajtják azokat.

Vannak sókiválasztó mangrovék is, melyek beengedik magukba a sót, ám gyorsan ki is választják, általában a leveleken található különleges sómirigyekkel. Ha megnyalnád egy ilyen mangrove levelét, nagyon sós lenne. De vigyázz, melyik mangrovét választod! Ha a vakító tejelőfa levelének tejnedve a szemedbe kerül, átmeneti vakságot okozhat neked. Ám a tejnedvnek gyógyhatása is van, gyulladások, valamint csípések kezelésére használják.

Hogyan maradnak életben?

A legtöbb növénynek jól szellőző talajra van szüksége ahhoz, hogy életben maradjon és növekedjen. A mangrovék viszont általában mocsaras területeken élnek. A túlélésük titka a légzőgyökereikben rejlik. Ezek a felszín fölött vannak, a növény így közvetlenül a levegőből lélegzik. A gyökerek különböző alakúak. Némelyiket térdgyökérnek nevezik. Ahogy kinőnek a talajból, majd visszabújnak oda, dudoros kinövéseket alkotnak. Valamelyest úgy néznek ki, mint egy behajlított térd.

A ceruzagyökerek függőlegesen nyúlnak ki a talajból. A támasztógyökerek a mangrove törzsének alsó részétől ágaznak szét, ezekből később oszlopszerű gyökerek lesznek. A palánk-, más néven szalaggyökerek a fa tövétől indulva hullámzó alakzatban nőnek, és felső részük a földfelszín fölött van. Ezekkel a különböző gyökérrendszerekkel a növény nem csupán lélegzik, hanem kitámasztja magát a puha talajban.

Hogyan szaporodnak?

Az ágyúgolyó-mangrove nagy, kerek gyümölcse tele van szabálytalan alakú magokkal. Az érett gyümölcs felrobban, és a vízbe szórja magjait. Néhány mag elsodródik az árral, és olyan helyre kerül, ahol kicsírázhat.

Más mangrovék magjai még az anyanövényen kicsíráznak. Ez igen különös jelenség a növényvilágban. Az ilyen mangrovék csíranövényei  a vízbe pottyannak a fáról, majd több hónapig, sőt akár egy évig is sodródhatnak a vízben, mígnem otthonra találnak.

A csíranövény úgy úszik a vízben, hogy lehetőleg a számára ideális környezetben, brakkvízben (édes- és sós víz keverékében) telepedjen meg. A nehezebb fajsúlyú sós vízben vízszintesen lebeg, de amikor brakkvízhez ér, függőlegesen úszik tovább, mert így könnyebben ereszt gyökeret az iszapban.

Külön világot alkot

A mangrove egy összetett táplálékrendszer alapja. Az erdőkben a lehullott levelek és a lebomlott növények mikroorganizmusokat táplálnak. Majd ezeket a tápláléklánchoz tartozó más állatok fogyasztják el. A mangroveerdő sok élőlénynek biztosít otthont, élelmet, szaporodásra és utódnevelésre alkalmas helyet.

Például több száz madárfaj mangroveerdőben rak fészket, keres élelmet, valamint itt pihen meg vonulás közben. Egyedül Belize mangroveerdeiben 500-nál is több madárfaj él. Sok halnak a mangroveerdő az ívóhelye, vagy a mangroveökoszisztéma biztosítja a táplálékát. Az India és Banglades között elterülő Sundarbans mangroveerdőben több mint 120 halfajt fognak ki.

Növények is buján tenyésznek a mangroveközösségben. Ausztrália keleti partvidékén 105 zuzmófaj nő a mangrovefákon. Ezenkívül sok páfrány, orchidea, fagyöngy és egyéb növény pompázik ezen az élőhelyen. Igen, a földünk  mangroveerdei nélkülözhetetlenek a növény- és állatvilágnak, valamint az embereknek is.

Óriási hasznára van az embernek

A mangroveerdők nem csupán segítenek megóvni a környezetet, de közvetlen vagy közvetett módon sok minden származik belőlük, például tűzifa, faszén, csersav, takarmány és gyógyszerek. Gondoskodnak ínyencségekről is, úgymint halakról, rákfélékről, puhatestűekről és mézről. Tengerészek egykor azt gondolták, hogy az osztrigák fán nőnek, mivel amikor apálykor a gyökerek előtűntek a vízből, könnyűszerrel össze tudták őket gyűjteni.

A mangroveerdők különböző iparágakat látnak el nyersanyaggal, például a papír-, textil-, bőr- és építőipart. A halászat és a turizmus is hasznot húz belőlük.

Jóllehet egyre inkább felismerik, mennyire fontosak a mangroveerdők, a becslések szerint évente 100 000 hektárnyi tűnik el belőlük. Gyakran azért pusztítják őket, hogy látszólag jövedelmezőbb beruházásoknak, például mezőgazdasági és építőipari fejlesztéseknek biztosítsanak helyet. A mangrovemocsarat sokan csupán egy iszapos, büdös és szúnyogoktól hemzsegő helynek tartják, melynek jobb még a közelébe se menni.

Az igazság azonban az, hogy a mangroveerdőknek értékes, sőt életmentő szerepük van. A fák különleges, alkalmazkodó légzőgyökerei és a sót megszűrő főgyökerei gazdag és összetett ökoszisztémákat hoznak létre. Létfontosságúak a part menti halászatnak, a fafeldolgozó iparágaknak és a vadvilágnak. Emellett megóvják a tengerparti területeket az eróziótól, ugyanis felfogják a pusztító hurrikánok erejét, melyek egyébként több ezer ember életét oltanák ki. Nem is kérdéses hát, hogy hálásnak kell lennünk a mangroveerdőkért!

[Kiemelt rész/kép a 24. oldalon]

Vadmézvadászat a mangroveerdőben

Földünk legnagyobb mangroveerdeje Sundarbans, mely a Gangesz hatalmas deltájában, India és Banglades területén található. Többek között a movalisz népcsoport él itt, melynek a megélhetése a mangroveerdőktől függ. Ők a vidék egyik legveszélyesebb foglalkozását űzik.

A movaliszok mézvadászok. Minden év áprilisában és májusában bemerészkednek az állandóan változó mangroveerdőbe, hogy felkutassák az óriás házi méh lépjeit. A méhek nagyok, majdnem elérik a négy centimétert. Ezenkívül harciasak, arról ismertek, hogy elefántokat is megölnek.

Ezért a mézvadászok mangrovéból készült fáklyákat visznek magukkal, melyek füstje elűzi a méheket. A bölcs mézvadászok a kaptár egy részét meghagyják, hogy azt a méhek újra fel tudják építeni, s így évről évre biztosítva legyen a mézhozam.

Nemcsak a méhek veszélyeztetik a mézvadászokat, hanem az erdőben élő krokodilok és mérges kígyók is. Vagy az is előfordulhat, hogy amikor a mézvadászok kijönnek az erdőből a mézzel és a méhviasszal, tolvajok leselkednek rájuk. A legnagyobb veszélyt azonban a bengáli tigris jelenti számukra. Ezek az állatok évente 15-20 mézvadászt ölnek meg.

[Forrásjelzés]

Zafer Kizilkaya/​Images & Stories

[Képek a 23. oldalon]

A mangrovék és fiatal facsemetéik jól fejlődnek olyan környezetben, ahol a legtöbb növény elpusztulna

[Forrásjelzések]

Jobb felső kép: Zach Holmes Photography/​Photographers Direct; jobb alsó kép: Martin Spragg Photography (www.spraggshots.com)/​Photographers Direct