Veszélyben a föld?

A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉST tartják a legnagyobb veszélynek, amellyel az emberiség napjainkban szembenéz. A kutatókat nyugtalanítja az „az eshetőség, hogy elindítottuk a változások lassú és megállíthatatlan lavináját”, írja a Science című folyóirat. A szkeptikusok kétségbe vonják ezt az állítást. Az igaz, hogy sokan elismerik, hogy a föld hőmérséklete emelkedik, de nem tudják, hogy ennek mi az oka, és azt sem, hogy mi lesz a következménye. Azt mondják, hogy az emberi tevékenység talán szerepet játszik ebben, ám nem feltétlenül ez az elsődleges ok. Miért nincs egyetértés?

Egyrészt bonyolultak a fizikai folyamatok, melyek meghatározzák a föld éghajlatát, és nem teljesen értik őket. Másrészt a környezetvédő csoportok gyakran a saját elgondolásaik szerint értelmezik a tudományos adatokat, például azokat, melyeket arra használnak, hogy rámutassanak a hőmérséklet-emelkedés okaira.

Hőmérséklet-emelkedés – Valóság?

Az ENSZ által támogatott Klímaváltozás-kutató Kormányközi Csoport (IPCC) nem régi jelentése szerint a globális felmelegedés „tagadhatatlan”, vagyis tény; és „nagyon valószínű”, hogy leginkább az emberiség okolható érte. Néhányan, akik nem értenek egyet ezzel a következtetéssel – főleg azzal, hogy az emberiség okolható –, elismerik, hogy talán azért emelkedik a hőmérséklet a városokban, mert azok egyre nagyobbak. Ezenkívül a beton és az acél könnyen elnyeli a nap hőjét, és lassan hűl le éjszaka. De a városi mérések nem tükrözik azt, ami a vidéki területeken történik, és így elferdíthetik az egész földre vonatkozó statisztikákat, állítják a szkeptikusok.

Ugyanakkor Clifford, egy tekintélyes, idős falusi ember, aki Alaszka partjainak közelében, egy szigeten lakik, azt mondja, hogy a saját szemével látja a változásokat. A falubeliek a tenger jegén mennek át a szárazföldre, hogy tarándszarvasra és jávorszarvasra vadásszanak. Azonban a hőmérséklet emelkedése lehetetlenné teszi a hagyományos életvitelt. „Megváltoztak az áramlatok és a jégviszonyok, és a Csukcs-tenger is máskor fagy be” – mondja Clifford. Azt is megtudjuk tőle, hogy régebben a tenger október végére befagyott, de most csak december végén fagy be.

2007-ben a felmelegedés nyilvánvaló volt az Északnyugati átjárónál is, mely a történelem során először volt teljesen átjárható. „Amit ebben az évben tapasztaltunk, az ráillik arra a forgatókönyvre, miszerint hosszabbak az olvadási időszakok” – nyilatkozta az Egyesült Államok Nemzeti Hó és Jég Adatközpontjának egyik vezető tudósa.

A létfontosságú üvegházhatás

A változások egyik okának azt tartják, hogy fokozódik az üvegházhatás, mely egy létfontosságú természeti jelenség a földön. Amikor a napenergia eléri a földet, bolygónk körülbelül a 70 százalékát elnyeli, így felmelegszik a levegő, a szárazföld és a tenger. Ha ez a folyamat nem működne, akkor a föld átlagos felszíni hőmérséklete körülbelül  mínusz 18 Celsius-fok lenne. Végül az elnyelt hő infravörös sugárzásként visszakerül a világűrbe, ami megakadályozza, hogy a föld túlságosan felmelegedjen. De amikor a szennyező anyagok hatására megváltozik a légkör összetétele, akkor kevesebb hő távozik. Ez odavezethet, hogy a föld hőmérséklete emelkedik.

Több gáz idézi elő az üvegházhatást, köztük a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid és a metán, illetve a vízgőz. Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja jelentősen megnőtt az elmúlt 250 évben, vagyis azóta, hogy az ipari forradalom elkezdődött, és egyre több fosszilis tüzelőanyagot használnak, például szenet és olajat. Úgy tűnik, más is fokozza az üvegházhatást, mégpedig a gazdasági állatok számának növekedése, melyek az emésztésük során metánt és dinitrogén-oxidot termelnek. Néhány kutató a felmelegedés további okaira mutat rá, melyekről azt állítják, hogy már azelőtt léteztek, mielőtt az ember befolyásolni tudta volna az éghajlatot.

Csak egy újabb hőmérséklet-változás?

Azok a szkeptikusok, akik kételkednek abban, hogy az ember idézi elő a felmelegedést, arra hivatkoznak, hogy a föld hőmérséklete a múltban is jelentős változásokon ment át. Az úgynevezett jégkorszakokat említik példaként, amikor is a föld feltehetően sokkal hidegebb volt, mint most; és azt hozzák fel bizonyítékul a természetes felmelegedés mellett, hogy a hideg vidékek – például Grönland – egykor olyan növényzetnek adtak otthont, mely a meleg területeket kedveli. Persze a tudósok elismerik, hogy minél messzebb mennek vissza az időben, annál bizonytalanabb az, amit az éghajlattal kapcsolatban megállapítanak.

Mi okozhatott jelentős hőmérséklet-változást még azelőtt, hogy az ember szerepet játszhatott volna benne? A lehetséges okok közé tartoznak a napfoltok és a napkitörések, melyek összefüggnek azzal, hogy mennyi energia hagyja el a napot. Emellett a föld pályája ciklikusan változik. Ez több ezer évet vesz igénybe, és befolyásolja a bolygónk naptól való távolságát. Ráadásul ott van még  a vulkanikus hamu hatása, és az óceáni áramlatok változásai.

Klímamodellek

Ha a föld hőmérséklete emelkedik – függetlenül attól, hogy mi vagy mik okozzák –, milyen hatással lesz ez ránk és a környezetre? Nehéz pontos előrejelzést adni. Azonban ma már a tudósok nagy teljesítményű számítógépekkel létre tudják hozni az éghajlati rendszer digitális szimulációit. A modellekbe beprogramozzák a fizikai törvényeket, az éghajlati adatokat, és azokat a természeti jelenségeket, melyek kihatnak az éghajlatra.

A szimulációkkal a tudósok olyan kísérleteket végezhetnek az éghajlattal kapcsolatban, melyek máskülönben nem lehetségesek. Például „megváltoztathatják” a napenergia-kibocsátást, hogy lássák, ez miként befolyásolja a sarki jégtakarót, a levegő és a tenger hőmérsékletét, a párolgás fokát, a légköri nyomást, a felhőképződést, a szelet és az esőzést. Vulkánkitöréseket tudnak „előidézni”, és tanulmányozhatják, hogy a vulkanikus hamu hogyan hat az időjárásra. Emellett elemezhetik azt, hogy milyen hatása van többek között a népességnövekedésnek, az erdőirtásnak, a földhasználatnak, illetve annak, ha változik az üvegházhatású gázok kibocsátása. A tudósok remélik, hogy a modelljeik egyre pontosabbak és megbízhatóbbak lesznek.

Milyen pontosak a jelenlegi klímamodellek? Természetesen sok múlik azon, hogy mennyire pontosak az adatok, és hogy mennyi adatot táplálnak be a számítógépekbe. Ezért a klímamodellek előrejelzései szerint a következmények lehetnek enyhék, de akár katasztrofálisak is. Ám ahogy azt a Science írja, „[a természetes] éghajlati rendszer okozhat meglepetéseket”. És már okozott is. Ilyen például a szokatlanul gyors olvadás az Északi-sarkvidéken, ami sok klimatológust meghökkent. Ha a törvényhozóknak csak hozzávetőleges elképzelésük is lenne annak következményeiről, amit az ember most tesz, vagy amit elmulaszt megtenni, akkor ma olyan döntéseket hozhatnának, melyek enyhítenék a holnap problémáit.

Ezt szem előtt tartva az IPCC megvizsgált hat, számítógéppel modellezett helyzetet, melyek mindegyike más-más éghajlati és környezeti következményekkel járt. Többek között a következő helyzeteket vizsgálták meg: egyáltalán nem korlátozzák az üvegházhatású gázok termelését; mérsékelt megszorításokat alkalmaznak, mint ahogy ma is; illetve szigorú megszorításokat hoznak. Az előrejelzések ismeretében az elemzők rendeletek bevezetését sürgetik, melyek magukban foglalják, hogy kötelező érvénnyel korlátozzák a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását, büntessék meg a törvényszegőket, fejlesszenek több atomenergiát, és vezessenek be több környezetbarát technológiát.

Megbízhatóak a klímamodellek?

A jelenlegi előrejelzési módszerek „túlságosan leegyszerűsítik az éghajlati folyamatokat, melyeket alig értünk . . . , más folyamatokat pedig egyszerűen figyelmen kívül hagynak” – állítják a kritikusok, akik arra is rámutatnak, hogy a számítógépes modellek eredményei nem következetesek. Az egyik tudós, aki részt vett az IPCC tanácskozásain, megjegyezte: „Az a feladat, hogy  méréseket végzünk a hihetetlenül összetett éghajlati rendszerrel kapcsolatban, és próbáljuk megérteni, néhányunkat olyannyira alázatra indít, hogy szkeptikusok vagyunk azzal kapcsolatban, képesek vagyunk-e megismerni, hogy mi miért történik.” *

Természetesen néhányan azzal érvelhetnek, hogy ha csak azért nem teszünk semmit, mert bizonytalanok vagyunk a probléma okait illetően, akkor kockára tesszük a jövőnket. „Hogyan magyaráznánk meg ezt a gyermekeinknek?” – kérdezik. Akár pontosak a klímamodellek, akár nem, biztosak lehetünk abban, hogy a földet komoly veszély fenyegeti. A környezetet – mely fenntartja az életet – tönkreteszi a szennyezés, az erdőirtás, a városiasodás és az állatfajok kipusztulása, csakhogy néhány olyan tényezőt említsünk, melyeket senki sem vonhat kétségbe.

Mindezek tudatában számíthatunk-e arra, hogy mi, emberek mindannyian változtatunk az életmódunkon, és így megmentjük gyönyörű otthonunkat és önmagunkat is? Ha az emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, lehet, hogy csak éveink vannak a szükséges változtatásokra, nem pedig évszázadok. De az biztos, hogy az ilyen változtatások megkívánnák, hogy azonnal figyelmet fordítsunk azokra az okokra, melyek a föld bajainak hátterében vannak, vagyis az emberi kapzsiságra, az önzésre, a tudatlanságra, az alkalmatlan kormányzásra és a közönyre. Feltételezhető, hogy ez meg fog történni, vagy ez csak egy ábránd? És ha az utóbbi igaz, akkor nincs reményünk? Ezt a kérdést fogjuk megvizsgálni a következő cikkben.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép az 5. oldalon]

HOGYAN MÉRHETŐ MEG A FÖLD HŐMÉRSÉKLETE?

Annak szemléltetéséül, hogy ez milyen nehézségekkel jár, gondolj arra, hogy miként mérnéd meg egy nagy szoba hőmérsékletét. Például hova tennéd a hőmérőt? A hő felfelé száll, tehát a levegő valószínűleg melegebb lesz a mennyezethez közel, mint a padlónál. Akkor is más-más értékeket olvasol le, ha a hőmérő az ablak közelében van, ha közvetlenül süt rá a nap, illetve ha árnyékban van. A különböző színek miatt is eltérőek lehetnek a mérési eredmények, mivel a sötét felületek több hőt nyelnek el.

Úgy tűnik tehát, hogy egyetlen mérés nem elegendő. A szoba különböző részein kellene méréseket végezned, és utána átlagot kellene számolnod. A leolvasott értékek naponta és évszakonként változhatnak. Ezért ahhoz, hogy valódi átlagot kapj, rengeteg mérést kellene végezned hosszú időszakon keresztül. Akkor most képzeld el, milyen bonyolult kiszámítani a föld felszínének, légkörének és óceánjainak az átlaghőmérsékletét. Ám ezek a statisztikák elengedhetetlenek ahhoz, hogy pontosan meg tudják állapítani, milyen mérvű a klímaváltozás.

[Forrásjelzés]

NASA photo

[Kiemelt rész a 6. oldalon]

AZ ATOMENERGIA A MEGOLDÁS?

Az energiafogyasztás újabb és újabb rekordokat dönt világszerte. Mivel az olaj és a szén égése során üvegházhatású gázok keletkeznek, néhány kormány fontolgatja az atomenergia mint tisztább energiaforrás használatát. De ennek az energiaforrásnak is vannak hátulütői.

Az International Herald Tribune arról számol be, hogy Franciaország – mely a világ azon országai közé tartozik, melyek a leginkább függnek az atomenergiától – évente akár 19 milliárd köbméter vizet is felhasznál az atomreaktorok hűtéséhez. A 2003-as hőhullám során az a veszély fenyegetett, hogy a franciaországi reaktorokból kiengedett forró víz olyan mértékben megemeli a folyók hőmérsékletét, ami már káros a környezetre. Ezért néhány atomerőművet le kellett állítani. Ez a helyzet várhatóan csak rosszabb lesz, ha a hőmérséklet világszerte emelkedik.

„Ha szeretnénk, hogy legyen atomenergiánk, meg kell oldanunk a klímaváltozás problémáját” – mondta David Lochbaum nukleáris mérnök, az Aggódó Tudósok Szövetségének tagja.

[Kiemelt rész/térkép a 7. oldalon]

IDŐJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFÁK 2007-BEN

Mind ez ideig 2007-ben volt a legtöbb, időjárással összefüggő katasztrófa, melyek miatt az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez tartozó Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala 14 esetben nyújtott be segélyezési kérelmet; ez 4-gyel több, mint a legutolsó, 2005-ös „rekord”. Az alábbiakban csupán néhányat sorolunk fel a 2007-ben bekövetkezett katasztrófák közül. Persze tartsuk észben, hogy az egyes események nem feltétlenül azt mutatják, hogy hosszú távon is ez lesz a jellemző.

▪ Nagy-Britannia: Az elmúlt több mint 60 év legsúlyosabb árvize 350 000-nél is több embert érintett. Angliában és Walesben – 1766 óta, mióta feljegyzéseket készítenek – a 2007. májustól júliusig tartó időszak volt a legcsapadékosabb.

▪ Nyugat-Afrika: Az árvizek 800 000 embert sújtottak 14 országban.

▪ Lesotho: A magas hőmérséklet és az aszály tönkretette a termést. Mintegy 553 000 ember szorulhat élelmiszersegélyre.

▪ Szudán: A heves esőzések következtében 150 000 ember maradt fedél nélkül. Legalább 500 000-en kaptak segélyt.

▪ Madagaszkár: Ciklonok sújtották a szigetet, és heves esőzések zúdultak rá. Ennek következtében 33 000 ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát, és 260 000 ember termése ment tönkre.

▪ Észak-Korea: A becslések szerint 960 000 embert súlyosan érintettek a nagy területekre kiterjedő áradások, földcsuszamlások és sárlavinák.

▪ Banglades: Az áradás következtében 8 500 000 ember szenvedett, több mint 3000 ember halt meg, és 1 250 000 gazdasági állat pusztult el. Közel 1 500 000 otthon rongálódott meg vagy dőlt romba.

▪ India: Az árvizek 30 000 000 embert sújtottak.

▪ Pakisztán: A frontzivatarok miatt 377 000 embernek kellett elhagynia az otthonát, és több százan haltak meg.

▪ Bolívia: Az áradás 350 000-nél is több embert érintett, és 25 000-en maradtak fedél nélkül.

▪ Mexikó: A helyi áradások miatt legalább 500 000-en maradtak hajlék nélkül, és több mint 1 000 000-an szenvedtek.

▪ Dominikai Köztársaság: A hosszan tartó heves esőzés árvizeket és földcsuszamlásokat okozott, 65 000 ember vesztette el az otthonát.

▪ Egyesült Államok: Tűzvész vonult végig Kalifornia déli részén, mely olyan száraz volt, hogy az erdők és a mezők könnyen meggyulladtak. A tűz miatt 500 000 embernek kellett elhagynia az otthonát.

[Forrásjelzés]

Based on NASA/​Visible Earth imagery