Bepillantás a testbe műtét nélkül

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA, a matematika és más tudományágak előrehaladásának köszönhetően egyes betegségek diagnosztizálásában a szikét felváltják az olyan eszközök, melyek használata nem igényel sebészeti beavatkozást. A már több mint 100 éve alkalmazott röntgenvizsgálat mellett egyéb eljárások is rendelkezésre állnak: komputertomográfia (CT), pozitronemissziós tomográfia (PET), mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) és ultrahangos, más néven ultraszonográfiás vizsgálat. * Mi a lényege ezeknek az eljárásoknak? Milyen kockázatokkal járnak az egészségre nézve? És mik az előnyeik?

Röntgenvizsgálat

Mi a vizsgálat lényege? A röntgensugarak rövidebb hullámhosszúak, mint a látható fénysugarak, és képesek áthatolni a test szövetein. Amikor a test egy részét megröntgenezik, a sűrű szövetek, például a csontok, elnyelik a sugarakat, és a kidolgozott filmen, azaz a röntgenfelvételen világos területekként jelennek meg. A lágy szövetek a szürke különböző árnyalataiban látszódnak. Röntgensugárzással általában a fogak, a csontok, az emlők és a mellkas rendellenességeit, illetve betegségeit állapítják meg. Az orvos egy olyan festékanyagot fecskendezhet be a beteg véráramába, mely nem engedi át a röntgensugarakat. Ezt azért teszi, hogy növelve a kontrasztot, megkülönböztesse az egymás melletti, ugyanolyan sűrűségű lágy szöveteket. Ma gyakran digitális röntgenfelvételeket készítenek, és a számítógép képernyőjén nézik meg őket.

Kockázatok: Nem valószínű, de előfordulhat, hogy a sugárzás kárt tesz a sejtekben és a szövetekben, ám a kockázat – összevetve az előnyökkel – rendszerint elenyésző. * Azok a nők, akiknél fennáll a terhesség gyanúja, tájékoztassák erről az orvosukat, mielőtt megröntgeneznék őket. A kontrasztanyagok, például a jód, allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezért jelezd az orvosodnak vagy a technikusnak, ha allergiás vagy a jódra, illetve azokra az ételekre, melyek tengeri állatokból készülnek, és ennélfogva jódot tartalmaznak.

Előnyök: A röntgenvizsgálat gyors, általában fájdalommentes, viszonylag olcsó, és meglehetősen könnyen elvégezhető. Ezért különösen hasznos például az emlővizsgálat (mammográfia) és a sürgősségi diagnózis során. A röntgenvizsgálat után nem marad sugárzás a testben, és rendszerint nincsenek mellékhatások. *

 Komputertomográfia

Mi a vizsgálat lényege? A CT-vizsgálat során a röntgensugarakat összetettebb módon és nagyobb dózisban alkalmazzák, emellett különleges érzékelőket használnak. A beteg egy ágyon fekszik, amely becsúsztatható a készülékben kialakított alagútba. A felvételek számos vékony sugárnyaláb, valamint detektorok segítségével készülnek, melyek 360 fokban forognak a beteg körül. Az eljárás olyan, mintha egy egész kenyeret nagyon vékony szeletekre vágnánk, és mindegyikről készítenénk egy képet. A számítógép összeállítja a „szeleteket”, és így az orvos részletes keresztmetszeti képet láthat a test belsejéről. A legmodernebb készülékek spirálisan készítik a felvételeket a testről, felgyorsítva a folyamatot. Mivel a CT-felvételek nagyon részletesek, gyakran használják a mellkas, a hasüreg és a csontváz vizsgálatára, valamint különféle rákos megbetegedések és más rendellenességek diagnosztizálására.

Kockázatok: A CT-vizsgálat során általában nagyobb sugárzás éri a testet, mint a hagyományos röntgenvizsgálatnál. A többletsugárzás növeli a rák kockázatát, igaz, hogy csak kicsit, de nem elhanyagolható mértékben. Ezért ezt gondosan mérlegelni kell az előnyökkel együtt. A kontrasztanyagok, melyek rendszerint jódot tartalmaznak, néhány betegnél allergiás tüneteket váltanak ki, más betegeknél pedig vesekárosodást okozhatnak. Ha a szoptató anyáknál kontrasztanyagot használnak, lehet, hogy az anyáknak várniuk kell 24 órát vagy annál is többet, mielőtt újra szoptatnának.

Előnyök: A CT-vizsgálat fájdalommentes és nem invazív, azaz nem jár művi beavatkozással, ezenkívül nagyon részletes adatokat nyújt, melyeket a számítógép háromdimenziós képekké alakít. A felvételek elkészítése viszonylag gyors és egyszerű, és a képek életeket menthetnek meg azáltal, hogy feltárják a belső sérüléseket. A CT-készülékek nincsenek hatással a szervezetben levő implantátumokra.

Pozitronemissziós tomográfia

Mi a vizsgálat lényege? A PET-vizsgálat során egy radioaktív anyaggal megjelölnek, vagyis „megcímkéznek” egy olyan vegyületet, amely természetes módon jelen van a szervezetben – leggyakrabban glükózt –, majd a testbe fecskendezik. A képet a szövetekben levő radioaktív anyagok pozitronemissziója – a pozitív töltésű részecskék kibocsátása – hozza létre. A PET-vizsgálat azon az elven működik, hogy a rákos sejtek több glükózt vesznek fel, mint az egészséges sejtek, ezért nagyobb mennyiségű radioaktív anyagot vonzanak magukhoz. Ennélfogva a beteg szövetek nagyobb mennyiségű pozitront bocsátanak ki, mely a végső felvételen különböző színekben vagy színárnyalatokban látszik.

Amíg a CT- és MRI-vizsgálat a szervek és szövetek alakját és szerkezetét tárja fel, addig a PET-vizsgálat a működésüket, így már korai stádiumban kimutatja az elváltozásokat. A PET-vizsgálatot kombinálhatják a CT-vizsgálattal, ennek eredményeképpen az egymásra helyezett képek részletesebbek. De a PET-vizsgálat hibás eredményeket adhat, ha a beteg a felvételkészítés előtt bizonyos idővel evett, vagy ha a vércukorszintje – talán cukorbetegség miatt – nincs az elfogadható értékeken belül. Emellett mivel a radioaktivitás nagyon rövid ideig tart, lényeges, hogy a felvételt meghatározott időn belül elkészítsék.

Kockázatok: Mivel a radioaktív anyag mennyisége elenyésző és a radioaktivitás rövid ideig tart,  a beteget kevés sugárzás éri, de a fejlődő magzatra veszélyt jelenthet. Ezért azok a nők, akiknél fennáll a terhesség gyanúja, tájékoztassák erről az orvosukat és a felvételt készítő személyzetet. Ezenkívül a fogamzóképes korban levő nőket kérhetik, hogy adjanak vér- vagy vizeletmintát terhességi teszthez. Ha a PET-vizsgálatot a CT-vizsgálattal kombinálják, akkor mérlegelni kell a CT-vizsgálattal járó kockázatokat is.

Előnyök: A PET-vizsgálat nemcsak a szervek és szövetek alakját mutatja meg, hanem azt is, hogy milyen a működésük, ezért már azelőtt feltárhatja a gondokat, mielőtt a CT vagy az MRI kimutatná az elváltozásokat a szövetek szerkezetében.

Mágnesesrezonancia-vizsgálat

Mi a vizsgálat lényege? Az MRI-vizsgálat során erős mágneses teret és rádióhullámokat használnak (nem röntgensugarakat), valamint egy számítógépet, amely nagyon részletes képeket készít „szeletenként” szinte az egész test belső szerkezetéről. Az eredménynek köszönhetően az orvosok a test részeit aprólékosan megvizsgálhatják, és úgy diagnosztizálhatnak betegségeket, ahogy az más módszerekkel nem lehetséges. Például az MRI egyike azon kevés képalkotó eljárásnak, melyek segítségével át lehet látni a csontokon, így kiváló eszköz az agy és más lágy szövetek vizsgálatához.

A betegnek mozdulatlannak kell lennie a felvétel elkészítésekor, és mivel a vizsgálat közben áthalad egy meglehetősen szűk alagúton, mely a készülékben van kialakítva, némelyeken bezártságérzés lesz úrrá. Azonban az utóbbi időben nyitott MRI-készülékeket fejlesztettek ki a nyugtalan vagy túlsúlyos betegek részére. Természetesen a vizsgálóhelyiségbe nem szabad bevinni semmilyen fémtárgyat, például tollat, karórát, ékszert, hajtűt, fémcipzárt, valamint bankkártyát és egyéb, mágnesességre érzékeny tárgyat.

Kockázatok: Amennyiben kontrasztanyagot használnak, előfordulhat allergiás reakció, de nem valószínű. A kockázat kisebb, mint a röntgen- és CT-vizsgálat során gyakran használt jódalapú anyagok esetében. Máskülönben az MRI nem jár semmilyen ismert kockázattal a betegre nézve. Viszont vannak olyan betegek, akiknek implantátumokat építettek be a szervezetükbe, vagy akiknek sérülés következtében kerültek fémdarabok a testükbe, ezért előfordulhat, hogy őket az erős mágneses tér miatt nem lehet alávetni MRI-vizsgálatnak. Tehát amikor MRI-t javasolnak neked, ne felejtsd el tájékoztatni az orvosodat és az  MRI-technikust, ha van valamilyen fémtárgy a testedben.

Előnyök: Az MRI-vizsgálat során nem használnak olyan sugárzást, amely káros lehet. Emellett különösen hatékony a szöveti rendellenességek kimutatásában, főként akkor, ha azok a csontok takarásában vannak.

Ultrahangos vizsgálat

Mi a vizsgálat lényege? Az ultrahangvizsgálatnak vagy ultraszonográfiás vizsgálatnak is nevezett eljárást lényegében egyfajta hanglokátorral végzik, mely az emberi hallás felső frekvenciatartományát meghaladó hanghullámokat ad ki. Amikor a hullámok elérik azt a részt, ahol megváltozik a szövetsűrűség – például egy szerv felületén –, visszhang keletkezik. A számítógép elemzi a visszhangot, és megmutatja a szerv két- vagy háromdimenziós jellemzőit, köztük a mélységét, a méretét, az alakját és a sűrűségét. Az alacsony frekvenciájú hullámokkal a test mélyebb részeiről készíthetők felvételek; az ultranagy frekvenciájú hullámokkal pedig a test felszínén levő szerveket, például a szemet, valamint a bőr rétegeit tanulmányozhatják, ez segíthet a bőrrák megállapításában.

A legtöbb esetben a vizsgálatot végző személy egy kézi eszközt, egy úgynevezett ultrahangfejet használ. Miután felvisz a bőrre egy áttetsző gélt, az ultrahangfejet végighúzza a vizsgálandó terület felszínén, és az így keletkező kép azonnal megjelenik a számítógép képernyőjén. Ha szükséges, egy kisméretű ultrahangfejet csatlakoztathatnak egy szondához, amelyet bevezetnek a testbe egy természetes testnyíláson át, hogy elvégezhessenek bizonyos belső vizsgálatokat.

Az úgynevezett Doppler-ultraszonográfiás eljárás során használt készülék érzékeny a mozgásra, és láthatóvá teszi a véráramlást. Ez az eljárás hasznos lehet a szervek, valamint az olyan daganatok vizsgálatakor, melyeket rendellenesen sűrű érhálózat sző be.

Az ultrahangos képalkotás által az orvosok a betegségek széles skáláját diagnosztizálhatják, és felismerhetik a tünetek kiváltó okait. Például megállapíthatják a szívbillentyű-rendellenességet, az emlődaganatot, vagy felmérhetik a magzat állapotát. Másrészt mivel az ultrahanghullámokat a gázok visszaverik, az eljárásnak megvannak a maga korlátai, amikor a hasüreg bizonyos részein alkalmazzák. Ezenkívül lehet, hogy a kép nem olyan éles, mint a többi eljárással készült kép, például a röntgenfelvétel.

Kockázatok: Ha megfelelően használják, az ultrahang általában biztonságos, mégis egyfajta energiáról van szó, melynek fizikai hatásai lehetnek a szövetekre, így a magzat szöveteire is. Ezért a terhességi ultrahangvizsgálatokról nem szabad azt gondolni, hogy kockázatmentesek.

Előnyök: Az eljárás széles körben alkalmazott, nem invazív és viszonylag olcsó. Emellett valós idejű képeket mutat.

A jövő eljárásai

Úgy tűnik, jelenleg a kutatás főként arra irányul, hogy fejlesszék a már meglevő eljárásokat. Például a kutatók olyan MRI-készülékek kifejlesztésén dolgoznak, melyek mágneses tere sokkal gyengébb a mostani berendezésekénél. Így az eljárásnak jóval kisebbek a költségei. Fejlesztés alatt áll egy új eljárás, melynek neve molekuláris képalkotás (MI). Arra tervezték, hogy molekuláris szinten mutassa ki a testben történő elváltozásokat, és ezáltal várhatóan lehetővé teszi majd a betegségek nagyon korai felismerését és kezelését.

A képalkotó eljárásokkal csökkent a sok fájdalmas, kockázatos, sőt szükségtelen feltáró műtét száma. És ha a képalkotásos vizsgálattal korán megállapítják a betegséget, majd kezelik, a végeredmény lényegesen jobb lehet. Azonban a berendezések drágák, némelyik készülék jóval több mint egymillió dollárba kerül.

Természetesen jobb megelőzni a betegségeket, mint megállapítani és gyógyítani. Ezért törekedj az egészséges életmódra azáltal, hogy megfelelő étrendet követsz, rendszeres testmozgást végzel, eleget pihensz, és derűlátóan gondolkodsz. „Az örömteli szív jó orvosság” – írja a Példabeszédek 17:22.

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 13. oldalon]

 MEKKORA SUGÁRZÁS ÉR BENNÜNKET?

Naponta ér bennünket háttérsugárzás, akár az űrből érkező kozmikus sugarak révén, akár a természetben előforduló radioaktív anyagok, például a radon gáz által. Az alábbi összehasonlítás alapján felmérheted, hogy milyen kockázatokkal jár egy-egy orvosi vizsgálat. A megadott átlagértékek millisievertben (mSv) vannak feltüntetve.

Ötórás utazás egy utasszállító repülőgépen: 0,03 mSv

Tíznapi természetes háttérsugárzás: 0,1 mSv

Egy fogászati röntgenfelvétel: 0,04–0,15 mSv

Egy hagyományos mellkasröntgen: 0,1 mSv

Egy mammográfia: 0,7 mSv

Egy mellkas-CT: 8,0 mSv

Ha szükséged van egy vizsgálatra, ne habozz konkrét információt kérni az orvosodtól vagy a radiológustól a sugárzási szintekkel kapcsolatban, és akkor se, ha más miatt aggódsz.

[Kép a 11. oldalon]

Röntgen

[Kép a 12. oldalon]

CT

[Forrásjelzés]

© Philips

[Kép a 12. oldalon]

PET

[Forrásjelzés]

Courtesy Alzheimer’s Disease Education and Referral Center, a service of the National Institute on Aging

[Kép a 13. oldalon]

MRI

[Kép a 14. oldalon]

Ultrahang