Amiért létezünk

A BIBLIA feltárja, hogy a Teremtőnk, Jehova Isten mindig valamilyen szándékkal cselekszik. Figyeld meg például az egyik gondoskodását, a föld vízkörforgását, mely lehetővé teszi az életet a földön. A Biblia pontosan leírja ezt a következőképpen: „Minden téli patak a tengerbe folyik, ám a tenger mégsem telik meg. Ahonnan kiindulnak a téli patakok, oda is térnek vissza, hogy tovább folyhassanak” (Prédikátor 1:7).

A Biblia Isten ígéreteinek a megbízhatóságát az előbb leírt körforgáshoz hasonlítja. Ma már tudjuk, hogy a nap elpárologtatja az óceánokból, tengerekből és tavakból a vizet, és az később csapadék formájában visszajut a földre. Jehova felhívja a figyelmet erre a körforgásra, és  ezt mondja: „úgy lesz az én beszédem is, amely elhagyja a számat. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem mindenképpen véghezviszi azt, amiben kedvem lelem, és sikeres lesz abban, amiért elküldtem” (Ézsaiás 55:10, 11).

A tiszta víz azért kerül vissza a felhőkből a földre, hogy fenntartsa az életet. Ehhez hasonlóan ’Isten beszéde, amely elhagyja a száját’, fenntart minket szellemileg. Ahogyan Jézus Krisztus mondta: „Ne csak kenyérrel éljen az ember, hanem minden kijelentéssel, amely Jehova szájából származik” (Máté 4:4).

Ha fogyasztunk az Istentől jövő szellemi táplálékból, összhangba tudjuk hozni az életünket a szándékával. De mielőtt ezt megtehetnénk, meg kell értenünk, mi Isten szándéka. Például, hogy miért teremtette a földet, és hogy hogyan érint minket a földre vonatkozó szándéka. Nos, lássuk.

Isten szándéka a földdel

Isten a legjobbat szeretné az emberiségnek. Ezért helyezte az első férfit és nőt, Ádámot és Évát egy paradicsomi kertbe, Édenbe. Ezután meghagyta nekik, hogy legyenek gyermekeik. Ezt mondta: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá; uralkodjatok a tenger halain, az egek repdeső teremtményein, és minden élő teremtményen, amely a földön mozog” (1Mózes 1:26–28; 2:8, 9, 15).

Milyen következtetést vonhatunk le ezekből az utasításokból? Vajon nem egyértelmű, hogy Isten azt szerette volna, hogy az emberek az egész földet paradicsomi otthonukká tegyék? Szava ezt mondja: „Az egek Jehova egei, de a földet az emberek fiainak adta” (Zsoltárok 115:16).

Istennek az a szándéka, hogy az emberek örökké éljenek a földön. Ám ahhoz, hogy az emberek megélhessék ennek a szándéknak a megvalósulását, tisztelniük kell Jehovát, mégpedig úgy, hogy engedelmeskednek neki. Vajon Ádám így tett? Nem, ő nem engedelmeskedett Istennek, és ezzel bűnt követett el. Mi lett ennek a következménye? Ádám összes leszármazottja, beleértve minket is, bűnt és halált örökölt, éppen ahogy a Biblia mondja: „egy ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt, mivel mindnyájan vétkeztek . . .” (Róma 5:12).

Ennek következtében minden ember meghal, a föld pedig nem lett paradicsommá alakítva. Vajon akkor ez azt jelenti, hogy Istennek a földre vonatkozó szándéka megváltozott?

Nem, hiszen emlékezz, mit mondott Isten: ’az én beszédem, amely elhagyja a számat, nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem sikeres lesz abban, amiért elküldtem.’ Továbbá Isten megígérte: „megteszem mindazt, ami kedvemre van” (Ézsaiás 45:18; 46:10; 55:11). Istennek az van a kedvére, vagyis az a szándéka, hogy az egész föld paradicsom legyen, és olyan emberek lakják, akik örökké boldogan szolgálják őt, mint ahogy eredetileg is akarta (Zsoltárok 37:29; Ézsaiás 35:5, 6; 65:21–24; Jelenések 21:3, 4).

 Hogyan valósul meg Isten szándéka?

Jehova páratlan bölcsességét és szeretetét fejezte ki, amikor lehetővé tette, hogy az emberek megszabaduljanak az öröklött bűntől és annak következményeitől, a tökéletlenségtől és a haláltól. Jehova ezért gondoskodott egy váltságról, hogy az arra méltó emberek örök életet kaphassanak (Máté 20:28; Efézus 1:7; 1Timóteusz 2:5, 6). Hogyan gondoskodott a váltságról? Lehetővé tette egy fiú megszületését, aki mentes volt a bűntől, melyet mindenki más örökölt az első embertől, Ádámtól.

Jehova angyala, Gábriel bejelentette egy Mária nevű szűznek, hogy hamarosan csoda útján életet fog adni egy gyermeknek. Azt is elmondta, hogyan születik majd meg a gyermek, noha Máriának ’nincs nemi kapcsolata férfival’. Isten csodát tett: elsőszülött Fiának az életét áthelyezte az égből Mária méhébe, egy petesejtbe. Mária így Isten szent szelleme által lett terhes (Lukács 1:26–35).

Jézus mintegy kilenc hónap múlva tökéletes emberként született meg. Tökéletes volt, miként az első ember, Ádám is. Idővel odaadta az életét, áldozati halált halt. Ily módon Jézus ’a második Ádám’ lett, és megteremtette az alapját annak, hogy mindazok, akik hűségesek Istenhez, meg legyenek váltva a bűntől és a haláltól (1Korintusz 15:45, 47).

Kétségkívül mélyen megindít minket, hogy Isten ilyen nagy szeretetet tanúsított irántunk. Ahogy a Biblia írja: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). A kérdés az, hogy mi hogyan viszonozzuk Isten szeretetét. Vajon nem kellene hálásnak lennünk az ajándékáért? Nézzük meg néhány olyan személy példáját, aki így érzett.

 Van értelme az életünknek

Denise, akit az előző cikkben már említettünk, megtapasztalta, hogy célt és értelmet ad az életének, ha tiszteli Istent úgy, hogy engedelmeskedik a törvényeinek és az utasításainak. Ezt mondja: „A Bibliából megtanultam, hogy Istennek nemcsak hosszú távú célja van az emberiséggel, hanem egy különleges munkát is ad azoknak, akik imádják őt. Elképzelni sem tudok megelégedettebb életet annál, mint hogy a tőle kapott szabad akaratot arra használom, hogy összhangban élek a szándékával, és ezáltal dicsérem őt.”

Mi is hasonlóan járhatunk el, ha megtanuljuk, mi Isten akarata, majd pedig cselekedjük azt. Igaz, most még nem tudjuk teljesen a javunkra fordítani a váltságáldozatot, mely lehetővé fogja tenni, hogy egy igazságos új világban tökéletes emberekként éljünk. De addig is fontos, hogy törődjünk a szellemi szükségletünkkel, hiszen Isten mindannyiunkat ezzel a szükséglettel teremtett meg.

Dave is, akire ennek a cikksorozatnak az első részében utaltunk, kielégítette a szellemi éhségét. Megtalálta a válaszokat az élet értelmével kapcsolatos kérdéseire. „Ha visszatekintek – mondja –, azt látom, hogy mielőtt megismertem, mi Isten szándéka, az életem hiábavaló próbálkozások sorozata volt. Akkor még nem tudtam, de azért éreztem ürességet, mert nem törődtem a szellemi szükségletemmel. Többé már nem érzek így. Tudom, hogy miért létezem, és hogy mit kell kezdenem az életemmel.”

Igen, a tökéletlen emberek gondolataival ellentétben valóban megnyugtató az, amit a Biblia elénk tár arról, hogy Isten szerint mi az élet értelme. Jehovának az volt a szándéka a megteremtésünkkel, hogy dicsőítsük a nevét, hogy jó kapcsolatot ápoljunk vele, és hogy ezáltal törődjünk a szellemi szükségletünkkel. Mind ma, mind egy örökkévalóságon át élvezhetjük a következő ihletett kijelentés beteljesedését: „Boldog nép az, amelynek Istene Jehova!” (Zsoltárok 144:15).

[Kiemelt rész/kép a 8. oldalon]

A SZENVEDÉS PROBLÉMÁJA

Úgy tartják, a szenvedés az egyik legfőbb akadályozó tényező annak megértésében, hogy miért létezünk. Viktor E. Frankl ezt mondta: „ha egyáltalán van értelme az életnek, a szenvedésnek is kell, hogy értelme legyen. Hiszen a szenvedés valahogyan ugyanúgy hozzátartozik az élethez, mint a sors és a halál.”

A Biblia elmagyarázza, mi az oka a szenvedésnek és a halálnak. Nem Isten a felelős értük. A szenvedés és a halál annak a következménye, hogy az első emberpár azt a katasztrofális döntést hozta, hogy függetleníti az életét a Teremtőtől. Ezt a bűnös hajlamot, vagyis hogy a Teremtőtől való függetlenségre törekedtek, minden leszármazottjuk örökölte, és ez az alapvető oka az emberi szenvedésnek.

Igaz, nem oldódik meg az összes probléma az életünkben, ha megértjük, hogy miért létezünk. De ha tudjuk a választ erre a kérdésre, az segíthet megbirkóznunk velük. Ezenkívül reményünk lehet a jövőre, egy olyan időre, amikor Isten örökre véget vet a szenvedésnek és a halálnak.

[Ábra/kép a 7. oldalon]

A Biblia Isten ígéreteinek a megbízhatóságát a csodálatos vízkörforgáshoz hasonlítja

[Ábra]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Eső

Párolgás

Párolgás

Tavak, folyók

Óceánok

[Kép a 8–9. oldalon]

Miért lehetünk biztosak abban, hogy a föld idővel paradicsom lesz, és boldog, egészséges emberek fogják benépesíteni?

[Kép a 9. oldalon]

„Elképzelni sem tudok megelégedettebb életet annál, mint hogy a szabad akaratot arra használom, hogy szolgáljam Istent” (Denise)