Elfogy a víz?

Egy üzbég mondás így szól: „Ha elfogy a víz, élet sincs többé.” Néhány szakértő azt mondaná erre, hogy úgy tűnik, ez nem csupán egy közmondás, inkább beteljesülő jóslat. Évente mintegy kétmillió ember hal meg a rossz higiéniai körülmények és a fertőzött víz miatt. Az áldozatok 90 százaléka gyermek.

TE HOGYAN jutsz vízhez? Csak kinyitod a csapot, és már folyik is a víz? Vagy neked is, ahogyan az jó néhány országban megszokott, sokat kell gyalogolnod és sorban állnod, majd haza kell cipelned egy nehéz kannát, melyben az oly értékes víz található? Mindennap hosszú órákat töltesz azzal, hogy elegendő vizet szerezz a mosáshoz és a főzéshez? Igen, számos országban ennyire kevés a víz, és ennyire nehéz hozzájutni! Diana Raines Ward egyik könyvében megjegyzi, hogy a világ lakosságának a negyven százaléka az otthonától távolabb lévő kutakból, folyókból és vízzel teli, kisebb-nagyobb gödrökből szerzi be a vizet” (Water Wars—Drought, Flood, Folly, and the Politics of Thirst). Egyes helyeken a nőknek akár hat órájukba is beletelik, hogy vizet szerezzenek a családjuknak, és azt nagy kannákban hazavigyék, melyek megtöltve több mint 20 kilogrammot nyomnak.

A valóság az, hogy a világ lakosságának az egyharmadát érinti a víz- és közegészségügyi válság. A helyzet különösen Afrikában súlyos, ahol tíz emberből hatnak még megfelelő illemhelye sincs. Ez utóbbi az Egészségügyi Világszervezet egyik beszámolója szerint hozzájárul „a baktériumok, a vírusok és az élősködők elterjedéséhez, melyek az emberi ürülékben találhatók, és . . . megfertőzik a vízforrásokat, a talajt meg az élelmiszereket”. A beszámoló feltárja, hogy ez  „a legfőbb oka a hasmenéses betegségnek, mely a gyermekeknél a második legfőbb halálozási ok a fejlődő országokban. Ezenkívül a fertőzés más súlyos betegségeket is előidéz, például kolerát, vérmételyfertőzést és egyiptomi szemgyulladást.”

A vizet folyékony aranynak, a XXI. század olajának nevezik. Ennek ellenére egyes országokban igencsak pazarolják ezt az értékes anyagot, olyannyira, hogy a nagyobb folyókból szinte semmi sem marad, mire a tengerhez érnek. Az öntözés és a párolgás miatt a fontosabb folyók kiszáradnak, például az Egyesült Államok nyugati részén lévő Colorado folyó, a kínai Jangce, a Pakisztánban lévő Indus, az indiai Gangesz, valamint az egyiptomi Nílus. Mit tesznek az emberek azért, hogy enyhítsenek a válságon? Mi a végleges megoldás?

[Kiemelt rész/kép a 3. oldalon]

VESZÉLYBEN A VÍZKÉSZLETEK

▪ „A Közép-Ázsiában található Aral-tó 1960-ban a világ negyedik legnagyobb tava volt. 2007-re azonban az eredeti méretének a 10 százalékára zsugorodott” (Scientific American).

▪ „Vészes iramban” apadnak a Nagy-tavak, vagyis az Egyesült Államok és Kanada öt nagy tava – az Erie-, a Huron-, a Michigan-, az Ontario- és a Felső-tó (The Globe and Mail).

▪ Az ausztáliai Deniliquin városában lévő malomban egykor annyi rizst dolgoztak fel, ami elég volt 20 millió embernek. Mostanra azonban a rizstermés 98 százalékkal visszaesett, és 2007 decemberében a malom bezárt. Mi ennek az oka? „Hat hosszú évig aszály sújtott” (The New York Times).

[Kép]

Egy hajó, amely megfeneklett és szárazon hever az Aral-tó helyén

[Forrásjelzés]

© Marcus Rose/​Insight/​Panos Pictures

[Kiemelt rész/térképek a 4. oldalon]

A FOLYÓK ÉS A PATAKOK KISZÁRADNAK

„Az afrikai Csád-tavat, mely a föld körül keringő űrhajósoknak egykor fontos tájékozódási pont volt, ma már alig lehet észrevenni. A tó, mely Csád, [Kamerun,] Niger és Nigéria határvidékén fekszik . . . , 95 százalékkal kisebb lett, mint amekkora az 1960-as években volt. Azon a vidéken rendkívül fontos az öntözés, és így kiszáradnak azok a folyók és patakok, melyektől a tó fennmaradása függ. Ez odavezethet, hogy a Csád-tó hamarosan teljesen kiszárad, és a jövő nemzedék számára csupán egy rejtélyes hely marad” (Lester R. Brown: Plan B 2.0—Rescuing a Planet Under Stress and a Civilization in Trouble).

[Térképek]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

■ Víz

☒ Növényzet

□ Szárazföld

1963

NIGER

CSÁD

Csád-tó

NIGÉRIA

KAMERUN

2007

NIGER

CSÁD

Csád-tó

NIGÉRIA

KAMERUN

[Forrásjelzés]

NASA/​U.S. Geological Survey