Az éltető folyadék

A VÍZ egy rejtély. Egyszerű és bonyolult is egyben. A vízmolekulák csupán három atomból állnak, két hidrogén- és egy oxigénatomból. A tudósok azonban még mindig nem értik teljesen a vízmolekulák viselkedését. Azt viszont mindannyian tudjuk, hogy ez a folyadék nélkülözhetetlen az élethez, és minden élőlény súlyának körülbelül 80 százalékát teszi ki. Nézzük meg ennek a bámulatos anyagnak mindössze öt jellegzetességét.

1. A víz rengeteg hőt képes tárolni jelentős hőmérséklet-emelkedés nélkül, és ezzel mérsékli az éghajlatot.

2. A víznek megnő a térfogata, amikor megfagy. Ezért úszik a jég a vízen, és alkot hőszigetelő réteget rajta. Ha más anyagokhoz hasonlóan fagyott állapotban sűrűbb lenne, a tavak, a folyók és a tengerek alulról felfelé megszilárdulnának, és minden jégbe fagyna.

3. A víz teljesen átlátszó, így a fénytől függő élőlények még nagy mélységben is életben maradnak.

4. A vízmolekulák közötti kohéziós erő felületi feszültséget okoz, ezért van a víznek rugalmas, „bőrszerű” felszíne. Ez a feszültség teszi lehetővé, hogy a rovarok szökdécseljenek a tavak vizén, hogy a víz cseppekké alakuljon, ezenkívül hozzájárul a kapilláris hatáshoz is, melynek köszönhetően a víz még a legmagasabb növényekbe is képes feljutni.

5. A víz a leghatékonyabb ismert oldószer. Képes szállítani oldott állapotban lévő oxigént, szén-dioxidot, sókat, ásványokat, és sok más létfontosságú anyagot.

Nélkülözhetetlen a föld „légkondicionálásához”

Az óceánok és tengerek a föld felszínének körülbelül 70 százalékát borítják, ezért fontos szerepük van az éghajlat szabályozásában. A légkörrel szorosan együttműködnek: folyamatosan hőt, vizet, gázokat cserélnek, valamint a szél és a hullámok révén állandóan mozgásban tartják egymást. Abban is együttműködnek, hogy elszállítják a nap hőjét a trópusokról a sarkok felé, és így mérséklik a föld hőmérsékletét. A legtöbb élőlény életben  maradásához olyan hőmérsékletnek kell lennie, amelyen a víz folyékony halmazállapotú marad. „Minden jel arra mutat, hogy a földön éppen megfelelőek a körülmények” – írja a Rare Earth—Why Complex Life Is Uncommon in the Universe című könyv.

Magától értetődő, hogy a föld nem ok, hanem okozat. De vajon az ok a véletlen volt, vagy pedig egy bölcs, szerető Teremtő? A Biblia szerint az utóbbi (Cselekedetek 14:15–17). A következő cikkben meg fogjuk látni, hogyan támasztják alá a Biblia nézőpontját további bizonyítékok. Lenyűgöző körforgásokról olvashatunk majd, melyek tisztán és egészséges állapotban tartják a bolygónkat.

[Kiemelt rész a 7. oldalon]

A BIBLIA TUDOMÁNYOSAN PONTOS

A föld az űrben van felfüggesztve. „Kiterjeszti északot az üresség fölé, a semmire függesztve a földet” (Jób 26:7; körülbelül i. e. 1613-ban hangzott el).

A föld gömbölyű. „Van Valaki, aki a föld kereksége felett lakik” (Ézsaiás 40:22; hozzávetőleg i. e. 732-ben lett feljegyezve).

A víz körforgásban van. „Minden téli patak a tengerbe folyik . . . Ahonnan kiindulnak a téli patakok, oda is térnek vissza, hogy tovább folyhassanak” (Prédikátor 1:7; i. e. 1000 előtt írták le).

A világegyetemet törvények működtetik. ’Jehova szabta meg az ég és a föld törvényeit’ (Jeremiás 33:25; i. e. 580 előtt jegyezték le).

[Képek forrásának jelzése a 7. oldalon]

Magnetoszféra: NASA/​Steele Hill; sarki fény: Collection of Dr. Herbert Kroehl, NGDC; korallzátony: Stockbyte/​Getty Images