Javíthatsz a memóriádon!

„Az emlékezőtehetségünknek köszönhetően kiszélesedik a világunk. Ha nem tudnánk emlékezni, nem lenne folytonosság az életünkben. Minden reggel egy idegen nézne vissza ránk a tükörből. A napok és az események egymástól különálló élmények lennének. Nem tanulnánk a múltból, és nem várnánk a jövőt” (MYSTERIES OF THE MIND)

HOGY lehet az, hogy néhány madár tudja, hogy hónapokkal korábban hol raktározott el télire magvakat, a mókusok is tudják, hová dugták el az élelmüket, mi viszont még arra sem emlékszünk, hogy egy órája hová tettük a kulcsunkat? Igen, sokunknak sajnos nem úgy működik a memóriája, ahogy szeretné. Pedig az emberi agy, noha nem tökéletes, bámulatos dolgokra képes, ha tanulásról és emlékezésről van szó. Mi a titok nyitja? Használjuk ki azt, amire képes az agyunk.

Óriási lehetőségek tárháza

Az emberi agy körülbelül 1,4 kilogrammot nyom, és nagyjából akkora, mint egy grépfrút. Kis mérete ellenére mintegy 100 milliárd neuronból, azaz idegsejtből áll, melyek hihetetlenül bonyolult hálózatot alkotnak. Egyetlen neuron akár 100 000 másik neuronnal is kapcsolatban állhat. Ezek a neuronhálózatok teszik lehetővé, hogy az agy hatalmas mennyiségű információt tudjon feldolgozni és elraktározni. Viszont előhívni az információt, amikor szükség van rá, már nem olyan könnyű. De vannak, akiknek ez kitűnően megy, köztük sok olyan embernek is, akinek nincs magas iskolai végzettsége, vagy egyáltalán nem járt iskolába.

Például a nyugat-afrikai törzsek krónikásai, a griot-k, akik nem tudnak írni-olvasni, több nemzedékre visszamenőleg fel tudják sorolni, hogy kik éltek a falujukban. A Gyökerek című Pulitzer-díjas könyv írójának, az amerikai Alex Haley-nek griot-k segítségével sikerült kiderítenie, hogy hat nemzedékre visszamenőleg kik tartoztak a családjához Gambiában. „Mély hálával tartozom az afrikai griot-knak – mondta Haley. – Afrikában azt mondják, és joggal, hogy ha meghal egy griot, az olyan, mintha porig égne egy könyvtár.”

Vagy gondoljunk a híres olasz karmesterre, Arturo Toscaninire, akit 19 éves korában fedeztek fel. Felkérték, hogy helyettesítsen egy másik karmestert, és mivel Toscanini nem látott jól, emlékezetből vezényelte el Verdi Aida című operáját!

Lehet, hogy tátva marad a szánk, amikor ilyeneket hallunk. Pedig a legtöbb ember sokkal több mindenre lenne képes emlékezni, mint hiszi. Te szeretnél javítani a memóriádon?

 Hogyan javíthatsz a memóriádon?

Az emlékezésnek három fázisa van: a kódolás, a rögzítés és a felidézés. Mihelyst az agy érzékeli és felismeri az információt, kódolja. Ezt az információt aztán rögzíti, hogy később fel lehessen idézni. Akkor hagyja cserben az embert az emlékezete, ha e három fázis közül valamelyik kimarad.

A memóriának különböző típusai vannak, köztük a szenzoros, a rövid távú és a hosszú távú memória. A szenzoros memória az érzékeken, például a szagláson, a látáson vagy a tapintáson keresztül kapja az információt. A rövid távú, vagy más néven a munkamemória kis mennyiségű információt tárol rövid ideig. Ezért tudunk fejben összeadni, emlékezni a telefonszámra, míg tárcsázunk, és észben tartani a mondat elejét, miközben a végét olvassuk vagy hallgatjuk. De mint mindnyájan tudjuk, a rövid távú memóriának vannak korlátai.

Ha szeretnél határozatlan ideig elraktározni egy információt, akkor annak be kell kerülnie a hosszú távú memóriádba. De hogyan juttasd oda? A következők segíthetnek.

▪ Érdeklődés. Próbáld megszeretni a témát, és emlékeztesd magad arra, hogy miért kezdtél el vele foglalkozni. Ahogyan már biztosan te is tapasztaltad, ha valami érzelmeket vált ki belőlünk, arra könnyebb visszaemlékezni. Ezt jól kiaknázhatják a Biblia tanulmányozói. Óriási segítség az emlékezésben, ha azzal a kettős céllal olvassák a Bibliát, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, és hogy másokkal is megismertessék őt (Példabeszédek 7:3; 2Timóteusz 3:16).

▪ Összpontosítás. „A feledékenység legtöbbször annak tudható be, hogy valaki nem figyel eléggé” – írja a Mysteries of the Mind című könyv. Mi segíthet összpontosítanod? Az, ha kíváncsi vagy a témára, és ha jegyzetelsz, amikor csak tudsz. A jegyzetelés nemcsak azért hasznos, mert segít az összpontosításban, hanem azért is, mert később újra át lehet nézni a jegyzeteket.

▪ Megértés. „Mindazzal, amit szerzel, szerezz értelmet” – mondja a Példabeszédek 4:7. Amikor nem értünk egy tanítást vagy egy fogalmat, valószínűleg alig vagy egyáltalán nem fogunk tudni rá visszaemlékezni. Ha az információ értelmet nyer számunkra, akkor megértjük a részek közti kapcsolatot, és összeáll a teljes kép a fejünkben. Például ha egy gépésztanuló átlátja, hogy hogyan működik a motor, akkor könnyebb lesz emlékeznie a részletekre is.

▪ Rendszerezés. Csoportosítsd a hasonló vagy összetartozó fogalmakat, illetve dolgokat. Például könnyebb emlékeznünk rá, hogy mit szeretnénk vásárolni, ha a bevásárlólistánkon csoportosítjuk az élelmiszereket: húsok, zöldségek, gyümölcsök és így tovább. Az is segíthet, ha kisebb – 5-7 dologból álló – egységekre bontod az információt. Például a telefonszámok általában két részből állnak, hogy egyszerűbb legyen őket fejben tartani. Végül az is segíthet, ha valamilyen elgondolás  szerint sorrendbe rakod a listádon szereplő dolgokat, mondjuk ábécé sorrendbe.

▪ Hangos ismétlés. Amikor hangosan megismétled, amire szeretnél emlékezni (például egy szót vagy kifejezést egy idegen nyelven), szorosabb lesz a neuronok közti kapcsolat. Miért? Először is, ha kimondod a szót, kénytelen vagy összpontosítani rá. Másodszor, a tanárod rögtön ki tud javítani. Harmadszor, ha hallgatsz valakit, még ha csak saját magadat is, az az agyad más részeit is megmozgatja.

▪ Képalkotás. Képzeld el azt, amire szeretnél emlékezni. Az is hasznos lehet, ha lerajzolod. A képalkotás, a hangos ismétléshez hasonlóan, az agy több részét is megmozgatja. Minél több érzékszervedet használod, annál jobban rögzül az információ.

▪ Képzettársítás. Amikor új dolgot tanulsz, gondolatban társítsd valamihez, amit már ismersz. Ha összekapcsolod a már elraktározott információval, könnyebb lesz kódolni és felidézni. A társítás lesz a jel, amely segít előhívni az új információt. Például ha szeretnél emlékezni valakinek a nevére, kapcsold össze valamivel, amit szokatlannak találsz a külsejében, vagy valami mással, ami eszedbe juttatja a nevét. Minél viccesebb vagy valószerűtlenebb a kapcsolat, annál könnyebb lesz emlékezned rá. Egyszóval gondolatban foglalkoznunk kell azokkal a személyekkel vagy dolgokkal, melyekre szeretnénk emlékezni.

Az Emlékeink nyomában című könyv kijelenti: „Ha gyakorta – úgymond – robotpilóta üzemmódban vagyunk, azzal fizetjük meg az árát, hogy pusztán vázlatos emlékeink maradnak arról, hol voltunk és mit csináltunk.”

▪ Beépülés. Az agynak időre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza, úgymond magába szívja az információt. Ebben az lesz az egyik legnagyobb segítség, ha átismétled, amit tanultál, például úgy, hogy elmondod valakinek. Ha történt veled valami érdekes, vagy olvastál valami buzdítót a Bibliában vagy egy bibliamagyarázó kiadványban, oszd meg valakivel. Ezzel magadnak is, és a barátodnak is jót teszel: neked könnyebb lesz emlékezned, őt pedig fellelkesíted. Azt mondják, ismétlés a tudás anyja. Milyen igaz!

A jól bevált mnemonika

Az ókori Görögországban és Rómában a szónokok semmilyen jegyzetet sem használtak, amikor hosszú beszédeket mondtak. Hogy csinálták? A mnemonika segítségével. A mnemonika memóriafejlesztő eljárásokat foglal magában, amelyek segítenek rögzíteni az információt a hosszú távú memóriában, és felidézni azt, amikor szükség van rá.

A mnemonika egyik módszeréről, melyet az ókori görög szónokok használtak, először egy görög költő, Szimónidész írt i. e. 477-ben. Ez az úgynevezett loci módszer, mely a rendszerezés, a képalkotás és a képzettársítás technikáját ötvözi.  A társításhoz egy ismerős tereptárgyra kell gondolni, vagy valami másra a szobában vagy a házban. A loci módszer lényege az, hogy egy képzeletbeli séta során minden megjegyzendő információt társítani kell valamilyen tereptárggyal vagy dologgal. Ha az ember elő akarja hívni az információkat, akkor csak annyit kell tennie, hogy képzeletben ismét végigjárja az utat. (Lásd az „ Egy képzeletbeli séta” című kiemelt részt.)

Egy kutatás, melyet olyan személyek bevonásával végeztek, akik jó eredményt értek el az évente megrendezett memória-világbajnokságon, kiderítette, hogy ezeknek az embereknek nem azért kiváló a memóriájuk, mert intelligensebbek, mint mások. Ráadásul a legtöbbjük már 40-50 év körüli. Akkor mi a titkuk? Sokuk annak tulajdonítja a jó memóriáját, hogy hatékonyan használja a mnemonikát.

Meg kell jegyezned egy listát? A mnemonika egyik jó módszere erre a mozaikszavak létrehozása, vagyis a szavak első egy-két betűjéből egy új szó alkotása. Sok tanulóvezető a „SIKK” mozaikszó segítségével jegyzi meg, hogy mire és milyen sorrendben kell figyelnie, amikor elindul az autóval: sebességváltás, irányjelzés, körülnézés, kézifék. Hasonló módszer az akrosztichon. Hajdanán a héberek nagyon sokszor éltek ezzel a módszerrel. Például sok zsoltárban az egymást követő versszakoknak vagy versszakok egy csoportjának az első szava a héber ábécé soron következő betűjével kezdődik. (Lásd a 25., 34., 37., 111., 112. és 119. zsoltárt.) E bevált módszer segítségével az énekesek fejből el tudták énekelni a 119. zsoltárnak mind a 176 versét!

Igen, javíthatsz a memóriádon! A vizsgálatok kimutatták, hogy a memóriánk olyan, mint egy izom. Minél többet használjuk, annál edzettebb lesz, még időskorban is.

[Kiemelt rész a 27. oldalon]

TOVÁBBI TIPPEK

▪ Serkentsd a memóriádat. Tanulj valami újat, például sajátíts el egy idegen nyelvet, vagy tanulj meg játszani egy hangszeren.

▪ Csak a legfontosabb dolgokra összpontosíts.

▪ Sajátítsd el a mnemonika módszereit.

▪ Igyál elég vizet. A folyadékhiány zavartságot okozhat.

▪ Aludj eleget. Alvás közben az agy rögzíti az emlékeket.

▪ Ne stresszelj tanulás közben, ugyanis a stressz hatására hidrokortizon szabadul fel, mely akadályozhatja a neuronok közti kommunikációt.

▪ Ne igyál a kelleténél több alkoholt, és ne dohányozz. Az alkohol rossz hatással van a rövid távú memóriára, és az alkoholizmus tiaminhiányt idézhet elő. Ez a B-vitamin nélkülözhetetlen a jól működő memóriához. A dohányzás gátolja az agy oxigénellátását. *

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/képek a 28–29. oldalon]

 EGY KÉPZELETBELI SÉTA

Hogyan próbálnál meg észben tartani egy bevásárlólistát? Tegyük fel, hogy kenyeret, tojást, tejet és vajat kell venned. A loci módszert alkalmazva képzeld oda őket a nappalidba.

Képzeld el: A karosszékben kenyérből van a párna.

A tojások a lámpaernyő alatt melegszenek.

Az aranyhalad tejben úszkál az akváriumban.

A tévé képernyője csupa vaj.

Minél viccesebb vagy szokatlanabb a látvány, annál jobb. Amikor a boltba érsz, képzeletben járd újra végig a nappalidat.

[Kiemelt rész a 29. oldalon]

ÖRÜLJ, HOGY FELEJTENI IS TUDSZ!

Képzeld el, milyen lenne az életed, ha mindenre emlékeznél, akár fontos, akár nem. Zsongna a fejed, ugye? A New Scientist című magazin azt írja, hogy egy nő, aki jóformán mindenre vissza tudott emlékezni, ami történt vele az életben, „úgy jellemezte a memóriáját, hogy »soha nem áll le, kezelhetetlen, kimerítő«, és »csak nyűg«”. A legtöbbünknek szerencsére nincs ilyen problémája, mert a kutatók szerint az agy ki tudja selejtezni a lényegtelen vagy elavult információt. „A jól működő memória alappillére a jól működő felejtés – írja a magazin. – Amikor megfeledkezünk valami fontosról . . . , az csak azt mutatja, hogy a selejtezés túl jól működik.”