Figyeljük a világot

▪ Egy átfogó tanulmány szerint, mely a zátonyképző korallfajok egészségi állapotáról készült, a klímaváltozás, illetve az emberi beavatkozás következtében az osztályozott korallfajok 32,8 százalékát „komolyan fenyegeti a kihalás veszélye” (SCIENCE, USA).

▪ Egy athéni kórház gyermekosztályán megvizsgáltak több mint 2000 gyermeket, akik légzési zavarokkal küzdenek. Mintegy „65 százalékuknál kiderült, hogy vagy az egyik, vagy mindkét szülő dohányzott” (KATHIMERINI, ANGOL KIADÁS, GÖRÖGORSZÁG).

▪ „Az emelkedő olajárak, a megélhetés növekvő költségei . . . , a gazdaság hanyatlásának veszélye . . . és az ismétlődő természeti katasztrófák rámutatnak, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk: nyilvánvaló, hogy ezek közül az égető problémák közül egyikre sincs semmilyen megfelelő rövid vagy hosszú távú megoldásunk” (LLUÍS MARIA DE PUIG, AZ EURÓPA TANÁCS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE).

▪ Lengyelországban a fiúk 17 és a lányok 18 százaléka már kipróbálta a kábítószert 15 éves korára (ŻYCIE WARSZAWY, LENGYELORSZÁG).

Harc az oroszlánok és az emberek között

Ahogy növekszik a népesség Afrikában, úgy csökken a vadvilág élőhelye. Ennek következtében „gyakori és általában erőszakos találkozásokra kerül sor” – írja a fokvárosi Africa Geographic című folyóirat. Úgy tűnik, különösen az oroszlánok „zsákmánynak tekintik az embert”. Például Tanzániában 1990 óta az oroszlánok minden évben legalább 70 embert öltek meg. A folyóirat beszámol arról, hogy csapatba verődött oroszlánok egyes esetekben kimondottan „emberekre »szakosodnak«: megtámadják őket a kunyhóik előtt, illetve áttörik a szalmatetőt és a gyenge agyagfalat”.

Ókori egyiptomi magtárakat tártak fel

A Chicagói Egyetem régészei, akik Egyiptom déli részén végeztek ásatásokat, hét ókori magtárat tártak fel, a legnagyobbakat ezen a területen. A közelben talált tárgyi leletek alapján a régészek meg tudták állapítani, hogy a gabonasilókat i. e. 1630 és 1520 között építették. Ha ez a kormeghatározás pontos, a magtárak már Mózes napjaiban is léteztek. A vályogtéglából épített, 5,5–6,5 méter átmérőjű, és valószínűleg legalább 7,5 méter magas kerek magtárak egy helyi közigazgatási központ részei voltak. Az egyetem beszámolója szerint az ilyen központok „olyan helyek voltak, ahol összegyűjtötték a Nílus-völgy mezőgazdasági vagyonát, és az állam rendelkezésére bocsátották. A gabona, mint fizetőeszköz, biztosította a fáraók hatalmát.” A beszámoló így folytatódik: „mivel a gabona egy fajta fizetőeszköz volt, a gabonasilók bankként és élelemraktárként is működtek.”

Papír, mely olyan erős, mint a vas

A svéd Royal Institute of Technology kutatói a papírgyártás egy olyan módszerét fejlesztették ki, mely megőrzi a fából kivont cellulóz rostjainak természetes szilárdságát. Papírgyártás közben a hagyományos, mechanikai fapépfeldolgozás roncsolja a parányi cellulózrostokat, nagymértékben csökkentve a szilárdságukat. De a svéd csapat enzimekkel elemeire tudta bontani a fapépet, és egy zúzógéppel óvatosan különválasztotta a cellulózrostokat vízben. Amikor a sértetlen rostok megszáradnak, úgy fonódnak egymásba, hogy az így készült papírlapok szakítószilárdsága nagyobb, mint az öntöttvasé, és majdnem eléri a szerkezeti acél szakítószilárdságát.