JON sikeres karriert futott be az Egyesült Államokban. Már fiatalemberként beutazta a világot, és rengeteg pénzt keresett. Neki és a feleségének szép otthonuk volt, és kényelmes életet éltek. Sokan szerencsésnek tartották őket.

Figyelj meg egy másik példát. A több mint 5000 jelentkező közül Kosztasz * bekerült a mindössze 80 kiválasztott pályakezdő közé, akik egy neves európai bankban dolgozhattak. Alig néhány év alatt többször is előléptették, végül egy fontos osztály vezetője lett egy másik bankban. Amikor otthagyta az állását, hogy saját vállalkozásba kezdjen, több pénzt keresett egy év alatt, mint a legtöbb ember az egész élete során. Sikeresnek érezte magát.

Azonban mindkét férfi meg van győződve arról, hogy vannak áldások, melyek felülmúlják a gazdagságot. Jon például önkéntes bibliaoktatóként segít másoknak, hogy közelebb kerüljenek Istenhez. „A saját bőrömön tapasztaltam, hogy az anyagi gazdagság nem vezet boldogsághoz – mondja Jon. – Az a vesződés, hogy megszerezd és megtartsd, minden idődet felemészti. Ezzel szemben nagyon sok áldás fakad abból, ha valaki a bibliai alapelvek szerint él. Például sokkal boldogabb a házassága, belső békéje van és tiszta a lelkiismerete.”

 Kosztasz hasonló megjegyzést tesz: „Isten nem szeretné, ha fényűzésben élnénk. Határozottan úgy érzem, hogy amit Isten a napi szükségleteinken túl ad, azt kötelesek vagyunk az ő akarata szerint felhasználni.” Kosztasz és a családja nemrég belefogott egy új nyelv megtanulásába, hogy még több embernek tanítsák a bibliai alapelveket. Ezt mondja: „Megtanultuk, hogy boldogabbá tesz minket, ha adunk, mint az, ha kapunk” (Cselekedetek 20:35).

Jon és Kosztasz ráébredt arra, hogy a szellemi áldások sokkal értékesebbek a gazdagságnál. Daniel Gilbert, a Harvard Egyetem professzora azt írja, hogy a lelki betegségekkel foglalkozó szakemberek „évtizedeket töltöttek azzal, hogy tanulmányozzák, milyen összefüggés van a gazdagság és a boldogság között. Általában arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdagság akkor fokozza a boldogságot, amikor az emberek ki tudnak kerülni általa a nyomorúságos szegénységből a középosztályba, de azután már alig járul hozzá a boldogsághoz.”

„Miután egy személy kilábalt a szegénységből – jegyzi meg egy figyelmes elemző –, a jövedelem növekedésének meglepően kevés köze van a boldogsághoz.” A múlt évszázad elején egy riporterbe mélyen belevésődött ez az igazság, amikor interjút készített Andrew Carnegie-val, az acélgyártás egyik úttörőjével, aki korának egyik leggazdagabb embere volt. „Az embereknek nem kellene irigykedniük rám – mondta Carnegie a riporternek. – Milyen hasznom van a gazdagságból? Hatvan éves vagyok, és nem tudom megemészteni az ételt. Odaadnám a millióimat, ha fiatal és egészséges lehetnék.”

A riporter hozzáfűzte: „Carnegie úr hirtelen elfordult, majd keserűen és leírhatatlanul mély  érzésekkel ezt suttogta: »Ha alkut köthetnék az ördöggel, mint Faust, megtenném. Örömmel odaadnék bármit, hogy újra kezdhessem az életemet.«” Az olajmágnás J. Paul Getty, aki szintén multimilliomos volt, később hasonló véleménynek adott hangot: „Nem szükségszerű, hogy a pénznek bármi köze is legyen a boldogsághoz. Talán inkább a boldogtalansághoz.”

Jó okunk van egyetérteni azzal a bibliaíróval, aki ezt kérte: „Ne adj nekem se szegénységet, se gazdagságot. Hadd egyem a nekem előírt táplálékot, nehogy elteljek, és megtagadjalak ezt mondva: »Kicsoda Jehova?«, s nehogy elszegényedjem, és lopjak, és Istenem nevét gyalázzam” (Példabeszédek 30:8, 9).

Salamon, az ókori Izrael királya ezt fogalmazta meg: „Naggyá lettem, és gyarapodtam; sokkal inkább, mint akik előttem voltak Jeruzsálemben.” De hozzátette, hogy „minden hiábavalóság volt, és szélkergetés”. Ezt is mondta: „Jehova áldása az, ami gazdaggá tesz, és ő nem ad ahhoz fájdalmat” (Prédikátor 2:9–11; 5:12, 13; Példabeszédek 10:22).

Nyilvánvaló, hogy csak akkor lelünk valódi és maradandó boldogságra, ha megfelelően kielégítjük a szellemi szükségleteinket. Amennyiben Istent tesszük az első helyre az életünkben, akkor minden területen gazdagabbak és eredményesebbek leszünk.

Örömmel mondhatjuk, hogy nem kell majd mindig aggódnunk a pénz miatt. A Biblia arról biztosít minket, hogy a kapzsi és kizsákmányoló kereskedelem végleg megszűnik a jövőben (1János 2:15–17). Ezután Isten új világrendszere fog uralkodni, melyet az ő igazságos alapelvei fognak vezérelni. A föld Paradicsommá lesz alakítva, úgy ahogyan Isten eredeti szándékában állt, amikor az első emberpárt a földre helyezte. Milyen nagy áldás lesz látni, hogy az egész földet boldogság, béke és szeretet tölti be! (Ézsaiás 2:2–4; 2Péter 3:13; 1János 4:8–11).

Az élet nem lesz sivár vagy unalmas. Anyagi áldások társulnak majd a szellemi áldásokhoz, amint Isten megvalósítja az emberekkel kapcsolatos eredeti szándékát, vagyis hogy örökké éljenek a paradicsomi földön. Biztosak lehetünk benne, hogy bőven lesz élelem, lakhely és értelmes munka mindenki számára. Teljesen megszűnik a szegénység (Zsoltárok 72:16; Ézsaiás 65:21–23; Mikeás 4:4).

Senki sem fog csalódni, aki őszintén hisz Jehovában, a Biblia Istenében (Róma 10:11–13). Mennyire bölcs tehát, ha már most azokra az áldásokra törekszünk, melyek felülmúlják a gazdagságot (1Timóteusz 6:6–10).