Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

„Túl sok a feladatom!”

„Túl sok a feladatom!”

„Túl sok a feladatom!”

AZ OLIMPIÁN részt vevő súlyemelők nem próbálnak meg mindennap új rekordot felállítani. Rendszerint kisebb súlyokkal edzenek, így megerősödnek, és nagyobb súlyokat tudnak felemelni. Ha mindig a teljesítőképességük határát feszegetnék, túlságosan megterhelnék az izmaikat és az ízületeiket, amivel kockára tennék a karrierjüket.

Diákként valószínűleg te is hasonló helyzetben vagy, hiszen biztosan sok energiát fektetsz a tanulásba. Amikor nehéz feladatot kapsz, vagy vizsgákra készülsz, még fokozod is az erőfeszítéseidet. * De mi a helyzet, ha az egész napod csak iskolai és más feladatokból áll? Talán nem tudsz megfelelően enni, vagy nem tudsz eleget aludni. Ha folyamatosan ilyen nagyfokú stressznek vagy kitéve, végül megbetegedhetsz. Talán épp ez történik veled. *

Soha véget nem érő házi feladatok

„Évről évre egyre több és egyre nehezebb házi feladatot kapok. Nagyon sokáig tart megcsinálni őket” – mondja Hiroko *, egy 15 éves japán tanuló. „Annyi minden mást is szeretnék csinálni, de a házi feladatnak készen kell lennie másnapra. Időnként pánikba esek.” A 14 éves Szvetlána, aki Oroszországban él, ezt írja: „Egyre nehezebbek a házi feladataim. Egyre több tantárgyunk van minden évben, és a tanárok sokkal több anyagot adnak fel. Ráadásul minden tanár azt gondolja, hogy az ő tantárgya fontosabb, mint a többi. Nehéz kiegyensúlyozottnak lenni, és az összes feladatot megcsinálni.”

Miért tartják a tanárok olyan fontosnak a házi feladatokat? A Brazíliában élő Gilberto, aki 18 éves, ezt írja: „A tanárok azt mondják, hogy fel akarnak készíteni minket a kiélezett munkaerőpiaci versenyre.” Még ha ez is a helyzet, úgy érezheted, hogy a rengeteg házi feladat miatt összecsapnak a hullámok a fejed felett. Lehet, hogy csökkentheted a stresszt, ha másképp tekintesz a házi feladatokra, és jobban megszervezed a dolgaidat.

Ha egyre több házi feladatot kapsz, azt tekintsd úgy, mint egy képzést, melyre szükség van ahhoz, hogy sikeres felnőtt lehess. Bár úgy tűnik, a házi feladatoknak soha sem lesz vége, az iskolás évek hamarabb véget érnek, mint gondolnád. Amikor önállóvá válsz és dolgozni kezdesz, örülni fogsz neki, hogy sikerült teljesítened az iskolai feladataidat. Élvezni fogod az iskolai évek „fáradságos munkájából fakadó jót” (Prédikátor 2:24).

A stresszt lényegesen csökkentheted, ha van önfegyelmed és nem vagy szétszórt. (Lásd a „ Hogyan csökkentheted a stresszt?” című részt.) Ha szokásoddá válik, hogy pontosan és figyelmesen készíted el a házi feladataidat, a tanárok valószínűleg bízni fognak benned, és segíteni fognak neked. Képzeld el, hogy ilyen kapcsolatban vagy az egyik tanároddal. Ha valami váratlan történik, és előre elmondod neki, hogy nem tudtad időre befejezni az összes feladatodat, vajon nem lesz elnézőbb veled? Isten egyik szolgája, Dániel „megbízható volt; egyáltalán nem találtak benne hanyagságot vagy becstelenséget” (Dániel 6:4). Ha az iskolai feladataid elvégzésében olyannak bizonyulsz, mint Dániel, megértők lesznek veled, amikor szükséged lesz rá.

Vajon teljesen megszűnik az iskolai stressz, ha figyelsz az órákon, és időben megcsinálod a házi feladatokat és a beadandó munkákat? Nem, de a fennmaradó stressz egy része csupán abból fog adódni, hogy szeretnél jól teljesíteni. Ahelyett, hogy könnyedén túl akarnál lenni a házi feladatokon, úgy érzed majd, hogy szeretsz tanulni, és hasznodra van az iskola.

Ez a fajta stressz jó, és szükség van rá. De káros és szükségtelen stresszt is átélhetsz.

Az iskolán kívüli elfoglaltságok miatt nincs megállás

Képzelj magad elé egy embert, aki mindig vadul vezeti az autóját. Gyorsan hajt, a stoptábláknál fékcsikorgatva áll meg, aztán beletapos a gázba, és kipörgő kerekekkel gyorsít. Mi lesz így az autójával? Valószínűleg tönkre fog menni a motor és más alkatrészek is. De az is lehet, hogy a kocsi már előbb össze fog törni egy súlyos balesetben.

Ehhez hasonlóan sok diák könyörtelenül hajtja magát a tanítás előtt és után. Denise Clark Pope a következőket írta a könyvében néhány olyan diákról, akikkel beszélgetett: „A napjuk korán kezdődik, egy vagy két órával azelőtt, hogy a legtöbb felnőtt dolgozni kezdene, és gyakran késő éjszaka ér véget, miután túl vannak a futballedzésen, táncpróbán, diáktanács-megbeszélésen, részidejű munkán és házi feladatokon” (Doing School).

Ha a diákoknak nap mint nap ilyen zsúfolt az időtervük, hamarosan nehézségeik támadhatnak. A nagyfokú stressz miatt gyomorpanaszaik lehetnek, és fejfájás gyötörheti őket. Mivel az állandó kimerültség legyengíti az immunrendszerüket, könnyen megbetegedhetnek. A gyors tempó vánszorgássá lassulhat, és komoly küzdelmet jelenthet, hogy visszanyerjék az erejüket. Valami hasonló történik veled is?

Jó, ha keményen dolgozol az értékes célok elérésén, de bármilyen erős vagy is, van határa annak, amit egy nap meg tudsz tenni. A Biblia ezt a határozott tanácsot adja: „Ésszerűségetek legyen ismertté minden ember előtt” (Filippi 4:5). Az „ésszerű” szó két meghatározása így hangzik: „nem szélsőséges vagy túlzó”, valamint „józan ítélőképességű”. Egy ésszerű személy olyan döntéseket hoz, melyekkel nem árt magának vagy másoknak. Érettségről tesz bizonyságot, ami felbecsülhetetlen napjaink ingatag világában. Ezért, hogy megőrizd az egészséged, légy ésszerű, vagyis hagyj fel néhány kevésbé fontos tevékenységgel, melyet eddig szívesen végeztél.

A gazdagság mint cél

Néhány fiatal azonban úgy érzi, hogy az ésszerűség inkább akadályozza, mint segíti őt a céljai elérésében. Az ilyen diákok azt gondolják, hogy a siker kulcsa egy jól fizető állás és az abból fakadó gazdagság. Denise Clark Pope is megfigyelte ezt a fajta gondolkodásmódot néhány fiatalnál: „Ezek a diákok szeretnének többet aludni, egészségesebbek akarnak lenni, de a zsúfolt időbeosztásuk miatt, beleértve az iskolai, családi és munkahelyi kötelezettségeket, nem tudják megtenni a szükséges változtatásokat. Ezenkívül örömmel töltenének több időt a barátaikkal és egyéb tevékenységekkel, vagy néhány napot pihennének, viszont a legtöbbjük szerint, ha meg akarják tartani a jó jegyeiket, mindezt nem tehetik meg. Tisztában vannak vele, hogy választaniuk kell, de nekik fontosabb a jövőbeli siker, mint a jelenlegi boldogság.”

Az ilyen diákoknak, akik a korábban említett autóvezetőhöz hasonlítanak, érdemes átgondolniuk, amit egy bölcs ember mondott: „mi haszna van abból az embernek, ha az egész világot megszerzi, de elveszíti az életét? Mit tud majd fizetni azért, hogy visszakapja az életét?” * (Máté 16:26). Ezekkel a szavakkal Jézus Krisztus arra figyelmeztetett, hogy nem éri meg a világban elérhető célokra törekedni, mivel azok fizikailag, érzelmileg és szellemileg is veszélyesek számunkra.

Madeline Levine pszichológus a könyvében írt arról „a tényről, hogy a pénz, az oktatás, a hatalom, a hírnév és az anyagi javak semmiféle védelmet nem nyújtanak a boldogtalanság vagy az érzelmi betegségek ellen” (The Price of Privilege). Denise Clark Pope, akit már korábban idéztünk, a következőket figyelte meg: „Sok olyan gyereket és szülőt látok, akik tökéletességre törekszenek, mivel félreértelmezik a sikert . . . Arra kellene törekednünk, hogy egészségesek legyünk mentálisan, fizikailag és szellemileg.”

Vannak dolgok, melyek sokkal fontosabbak a pénznél. Például az érzelmi és a fizikai egészség, a jó lelkiismeret és a Teremtőnkkel ápolt barátság. Ezek felbecsülhetetlen értékű ajándékok Istentől. Ha elveszíted őket, miközben hírnévre vagy gazdagságra törekszel, talán sohasem kapod vissza őket. Ennek fényében figyeld meg, mit tanított Jézus: „Milyen boldogok azok, akik tudják, hogy szükségük van Istenre! Övék az egek királysága” (Máté 5:3, The New Testament in Modern English).

Sok fiatal elfogadja ezt az igazságot. Miközben a tőlük telhető legtöbbet nyújtják az iskolában, tudják, hogy a kimagasló tanulmányi eredmény és a gazdagság nem hoz tartós boldogságot. Felismerték, hogy ha ilyen célokra törekszenek, szükségtelen stressznek teszik ki magukat. Ezek a diákok tisztában vannak vele, hogy az a legjobb alap a boldog jövőre, ha nem hagyják figyelmen kívül, hogy „szükségük van Istenre”. Ennek a folyóiratnak a kiadói vagy a környékeden élő Jehova Tanúi örömmel segítenek neked abban, hogy lásd, hogyan lehetsz boldog, ha felismered, hogy szükséged van Istenre.

[Lábjegyzetek]

^ 3. bek. Azokkal a diákokkal kapcsolatban, akik alulteljesítenek vagy nem elég szorgalmasak, lásd az Ébredjetek! 1998. március 22-i szám 20–22. oldalán a „Fiatalok kérdezik: Lehetnék eredményesebb az iskolában?” című cikket.

^ 3. bek. Erről a témáról bővebben olvashatsz az Ébredjetek! 1993. április 8-i szám 13–15. oldalán a „Fiatalok kérdezik: Mit tehetek, ha rengeteg a házi feladatom?” című cikkben.

^ 5. bek. Néhány nevet megváltoztattunk.

^ 18. bek. Felhasználva az Újszövetség–Egyszerű fordítás. Copyright 2003 World Bible Translation Center, Inc., engedélyével.

[Oldalidézet a 6. oldalon]

Bármilyen erős vagy is, van határa annak, amit egy nap meg tudsz tenni

[Oldalidézet a 8. oldalon]

Az a legjobb oktatás, ha ismeretet szerzel a Teremtődről

[Kiemelt rész/kép az 5. oldalon]

 HOGYAN CSÖKKENTHETED A STRESSZT?

❑ Sok időt töltesz azzal, hogy a papírok és a jegyzetek között kutatva próbálsz rábukkanni arra, amit keresel? Vannak, akiknek segítségre van szükségük, hogy rendezettebbek legyenek. Ne szégyellj tanácsot kérni másoktól.

❑ Szokásod a halogatás? Hogy ezt megtudd, próbálj meg egy feladatot már a határidő előtt elvégezni. Meg fogsz lepődni, hogy milyen megkönnyebbülést és megelégedettséget fogsz érezni. Ez talán arra indít majd, hogy többé ne halogasd az iskolai feladatok elkészítését.

❑ Gyakran előfordul, hogy azon kapod magad, hogy álmodozol az órán? Próbáld ki a következő javaslatot egy hónapon keresztül: Figyelj jól oda az órán, és készíts jegyzeteket, melyeknek később is hasznát veheted majd. Meg fogsz lepődni, hogy mennyivel könnyebb így megcsinálnod a házi feladatokat. Ez csökkenteni fogja az iskolai stresszt.

❑ Olyan képzést választottál, mellyel több tudásra tehetsz szert, viszont túl sok időt és energiát kell a tanulásra fordítanod? Elkerülhetetlen, hogy ilyen órákra járj? Beszélj erről a szüleiddel. Kérd ki a véleményét egy olyan személynek, aki ésszerűen tekint az oktatásra. Talán arra a következtetésre jutsz majd, hogy ezek a választható órák nem sokat segítenek az iskola elvégzésében.

[Kiemelt rész a 6. oldalon]

KÉPZELETBELI VÉDŐFAL

„A gazdag szemében erős város az ő vagyona, és védőfal az az ő képzeletében” (Példabeszédek 18:11). Az ókori időkben az emberek magas falakkal védekeztek a támadások ellen. De gondolj arra, hogy egy olyan városban élsz, mely csupán a képzeletedben van védőfallal körülvéve. Ez a fal semmiféle védelmet nem jelent az ellenségekkel szemben, bármennyire próbálod is meggyőzni magad erről.

Azok a fiatalok, akik gazdagságra törekednek, csalódásnak vannak kitéve, mintha egy olyan helyen élnének, ahol nincsenek védve a támadásoktól. Ha szülő vagy, segíts a gyermekednek elkerülni az anyagiasság csapdáját, hogy ne egy olyan városban telepedjen le, amely csak egy képzeletbeli védőfallal van körülvéve.

Az alábbi, Biblián alapuló igazságok segítenek majd abban, hogy érvelj a gyermekednek:

▪ A gazdagság gyakran sokkal több problémát szül, mint amennyit megold. „A gazdagot . . . bősége nem engedi aludni” (Prédikátor 5:12; 1Timóteusz 6:9, 10).

▪ Jó tervezéssel az ember vagyon nélkül is boldog lehet. „A szorgalmasnak tervei biztosan hasznot hoznak” (Példabeszédek 21:5; Lukács 14:28).

▪ Ha valakinek van egy szerény jövedelme, melyből fedezni tudja a szükségleteit, az megelégedettséggel tölti el. „Ne adj nekem se szegénységet, se gazdagságot” (Példabeszédek 30:8). *

[Lábjegyzet]

^ 44. bek. Az anyagiasság csapdájáról bővebben olvashatsz az Ébredjetek! 2003. április 8-ai számának a 20–21. oldalán.

[Képek a 7. oldalon]

Ha túl sok mindent próbálsz belezsúfolni a napodba, nem leszel eredményes

[Kép a 7. oldalon]

Ne úgy tekints a házi feladatodra, mint egy problémára, hanem úgy, mint ami felkészít a munkára