Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Egy elismervény igazolja a Bibliát

Egy elismervény igazolja a Bibliát

Egy elismervény igazolja a Bibliát

▪ Az 1870-es években a mai Bagdad (Irak) közelében egy 5,5 centiméter széles agyagtáblára bukkantak. 2007-ben Michael Jursának, a Bécsi Egyetem professzorának a keze ügyébe került a tábla, miközben kutatást végzett a British Museumban. Jursa professzor felfedezte rajta a Nébó-Sársekim nevet (babilóniai megfelelője: Nabu-sarrusszu-ukin). Ez a személy egy babilóniai tisztviselő volt, akiről a Biblia a Jeremiás 39:3-ban tesz említést. *

Időszámításunk előtt 607-ben, amikor Jeruzsálem elpusztult, Nébó-Sársekim Nabukodonozor király egyik parancsnoka volt, és a tábla szerint „főeunuchnak” szólították. A főeunuch cím bármely adott időben mindig csak egyetlen férfira utalt, ami cáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a szóban forgó Sársekim azonos a Bibliában szereplő férfival.

A táblán az olvasható, hogy Nébó-Sársekim aranyat adományozott a babiloni főisten, Marduk (Merodák) templomának, akiről szintén említést tesz a Biblia (Jeremiás 50:2). Az elismervényen a keltezési dátum is fel van tüntetve: Nabukodonozor uralkodásának 10. éve, 11. hónapja és 18. napja. Az aranyadomány azonban nem Jeruzsálem kifosztásából származott, mely évekkel később történt (2Királyok 25:8–10, 13–15). Mindazonáltal Jursa professzor szerint „rendkívül különleges olyan táblára bukkanni, melyen az áll, hogy egy Bibliában is említett személy szokványos adományt ad egy babiloni templomnak, sőt a táblán még a pontos dátum is fel van tüntetve”. A tábla, melyet a modern bibliai régészet egyik legjelentősebb felfedezésének tartanak, „alátámasztja azt a nézetet, miszerint az Ószövetség történelmi könyvei tényeken alapulnak” – írja a nagy-britanniai Telegraph című újság.

A Biblia megbízhatósága azonban nem a régészettől függ. Magában a Bibliában sokkal erőteljesebb bizonyítékokat találhatunk, különösen a próféciákban (2Péter 1:21). Például, Jehova Isten több mint 100 évvel előre megjövendölte Ézsaiás próféta által, hogy Jeruzsálem összes kincsét „elviszik Babilonba” (Ézsaiás 39:6, 7). Isten Jeremiás próféta által is a következőket jövendölte: „mindazt, amit e város [Jeruzsálem] összegyűjtött . . . az ellenségeik kezébe adom. Bizony elrabolják, és . . . elviszik ezeket Babilonba” (Jeremiás 20:4, 5).

Nébó-Sársekim egyike volt ezeknek az ellenségeknek, és ezért ő is szemtanúja volt a bibliai próféciák beteljesedésének. Sőt, akár tudta, akár nem, ő maga is részt vett a beteljesítésükben.

[Lábjegyzet]

^ 2. bek. A Jeremiás 39:3 az Új világ fordítás szerint ezt írja: „Sámgár-Nébó, Sársekim, a rabszárisz”. A szavak a héber maszoréta szöveg pontozását követik. Ám a héber, csak mássalhangzókkal írt szöveget úgy lehetne visszaadni, hogy „Sámgár, Nébó-Sársekim, a rabszárisz [vagyis az udvari tisztviselők feje]”. Ez összhangban van az agyagtáblán olvasható felirattal.

[Kép forrásának jelzése a 11. oldalon]

Copyright The Trustees of the British Museum