Vajon Isten azt szeretné, hogy gazdag legyél?
A Biblia nézőpontja
Vajon Isten azt szeretné, hogy gazdag legyél?
„Istennek hála, új nap virradt rám! Hamarosan hat számjegyű lesz a fizetésem!”
„Nagy dolgokról álmodom, mert az égiek is nagy dolgokat tartogatnak nekem.”
„Isten ad erőt ahhoz, hogy meggazdagodjunk.”
„A Bibliának köszönhetően jólétben élek.”
EZEK a kijelentések jól tükrözik számos vallási csoport nézetét, miszerint az anyagi gazdagság Isten áldásának tudható be. Arról prédikálnak, hogy ha azt tesszük, ami helyes Isten szemében, ő segít, hogy meggazdagodjunk ebben az életben, és később is megjutalmaz minket. Ez a felfogás nagyon népszerű, az erről szóló könyvek pedig sikerkönyvek. De vajon ez a „gazdagságteória” egyezik azzal, amit a Biblia mond?
Kétségtelen, hogy a Teremtőnk, aki a Biblia szerint „a boldog Isten”, azt szeretné, ha boldog, sikeres életet élnénk (1Timóteusz 1:11; Zsoltárok 1:1–3). Ő megáldja azokat, akik keresik a tetszését (Példabeszédek 10:22). De vajon mondhatjuk azt, hogy napjainkban az anyagi gazdagság ennek az áldásnak az egyik formája? A válasz egyértelmű lesz, ha megértjük, hogy Isten szándékával összhangban hol tartunk az idő áramlatában.
A meggazdagodás ideje?
A múltban Jehova Isten megáldotta néhány szolgáját anyagi gazdagsággal. Jó példa erre Jób patriarcha és Salamon király (1Királyok 10:23; Jób 42:12). Mégis sok istenfélő ember szegény volt, köztük Keresztelő János és Jézus Krisztus is (Márk 1:6; Lukács 9:58). Milyen következtetést vonhatunk hát le? A Biblia szerint Isten úgy bánik a szolgáival, ahogy az összhangban van az arra az időre vonatkozó szándékával (Prédikátor 3:1). Hogyan érint minket ez az alapelv?
A bibliai próféciák feltárják, hogy ’a világrendszer befejezése’ idején, vagyis a jelenlegi világ ’utolsó napjaiban’ élünk. Erre az időszakra a háború, betegség, éhínség, földrengés és a társadalom összeomlása jellemző – mindezek példa nélküli módon sújtják az emberiséget 1914 óta (Máté 24:3; 2Timóteusz 3:1–5; Lukács 21:10, 11; Jelenések 6:3–8). Röviden szólva, ez a világ olyan, mint egy süllyedő hajó. Figyelembe véve ezt a helyzetet, ésszerű-e azt feltételezni, hogy Isten minden egyes szolgáját vagyonnal áldja meg? Vagy inkább azt szeretné, hogy más dolgokat tartsunk fontosnak?
Jézus Krisztus a mi időnket Noé napjaihoz hasonlította. Ezt mondta: „amilyenek azokban a napokban voltak az emberek az özönvíz előtt: ettek és ittak, a férfiak nősültek, a nőket férjhez adták, addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és semmit nem vettek észre, mígnem eljött az Máté 24:37–39). Jézus emellett Lót napjaihoz is hasonlította a mi időnket. Lót szomszédai Szodomában és Gomorrában „ettek, ittak, vettek, eladtak, ültettek, építettek”. „De azon a napon, amelyen Lót kiment Szodomából, tűz és kén esett az égből, és mindnyájukat elpusztította” – mondta Jézus. Majd hozzátette: „Ugyanígy lesz azon a napon, amikor az Emberfia kinyilatkozik” (Lukács 17:28–30).
özönvíz, és elsöpörte mindnyájukat, olyan lesz az Emberfiának jelenléte is” (Az biztos, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki eszik, iszik, házasodik, vesz vagy elad. A veszély abban rejlik, hogy olyannyira belemerülünk ezekbe a tevékenységekbe, hogy nem vesszük észre, milyen sürgető időkben élünk. Ezért kérdezzük meg magunktól: „Vajon Isten segítene azzal, ha megáldana olyan dolgokkal, melyek csak elterelnék a figyelmünket?” * Ellenkezőleg! Kárt okozna vele. A szeretet Istene pedig nem tesz ilyet (1Timóteusz 6:17; 1János 4:8).
Az életmentés ideje!
Az emberi történelemnek ebben a kritikus időszakában Isten népének sürgős feladata van. Jézus ezt jelentette ki: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14). Jehova Tanúi nagyon komolyan veszik ezeket a szavakat. Ezért arra buzdítják embertársaikat, hogy szerezzenek ismeretet a Királyságról és Istennek azon követelményeiről, melyek nélkülözhetetlenek az örök élethez (János 17:3).
Isten azonban nem várja el hűséges szolgáitól, hogy aszkéta életet éljenek. Ehelyett azt szeretné, ha megelégednének azzal, ami alapvetően szükséges az élethez, és így a neki végzett szolgálatra összpontosíthatnak (Máté 6:33). Viszonzásként gondoskodik az anyagi szükségleteikről. A Héberek 13:5-ben ezt olvassuk: „Életmódotok mentes legyen a pénz szeretetétől, és elégedjetek meg azzal, amitek van. Mert [Isten] megmondta: »Semmi esetre sem hagylak cserben, és el sem hagylak semmiképpen.«”
Isten rendkívüli módon teljesíti majd be ezt az ígéretét, amikor a jelenlegi világrendszer végén életben tartja az igaz imádók ’nagy sokaságát’, és beviszi őket egy békés új világba, ahol mindenki valódi jólétben fog élni (Jelenések 7:9, 14). Jézus ezt mondta: „Én azért jöttem, hogy [hűséges követőimnek] életük legyen, éspedig bőséggel” (János 10:10). Az ’élet bőséggel’ kifejezés nem egy mostani fényűző életre utal, hanem a paradicsomi, vég nélküli életre Isten Királyság-uralma idején (Lukács 23:43).
Ne érd be ennél kevesebbel! Ne engedd, hogy becsapjon a „gazdagságteória”, mert az valójában eltereli a figyelmet arról, ami igazán fontos. Inkább fogadd meg Jézus szeretetteljes, egyszersmind sürgető figyelmeztetését: „Ügyeljetek pedig magatokra, hogy szívetek soha ne nehezedjen el túlzott evéstől, mértéktelen ivástól meg az élet aggodalmaitól, és nehogy hirtelen, egy szempillantás alatt érjen el benneteket az a nap, mint valami csapda” (Lukács 21:34, 35).
[Lábjegyzet]
^ 13. bek. Ahogyan az első században, úgy ma is vannak hűséges keresztények, akik gazdagok. Isten azonban arra inti őket, hogy ne bízzanak a vagyonukban, illetve ne engedjék, hogy az elterelje a figyelmüket (Példabeszédek 11:28; Márk 10:25; Jelenések 3:17). Legyünk akár gazdagok, akár szegények, mindannyian Isten akaratának a cselekvését tartsuk szem előtt (Lukács 12:31).
GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?
▪ Minek van itt a meghatározott ideje? (Máté 24:14)
▪ Mely bibliai személyek napjaihoz hasonlította Jézus a mi időnket? (Máté 24:37–39; Lukács 17:28–30)
▪ Mit kell kerülnünk, ha szeretnénk örök életet nyerni? (Lukács 21:34)
[Oldalidézet a 13. oldalon]
A „gazdagságteória” valójában eltereli a figyelmet arról, ami igazán fontos