Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A rossz emberek a pokolban fognak égni?

A rossz emberek a pokolban fognak égni?

A Biblia nézőpontja

A rossz emberek a pokolban fognak égni?

GERTRUDE, egy pünkösdi igehirdető megingathatatlanul hitt a tüzes pokol létezésében. Már pusztán a feltételezés is, hogy nincs ilyen hely, bántotta az igazságérzetét. Úgy érvelt, hogy ha a pokol lángjai nem léteznek, mindenféle hátborzongató bűntett büntetlenül marad. Ebben a kérdésben hajthatatlan volt. „Azt hiszem, nem szívesen imádnám Istent, ha a gonoszoknak nem lenne fenntartva a tüzes pokol” – mondta.

De a rossz emberek csakugyan a pokolban fognak égni, ahogyan azt sok vallás tanítja? Ha nem, akkor milyen büntetést kapnak majd?

Az első, Istentől jövő büntetés

A Biblia azt írja, hogy Isten tökéletesnek teremtette az első emberpárt (1Mózes 1:27; 5Mózes 32:4). Egy paradicsomi kertbe helyezte őket, és lehetőséget adott nekik arra, hogy örökké éljenek. Volt azonban valami, amit Ádámnak és Évának nem volt szabad megtennie. Isten ezt a figyelmeztetést adta: „A kert minden fájáról ehetsz megelégedésig. De ami a jó és rossz tudásának a fáját illeti, arról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, bizony meghalsz” (1Mózes 2:16, 17).

Ősszüleink sajnos nem állták ki a lojalitásnak és az engedelmességnek ezt az egyszerű próbáját. A Teremtőnek halálra kellett ítélnie őket. „Arcod verítékével eszed a kenyered, míg vissza nem térsz a földbe, mert abból vétettél. Mert por vagy, és a porba térsz vissza” (1Mózes 3:19).

Vajon ha Ádámra és Évára tüzes pokol várt volna, Isten nem figyelmeztette volna őket erre? Az igazság az, hogy Isten egy szóval sem utalt arra, hogy a haláluk után szenvedni fognak. Hogyan is szenvedhettek volna? Hiszen nem volt halhatatlan lelkük, amely túlélte volna a halált. A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „Amely lélek * vétkezik, az hal meg” (Ezékiel 18:4).

A Teremtőnk mint Életadó mindent tud az életről és a halálról. Azt mondja a Szavában, hogy az emberek a haláluk után semmiről sem tudnak többé (Prédikátor 9:5). Éppen ezért Ádám és Éva nem szenvedhettek a tüzes pokolban a haláluk után. Egyszerűen visszatértek a porba, és megszűntek létezni. Semmiről sem tudtak többé.

Mi szenvedünk a halálunk után?

A Biblia ezt írja a Róma 5:12-ben: „egy ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt”. De ha Ádám – az az ember, aki halált hozott az egész emberiségre – a halála után egyszerűen elporladt, akkor vajon ésszerű abban hinni, hogy a többi ember a tüzes pokolban szenved a bűnei miatt? (1Korintusz 15:22).

Ránk is ugyanaz a törvény vonatkozik, mint Ádámra: „a bűn zsoldja a halál”. Továbbá amikor egy ember meghal, ’felmentik a bűne alól’ (Róma 6:7, 23). De ha a jó és a rossz emberek egyaránt meghalnak, és senki sem szenved a halála után, hol van az isteni igazságszolgáltatás?

Isten igazságossága

Istennek az engedelmes emberiségre vonatkozó szándéka nem változott meg azóta, hogy megteremtette az első emberpárt, és azt az utasítást adta nekik, hogy legyenek gyermekeik, és gondozzák a földet (1Mózes 1:28). Ez abból is nyilvánvaló, amit később kijelentett: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29).

Tehát az igazságosak itt fognak élni a földön, méghozzá tökéletes egészségben és boldogságban. Isten eredeti szándéka, vagyis hogy a földet igazságos emberek töltsék be, biztosan „sikeres lesz”. Akkor fog megvalósulni, amikor Isten felváltja a jelenlegi gonosz világrendszert egy új világgal (Ézsaiás 55:11; Dániel 2:44; Jelenések 21:4).

Több milliárd ember, akinek nem volt lehetősége megismerni Isten követelményeit, fel fog támadni, és őket oktatni fogják, hogy hogyan kell élni Isten új világában (Ézsaiás 11:9; János 5:28, 29). Viszont ha valaki nem lesz hajlandó elfogadni Isten törvényeit, ’a második halál’ lesz a büntetése. Ez olyan halál, melyből soha senki sem kel életre (Jelenések 21:8; Jeremiás 51:57).

Jehova, aki a szeretet Istene, biztosan nem kínozza az embereket tüzes pokolban (1János 4:8). De a gonoszságot sem fogja a végtelenségig tűrni. Erről biztosít minket a Zsoltárok 145:20 is: „Megőrzi Jehova mindazokat, akik szeretik őt, de a gonoszokat mind megsemmisíti.” Ez egy szeretetteljes és igazságos Istenre vall, nem igaz?

[Lábjegyzet]

^ 8. bek. A Bibliában a „lélek” szó magára az egyénre utal, nem pedig valamilyen testtől különálló dologra. Az 1Mózes 2:7 ezt mondja: „Jehova Isten megformálta az embert a föld porából, és az orrába lehelte az élet leheletét, így lett az ember élő lélekké.” Ádám nem kapott lelket, mely a testétől különálló lett volna. Ő maga volt az élő lélek.

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

▪ Vajon van halhatatlan lelkünk? (Ezékiel 18:4)

▪ Milyen állapotban vannak a halottak? (Prédikátor 9:5)

▪ Hogyan fogja Isten megbüntetni a gonoszokat? (Zsoltárok 145:20)

[Oldalidézet a 11. oldalon]

Az emberek a haláluk után semmiről sem tudnak többé (Prédikátor 9:5)

[Kép forrásának jelzése a 10. oldalon]

Illusztráció: www.comstock.com