Figyeljük a világot

▪ „Ma már tíz természeti katasztrófa közül kilenc összefügg az éghajlatváltozással. Az elmúlt két évtizedben a feljegyzett katasztrófák száma megkétszereződött: kétszázról több mint négyszázra emelkedett” (JOHN HOLMES, HUMANITÁRIUS ÜGYEK FŐTITKÁRHELYETTESE, RENDKÍVÜLI SEGÉLYNYÚJTÁS KOORDINÁTORA, EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE).

A bennszülöttek jogai

2007-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta a Bennszülött Népek Jogainak nyilatkozatát. Ezt a deklarációt nemrégiben lefordították maja és navatl nyelvre. A Mexikóban használt indián nyelvek közül ezeket beszélik a legtöbben. Ebben az országban „legalább tízmillió ember nincs tisztában a jogaival – írja az El Universal című lap. – Emiatt sokszor nem tudják azt sem, hogy kizsákmányolják őket.” A nyilatkozat fordításai vélhetően lehetővé teszik majd, hogy tiszteletben tartsák ezeknek az embereknek az alapvető emberi jogait.

Eladják a szüzességüket

A Newsweek Polska című folyóirat szerint a szociológusokat megdöbbenti, hogy egyes lengyel fiatalok pénzért nagyon szívesen megválnak a szüzességüktől, hogy megtapasztalhassák a szexuális életet. „A fiatalokat minden irányból ezzel a nyílt üzenettel bombázzák: minden eladó” – mondja Jacek Kurzępa, a Zielona Górai Egyetem pszichológusa. Egyre több olyan fiatal van, aki akár árverésre is bocsátja a szüzességét az interneten. De drágán megfizetnek érte. „A döntésük kihat majd az életük hátralévő részére, és a jövőbeli párkapcsolatukra is” – jegyzi meg Kurzępa.

Letűnt civilizáció Amazónia mélyén

Korábban úgy gondolták, hogy az Amazonas-medence déli részét érintetlen trópusi erdő borítja, ám fény derült rá, hogy ezen az óriási területen egykor valószínűleg „hatalmas falakkal körbevett” városok voltak. Erre a következtetésre a Floridai Egyetem antropológusai jutottak, akik Mato Grosso szövetségi államban (Brazília) végeztek kutatást. Egy körülbelül 30 000 négyzetkilométeres területen „fallal körülkerített városok és kisebb falvak hálózatára” bukkantak, melyeket benőtt a trópusi erdő. A városok némelyike 60 hektáron terült el. Az egyetem beszámolója szerint a települések „fennállása az 1250–1650 közti időszakra tehető, melynek végén az európai gyarmatosítók és a magukkal vitt betegségek valószínűleg megtizedelték a lakosságot”.

Gyógyító növények

Régóta feltételezik, hogy a természet közelsége jótékony hatással van ránk: csökkentheti a stresszt, jó érzéseket kelthet bennünk, és enyhítheti a betegségekkel járó szenvedést. Ezt a nézetet erősítik meg az újabb kutatások is. „A műtét utáni felépülés időszakára a betegek egy részét olyan kórtermekben helyezték el, amelyekben növények voltak, másik részüket pedig olyanokban, amelyekben nem voltak” – olvasható a Science Daily című újságban. A növényes kórtermekben elhelyezett betegeknek kisebb volt a fájdalmuk, számottevően kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, jobb volt a szívverésük és a vérnyomásuk, és arról számoltak be, hogy jobban érzik magukat a kórtermükben. Mintegy 93 százalékuk „színfoltnak” tekintette a körülötte lévő növényeket.