Nagy Heródes – Az építészet mestere

TÖBB mint 2000 évvel ezelőtt, mintegy három évtizeden át uralkodott. Júdea királya volt, de az uralkodása néhány szomszédos területre is kiterjedt. A történelembe Nagy Heródes néven vonult be.

Heródes általában féltékeny gyilkosként ismert, aki a családtagjain kívül védtelen kisfiúkat is megöletett. Amikor keleti asztrológusok beszámoltak neki arról, hogy egy jövendő király született, azt színlelte, hogy hódolni szeretne a gyermek előtt. Megkérte őket, hogy keressék meg a gyermeket, majd térjenek vissza hozzá. Isten azonban figyelmeztette az asztrológusokat, hogy ne térjenek vissza. Heródes ekkor elrendelte, hogy öljenek meg minden kétéves és annál fiatalabb kisfiút abban a városban, ahol az asztrológusok rátaláltak Jézusra, vagyis Betlehemben és a környékén (Máté 2:1–18).

Korábban azonban Heródes sokak tetszését elnyerte figyelemre méltó építkezéseivel. Templomokat, amfiteátrumokat, hippodromokat, vízvezetékeket épített, valamint palotaerődöket luxusfürdőkkel. Ezek az építmények valóban lenyűgözőek voltak, és a romjaik ámulatba ejtik a mérnököket.

Heródes rendkívüli helyszíneket választott az építményeinek, és azok harmonikusan beleillettek a környezetükbe. A palotáit aprólékosan kidolgozott freskókkal és számtalan stukkóval díszítette, a padló pedig mozaikból készült. Júdeában meghonosította a római fürdőket, melyekben langyos és meleg vizű fürdőhelyiségek és padlófűtés volt. Sőt, egész városokat is épített, az egyikben még egy mesterséges kikötőt is létrehozott.

Cezárea, a kikötőváros

Cezáreában Heródes megépítette a római világ egyik legnagyobb tengeri kikötőjét. A méretei megdöbbentik a régészeket. A kikötőben egyszerre száz hajó is horgonyozhatott. Ez arról tanúskodik, hogy Cezárea egykor nemzetközi kereskedelmi központ volt.

A hullámtörő gátak a kor legfejlettebb technológiájával készültek. A tudósok egy ideig tanácstalanok voltak abban, hogy hogyan tudták mozgatni a munkások a kolosszális méretű tömböket, melyek Josephus Flavius zsidó történetíró szerint hozzávetőleg 15^×3^×3 méteresek voltak. Nemrégiben a búvárok felfedezték, hogy a Heródes által használt tömbök valójában betonból vannak. A hullámtörő gátak építésénél a munkások zsaluzatba öntötték a betont, majd az egészet leengedték a vízbe és lehorgonyozták.

A jól megtervezett kikötővárosban volt egy Augustus császárnak szentelt templom, egy palota, egy hippodrom, egy 4000 férőhelyes színház és egy földalatti szennyvízelvezető rendszer. Az ivóvizet vízvezetékek és alagutak segítségével juttatták el Cezáreába a közel 6 kilométerre lévő Kármel-hegység forrásaiból.

Heródes temploma és Jeruzsálem

Heródes legnagyobb építkezése a jeruzsálemi templom volt. Az eredeti templomot Salamon király építette apjának, Dávidnak az építési tervei alapján. Dávid ihletés által kapta  a terveket Istentől (1Királyok 6:1; 1Krónikák 28:11, 12). Azt a templomot a babilóniaiak úgy 420 évvel később lerombolták. Mintegy 90 évvel azután Zorobábel, Júda kormányzója épített egy szerényebb templomot.

Josephus ezt írta arról a templomról, melyet Heródes ugyanazon a helyen épített: „Mindenütt nehéz aranylapok borították, és napkeltekor szikrázó fényekben sugárzott, úgyhogy aki mindenáron rá akart nézni, azt éppen úgy elvakította, mint a nap sugarai. Idegenek, akik Jeruzsálembe igyekeztek, már távolról olyannak látták, mint valami hófedte hegyet; mert ahol nem volt bearanyozva, ott vakító fehéren ragyogott.”

A templom támfalait több ezer ember építette. A nyugati fal körülbelül 500 méter hosszú volt. Az óriási köveket kötőanyag nélkül tették egymásra. Az egyik majdnem 400 tonnát nyomott, és egy tudós szerint „nem volt még egy ilyen gigantikus kő az egész ókori világban”. Nem csoda, hogy mindez ámulatba ejtette Jézus tanítványait! (Márk 13:1). A falakon egy hatalmas alapzat nyugodott, melyet Templomhegynek neveznek. Ez volt a legnagyobb ember alkotta alapzat az ókori világban: több mint 22 futballpálya elfért volna rajta!

Jeruzsálemben más épületek is Heródes nevéhez fűződnek. Például az Antonia-erőd, melyet a korábban elkészült templom közelébe épített. Egy palotát is  emelt, valamint három különleges, többemeletes tornyot a város bejáratánál.

Szamária és Jerikó

Augustus császár Heródesnek ajándékozta Szamária ősi városát, melynek Heródes a Szebaszté nevet adta. A várost különböző építményekkel ékesítette fel. Az egyik egy oszlopokkal körbevett stadion lehetett. Sok hatalmas épületet is emelt, és ezeket művészi freskókkal díszítette.

Jerikó körülbelül 250 méterrel a tengerszint alatt fekszik a Jordán völgyében, az éghajlata pedig szubtrópusi. Akkoriban mintegy 1000 hektáros területen feküdt, és leginkább egy kertvárosra hasonlított. Ide építette Heródes a téli palotáját. Három palotát egyetlen hatalmas épületté kapcsolt össze. Mindegyikben voltak fogadóhelyiségek, fürdők, kertek és úszómedencék. Nem meglepő, hogy a legszívesebben Jerikóban töltötte a telet!

Egyedülálló palotaerődök

Heródes azonban máshol is lakhatott a téli hónapokban. Kialakított egy erődöt egy magasba emelkedő sziklafennsíkon. Ez Maszada, mely több mint 400 méterrel magasodik a Holt-tenger fölé. Fényűző palotája három sziklapárkányra épült terasszal és fürdőmedencékkel. Egy másik palota is helyet kapott itt, melyhez tartozott egy római fürdő, falba épített fűtéscsövekkel és vízöblítéses illemhellyel.

Amit Heródes ezen a barátságtalan, sivatagos vidéken létrehozott, azt talán királyi egészségközpontnak nevezhetnénk. Egy tucatnyi víztárolót készíttetett, melyekben 40 millió liter vizet lehetett tárolni. Emellett az erődben az esővizet hatékonyan összegyűjtötték és tárolták, ezért elegendő víz volt a növénytermesztéshez, és az úszómedencék és a fürdők használatához is.

Heródes másik jelentős mérnöki munkája a Heródion nevű palotaerőd volt. Egy feltűnő dombon feküdt Betlehemtől körülbelül 5 kilométerre, délkeletre. Két fő része volt: Felső-Heródion és Alsó-Heródion. A felső részen volt egy impozáns palotaerőd egy ötemeletes keleti toronnyal. Ma már romokban áll, de egykor nem kerülhette el az arra járók figyelmét. Két évvel ezelőtt a nemzetközi hírügynökségek arról számoltak be, hogy a régészek felfedezték Heródes sírjának a maradványait Heródion lejtőjének felső szakaszán. Megállapították, hogy ez megerősíti Josephus első századi beszámolóját, mely szerint ott temették el Heródest.

Alsó-Heródion egykor palotaszárnyak és hivatalok épületegyüttese volt. Központjában egy oszlopokkal díszített római kert helyezkedett el egy óriási medencével, melynek közepén egy pompás sziget volt. A medence majdnem kétszer akkora volt, mint egy 50 méteres úszómedence. Víztárolóként szolgált, de úszásra, sőt csónakázásra is használták. A víz egy 5 kilométerre lévő forrásból érkezett vízvezetéken keresztül.

Néhány évvel ezelőtt egy látogató ezt mondta erről a vidékről: „Keleti irányban ellátunk egészen a Holt-tengerig. Előttünk a Júdeai puszta, ahol Dávid sikeresen elrejtőzött az üldözője, Saul elől. Látva a sziklákkal szabdalt kietlen tájat, már értjük, miért tudta ezt megtenni. Ráadásul fiatalkora óta jól ismerte a területet. Az is eszünkbe jutott, hogy juhai legeltetése közben talán erre a dombra is gyakran felmászott, hogy élvezze a szemünk elé táruló csodálatos kilátást.”

Sok könyvet írtak már Heródes építkezéseiről. Több elképzelés is napvilágot látott arról, hogy miért kezdett ekkora építkezésekbe. Néhányan azt mondják, hogy hírnévre és politikai elismerésre vágyott. Bármi vezérelte is, ebből a rövid áttekintésből látható, hogy Nagy Heródes, a könyörtelen zsarnok az építészet mestere volt.

 [Kép a 25. oldalon]

CEZÁREA

(illusztráció)

[Kép a 25. oldalon]

PALOTA JERUZSÁLEMBEN

(makett)

[Kép a 25. oldalon]

HERÓDES TEMPLOMA

(makett)

[Kép a 26. oldalon]

MASZADA

A három sziklapárkányra épült palota romjai

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép a 26. oldalon]

HERÓDION

(illusztráció)

[Képek forrásának jelzése a 25. oldalon]

Cezárea: Hiram Henriquez/​National Geographic Stock; Palota: Courtesy of Israel Museum, Jerusalem, and Todd Bolen/​Bible Places.com