Figyeljük a világot

„A keresztények Istene nem halott Amerikában, azonban sokkal kevésbé van hatással a politikai és kulturális életünkre, mint korábban bármikor a modern történelemben” (NEWSWEEK, USA).

„A recessziónak és a gazdasági válságnak egy újabb csoport esik áldozatul: azok a házaspárok, akik nem tudják megfizetni a válással járó költségeket. Ezekben a nehéz időkben sokan úgy látják, hogy még ha nem tudnak is kijönni egymással, olcsóbb, ha együtt maradnak” (THE WALL STREET JOURNAL, USA).

Németországban a megkérdezett anyák közül minden harmadik tanul valamit a lányától a divatról, a barátságról, arról, hogy hogyan lehet kevésbé stresszes, és hogy hogyan lehet nagyobb az önbizalma (BERLINER MORGENPOST, NÉMETORSZÁG).

Fáradhatatlan antitestek

„Kilenc évtizeddel a történelem legpusztítóbb influenzajárványa után, a túlélők vére még mindig nagyon hatásos védelmet nyújt az 1918-as vírussal szemben, bizonyítva ezzel, hogy milyen erős az ember immunrendszere” – jelenti ki az International Herald Tribune. A tudósok megvizsgálták olyan idős személyek vérét, akik túlélték a spanyolnáthát, és „a szervezetükben olyan antitesteket találtak, amelyek megakadályozzák ennek a régi vírustörzsnek a szaporodását”. A kutatók ezeknek az antitesteknek a felhasználásával előállítottak egy vakcinát, amellyel meg tudták gyógyítani a gyilkos influenzával megfertőzött egereket. Az immunrendszer memóriája ámulatba ejtette a kutatókat. Az egyikük így kiáltott fel: „Az Úr egész életünkre elegendő antitesttel látott el minket! . . . Amibe nem halunk bele, attól erősebbek leszünk.”

Kérdések Istenhez

A Dagen című svéd napilap szerint, ha a svéd főiskolások kérdéseket tehetnének fel Istennek, akkor az egyik első kérdés az lenne, hogy miért van szenvedés, ha ő jó. Egy felmérésből kiderült, hogy a következő kérdések is népszerűek voltak: „Mi az élet célja?”, „Mi történik a halál után?” Svédország arról ismert, hogy nagyon kevesen vallásosak. Ám „ezek a kérdések nagyon sokakat foglalkoztatnak” – jegyezte meg annak a keresztény diákokból álló szervezetnek a képviselője, amely a felmérést végezte. Majd hozzátette: „A fiatalok sokat gondolkodnak ilyen kérdéseken.”

Mozgáskorlátozottság – Jobb házasság?

„Kortól függetlenül férfiak és nők egyaránt arról számoltak be, hogy boldogabb lett a házasságuk, mióta mozgáskorlátozottak lettek” – mondják a kutatók. Igen stresszes lehet, ha valaki nem tudja elvégezni a mindennapos tevékenységeket, ugyanakkor közelebb is viheti egymáshoz a házastársakat. Különösképpen az idősebb férfiak számolnak be arról, hogy több időt töltenek el tartalmasan a társukkal. „Azzal, hogy a férfiak olyan feladatokat és felelősségeket vállalnak, amelyek talán újak a számukra, vagy amelyek több figyelmet igényelnek, mint korábban a házasságuk során, lehetőségük nyílik arra, hogy támogassák a feleségüket, és hogy több időt töltsenek velük. Ennek eredményeként jobban értékelik a kapcsolatukat” – mondja Karen Roberto, a Virginiai Műszaki Egyetem és Állami Egyetem Gerontológiai Központjának igazgatója.