Látogass el velem egy afrikai piacra!

AZ EGYIK legjobb módja annak, hogy megismerjük egy ország kultúráját, szokásait és konyháját, az, ha ellátogatunk egy helyi piacra. Ott megfigyelhetjük a helybélieket, megkóstolhatjuk az ételeiket, és vásárolhatunk a portékáikból. Találkozhatunk érdekes árusokkal is, akik mindent megtesznek azért, hogy valahogy kommunikáljanak velünk, bármilyen nyelven beszéljünk is.

Aligha találhatnánk izgalmasabb piacokat az afrikai piacoknál, ahol csak úgy nyüzsögnek az emberek, és mindenfélét árusítanak, amit csak el lehet képzelni. Itt tapasztalhatod az afrikai élet különleges pezsgését. Gyere hát, és látogass el velem egy jellegzetes afrikai piacra a kameruni Doualában.

Irány a piac

Sok afrikai nagyvárosban motorral lehet a legolcsóbban és a leggyorsabban eljutni a piacra. Szinte minden utcasarkon látni motoros fuvarosokat, akik utasokra várnak. Ha elég bátor vagy, felülhetsz az egyikük mögé. Kamerunban ez a népszerű közlekedési forma verhetetlen mind az árat, mind a gyorsaságot illetően.

A kevésbé kalandvágyók választhatják a rengeteg hagyományos taxi egyikét. Gyakran számos utas zsúfolódik ugyanabba a járműbe, hogy megosszák a viteldíjat.

Standok tömkelege

Aki először látogat el egy afrikai piacra, elveszettnek érezheti magát a temérdek ember és stand között. Nagyon sokan – köztük gyerekek is – a fejükön cipelik az áruikat. Ha jobban szemügyre vesszük őket, láthatjuk, hogy a kosaraikban többek között élő csirkék, hámozott narancsok és különféle gyógyszerek vannak.

Több száz, fából készült pult roskadozik a zöldségektől, például káposztától, sárgarépától, uborkától, padlizsántól, töktől, zöldbabtól, édesburgonyától, paradicsomtól, jamszgyökértől és mindenféle salátától. Egy másik kontinensről érkezett látogató talán nem ismer fel minden zöldséget és gyümölcsöt, hiszen a helyiek kedvencei között vannak olyanok, amelyek Afrikán kívül ritkaságnak számítanak. Talán azok a legszínesebb standok, ahol piros és sárga paprikát árulnak, melyek annyira frissek, hogy megcsillan rajtuk a reggeli fény. Sok standnál lehet  avokádót, banánt, grépfrútot, dinnyét, ananászt, narancsot és citromot kapni. Nagyon étvágygerjesztőek, és az áruk is rendkívül csábító. Bőven van jamszgyökér, manióka és rizs – a három fő termény –, valamint importált vöröshagyma és fokhagyma is.

Douala egyik piacán sok árus a hausza vagy a fulani törzshöz tartozik. A kék, fehér vagy sárga színű, sajátságos, hosszú ingruhájukban, melyet úgy neveznek, hogy gandoura vagy boubou, nem lehet nem észrevenni őket. Azzal is kitűnnek a tömegből, hogy barátságosan köszöntik a vásárlókat ful nyelven. A piacot nyugodt légkör jellemzi. Az egyik árus, Ibrahim kiválaszt három nagy vöröshagymát, és nekem adja ajándékba. „Mondd meg a feleségednek, hogy töltse meg a hagymákat fűszeres rizzsel, és lassú tűzön készítse el” – tanácsolja.

Kicsit arrébb friss húst árulnak, többnyire marha- és kecskehúst. Erős férfiak hatalmas tőkehúst cipelnek a vállukon, majd lerakják a pultra. A hentesek ügyesen bánnak a nagy késekkel, és biztatják a vevőket, hogy válasszák ki, melyik részből vágjanak le nekik egy darab húst. Élő kecskét, csirkét és sertést is árulnak az olyan vásárlóknak, akik inkább maguk vágják le az állatokat.

Nézzünk be egy falatozóba

Afrikában elképzelhetetlen, hogy egy piacon ne legyen olyan hely, ahol enni lehet. Ezeket a standokat Kamerunban falatozónak hívják. Némelyik falatozóban hangos zene szól, hogy odacsalogassák a vásárlókat, de vannak csendes helyek is, ahol tipikus afrikai ételeket lehet fogyasztani, és össze lehet ismerkedni a helyiekkel. A menüt általában egy fekete táblára írják ki. Azoknak, akik nem ismerik a helyi specialitásokat, általában el kell magyarázni, hogy milyen ételekről van is szó.

Az egyik alapvető étel a rizs, a másik pedig a fufu, egy maniókából, banánból vagy jamszgyökérből készült püré. Roston sült hal, marha- és csirkehús is kapható, amelyeket okrából, mogyoróvajból vagy paradicsomból készült szószokkal szolgálnak fel. A falatozókban nincs rohanás, és jókat lehet beszélgetni.

Két pincérnő szolgál ki minket. Az egyikük egy nagy tálcát hoz, amelyen gőzölgő rizzsel, babbal és fufuval teli fémtányérok vannak. Az okraszósszal ízesített rizst, babot és fufut hússal és halból készült kebabbal tálalják. Egy kis edényben piros csiliszószt hoznak azoknak, akik szeretik a csípőset. A másik pincérnő törülközőt és egy vízzel teli lavórt hoz, hogy meg tudjuk mosni a kezünket, ugyanis a helyi ételeket, a hagyománynak megfelelően, evőeszköz nélkül fogyasztják. Gyakori, hogy a vendégek imádkoznak evés előtt, és az ima végén a szomszédos asztalnál ülők is áment mondanak.

A jó hír terjesztése a piacokon

A piacok régóta fontos szerepet játszanak sok közösség életében. A piac nemcsak az eladáshoz és a vásárláshoz ideális hely, hanem ahhoz is, hogy az emberek megosszák egymással a híreket, találkozzanak a barátaikkal, sőt ahhoz is, hogy munkát találjanak. A Biblia elmondja, hogy Jézus piacokon is tanította az embereket Istenről, és meggyógyította őket. Pál apostol is érvelt „a piactéren . . . azoknak, akik éppen ott voltak” (Cselekedetek 17:16, 17; Márk 6:56). Ehhez hasonlóan Jehova Tanúi is azt tapasztalják Kamerunban, hogy a piacokon nagyon jó lehetőség nyílik arra, hogy prédikálják Isten Királyságának jó hírét. (Beküldött cikk.)

[Kép a 24. oldalon]

Színes paprikák