Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mitől leszünk jó vagy rossz emberek?

Mitől leszünk jó vagy rossz emberek?

A Biblia nézőpontja

Mitől leszünk jó vagy rossz emberek?

A TÖRTÉNELEM tele van gyűlölettel és vérontással. Ám a tragédiák közepette gyakran megmutatkoznak a kedvesség és önfeláldozás kimagasló tettei is. Miért lesz az egyik emberből hidegvérű gyilkos, míg a másikból melegszívű jótevő? Miért figyelhetők meg időnként állatias jellemvonások az emberek viselkedésében?

A tökéletlenség és a lelkiismeret

A Biblia nyíltan kijelenti: „az ember szívének hajlama már ifjúságától fogva rossz” (1Mózes 8:21). Ezért van az, hogy a gyermekek hajlamosak a rosszaságra (Példabeszédek 22:15). Születésünktől fogva mindannyian hajlunk a rosszra (Zsoltárok 51:5). A jó cselekvéséhez erőfeszítésre van szükség, mint ahogy ahhoz is, hogy árral szemben ússzunk.

Ugyanakkor van lelkiismeretünk is. Ez a velünk született érzék – mellyel eldöntjük, hogy valami helyes vagy helytelen – a legtöbbünket arra sarkall, hogy mindig emberségesek legyünk. Emiatt még azok is jóindulatúak lehetnek, akik semmilyen erkölcsi nevelést sem kaptak (Róma 2:14, 15). Ám ahogyan már fentebb említettük, a bennünk lévő, rosszra való hajlam miatt harc dúl bennünk. Mi lehet még ránk hatással, miközben őrlődünk a jó és a rossz között?

A romlottság körbevesz minket

A kaméleon olyan színűre változik, mint amilyen a környezete. Ugyanígy, azok, akik bűnözőkkel barátkoznak, nagyobb valószínűséggel fogják magukra ölteni a bűnözőkre jellemző vonásokat. A Biblia erre figyelmeztet: „Ne kövesd a sokaságot a rosszban” (2Mózes 23:2). Másrészt, ha rendszeresen becsületes, igazságos és erkölcsös emberekkel vagyunk együtt, akkor az hozzájárul ahhoz, hogy a jót tegyük (Példabeszédek 13:20).

De csak azért, mert nem vagyunk együtt olyanokkal, akik helytelenségeket követnek el, még nem gondolhatjuk, hogy nincs ránk hatással a gonoszság. A tökéletlenség miatt a gonoszság megbújhat az elménkben, hogy alkalomadtán megnyilvánulhasson (1Mózes 4:7). Továbbá a gonoszság a médián keresztül is beférkőzhet az otthonunkba. A videojátékok, a tévéműsorok és a filmek gyakran az erőszakot és a bosszúállást éltetik. Sőt, talán már az is érzéketlenné tehet minket az emberi szenvedés és gyötrelem mögött húzódó gonoszsággal szemben, ha rendszeresen megnézzük, meghallgatjuk vagy elolvassuk a híreket.

Mi a legfőbb oka annak, hogy romlottság vesz minket körül? A Biblia így válaszol erre: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19). Erről ’a gonoszról’, vagyis Sátánról, az Ördögről azt írja a Szentírás, hogy hazug és emberölő (János 8:44). Ő mozdítja elő a gonoszságot, mégpedig úgy, hogy az általa uralt világ hatással van az emberekre.

Mivel mindez befolyásolja a gondolkodásunkat és a tetteinket, néhányan azzal mentegetőzhetnek, hogy nem felelősek a gonosz tetteikért. De ez valóban így van? Nem, mert éppen úgy, ahogy az autót vagy a hajót a kormány irányítja, az embert az elméje irányítja.

Rajtad múlik, milyen leszel

Minden tudatos tettet – jót és rosszat egyaránt – egy gondolat előz meg. Ha helyes és tiszta gondolatokat vetünk, jó gyümölcsöt aratunk. Ám ennek az ellenkezője is igaz: ha engedjük, hogy az önző vágyak magvai kicsírázzanak az elménkben, akkor valószínűleg tengernyi rosszat fogunk aratni (Lukács 6:43–45; Jakab 1:14, 15). Tehát az, hogy egy ember mennyire jó vagy rossz, igazából rajta múlik.

A Biblia feltárja, hogy a jóság megtanulható (Ézsaiás 1:16, 17). A szeretet arra késztet minket, hogy a jót tegyük, hiszen „a szeretet nem cselekszik rosszat a felebaráttal” (Róma 13:10). Ha szeretjük az embereket, elképzelhetetlen, hogy bárkivel is gonoszul bánjunk.

Ezt Ray is megtanulta, aki Pennsylvaniában (USA) él. Gyermekkorában sokat verekedett, és ezért ráragadt a Bunyós becenév. Emellett lobbanékony természete volt. A bibliai alapelvek alkalmazásával azonban lépésről lépésre változtatásokat tett. Persze ez nem ment mindig könnyen. Időnként úgy érzett, ahogyan a bibliaíró Pál: „amikor azt akarom tenni, ami helyes, a rossz van meg nálam” (Róma 7:21). Most, többévi tudatos erőfeszítés után már képes ’a rosszat legyőzni a jóval’ (Róma 12:21).

Miért éri meg erőfeszítést tenni azért, hogy ’a jó emberek útján járjunk’? (Példabeszédek 2:20–22). Mert végül a jó diadalmaskodni fog a rossz fölött. A Biblia ezt írja: „a gonosztevők kivágatnak . . . Egy kis idő még, és nincs többé gonosz . . . A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Zsoltárok 37:9–11). Isten a gonoszságnak még az írmagját is ki fogja irtani. Fényes jövő vár azokra, akik igyekeznek mindig jót tenni.

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

● Ki a felelős a tetteinkért? (Jakab 1:14)

● Megváltoztathatjuk a viselkedésünket? (Ézsaiás 1:16, 17)

● Meg fog szűnni valaha a gonoszság? (Zsoltárok 37:9, 10; Példabeszédek 2:20–22)

[Képek a 21. oldalon]

Hogy egy ember mennyire jó vagy rossz, igazából rajta múlik