Tervezés eredménye?

A szentjánosbogár hideg fénye

● A trópusi és a mérsékelt övi vidékeken élő szentjánosbogár arról a villogó fényről közismert, mellyel magához csalogatja a leendő társát. Érdekes, hogy a szentjánosbogár fénye jóval felülmúlja az emberek alkotta izzólámpákét és fénycsövekét. Ha legközelebb megkapod a villanyszámládat, jusson eszedbe, mire képes ez a kis bogár.

Gondolkodj el ezen: Egy izzólámpa a felhasznált energiájának csak a 10 százalékát bocsátja ki fényként, a többi lényegében elveszik hő formájában. A fénycsőnek sokkal jobb a teljesítménye, a felhasznált energia 90 százalékát adja le fény formájában. De egyik sem versenyezhet a szentjánosbogárral. Ez a bogárka – melynek fénye nagyon kis mértékben esik az ultraibolya és az infravörös tartományba – a felhasznált energiának közel a 100 százalékát bocsátja ki fényként.

A szentjánosbogár titka a luciferinként ismert vegyület, a luciferáz nevű enzim és az oxigén kémiai reakcióiban rejlik. A fotocitáknak nevezett különleges sejtekben a luciferáz aktiválja ezt a folyamatot, melyet az oxigén táplál. Ennek eredménye a hideg fény. Azért nevezik így, mert ez a folyamat valójában alig termel hőt. Sandra Mason kertészetet és környezetvédelmet oktató egyetemi tanárnő találóan megjegyezte, hogy Thomas Edison, az izzólámpa feltalálója „biztosan irigykedett a szentjánosbogárra”.

Mit gondolsz? Vajon a szentjánosbogár hideg fénye a véletlen műve vagy tervezés eredménye?

[Ábra/képek a 15. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

FÉNYHASZNOSÍTÁS

Izzólámpa 10%

Fénycső 90%

Szentjánosbogár 96%

[Képek forrásának jelzése a 15. oldalon]

Szentjánosbogár a levélen: © E. R. Degginger/​Photo Researchers, Inc.; repülő szentjánosbogár: © Darwin Dale/​Photo Researchers, Inc.