Figyeljük a világot

Egy felmérés szerint a 15–64 év közötti, nemi életet élő brazil férfiak 10,3 százaléka az utóbbi 12 hónapban legalább egy olyan személlyel létesített szexuális kapcsolatot, akivel az interneten ismerkedett meg (BRAZÍLIA EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUMA).

A Jeges-tengert hosszú-hosszú időkön át hatalmas, helyenként 80 méter vastag jégtakaró borította. Ijesztő módon mára „ez a sok év alatt felhalmozódott jég . . . jóformán eltűnt, ami meg fogja könnyíteni a sarkvidéki hajózást” (REUTERS HÍRÜGYNÖKSÉG, KANADA).

Moszkva és a Vatikán bejelentette, hogy teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesítettek (RIA NOVOSTI, OROSZORSZÁG).

Afrika legmagasabb hegyén, a Kilimandzsárón „2000 és 2007 között a jég 26 százaléka elolvadt” (DAILY NATION, KENYA).

Az individualizmus és a depresszió

A kutatók megállapították, hogy Nagy-Britannia „a világ legindividualistább társadalma, ahol az egyén fontosabb, mint a közösség” – jelenti a londoni The Daily Telegraph. Egy másik vizsgálatból kiderült, hogy Nagy-Britanniában különösen magas a depressziós és szorongó emberek száma. Néhány szakember szerint a két jelenség összefügg egymással. Összehasonlítottak néhány nyugati társadalmat Kína és Tajvan társadalmával. Ez utóbbiakban az emberek közti harmónia nagyobb értéket képvisel, mint az egyén érvényesülése, és ez a jelek szerint elejét veszi a lelki problémák kialakulásának. Ami a nyugati országokat illeti, „az önző társadalom . . . depresszióssá teszi az embert” – írja az újság.

A svéd egyház áldását adja az azonos neműekre

2009 októberében, néhány hónappal azután, hogy a svéd parlament elfogadta a nemileg semleges családjogi törvényt, a svéd lutheránus egyház jóváhagyta a homoszexuálisok számára a templomi esküvőt. „Ez azt jelenti, hogy az ismert egyházak közül a svéd lutheránus egyház az egyik legelső egyház, amely eltér a hagyományos, férfi és nő közti házasság elvétől” – írja a Dagens Nyheter című újság.

Milyen nyelven sírnak az újszülöttek?

A németországi Würzburgi Egyetem kutatói rájöttek, hogy az újszülöttek már a születésük utáni második napon az anyanyelvük dallamán sírnak. A kutatók 30 francia és 30 német újszülött hangját vették fel, hogy kielemezzék a frekvenciát, a dallamot és a hangmagasságot. A francia kisbabák általában mélyebb hangon kezdtek el sírni, majd a hangjuk fokozatosan magasabb lett, míg a német kisbabák sírása magasabban kezdődött, és egyre mélyült. Mind a francia, mind a német gyereksírás a szülők anyanyelvének jellegzetes dallamára hasonlított. Emiatt a kutatók úgy gondolják, hogy a nyelvi készség fejlődése az anyaméhben kezdődik, és az újszülötteknél már egy-két napos korban megfigyelhető a nyelvi kommunikáció.