Jurták – Közép-Ázsia szállítható otthonai

PUHA, kerek, télen kellemesen meleg, nyáron kellemesen hűvös. Mi az? Közép-Ázsia egyes részeinek nomád népei azt válaszolnák, hogy a jurta. Mongólia és Kazahsztán sztyeppéin, valamint Kirgizisztán völgyeiben és hegyvidékein ez a tradicionális ház egykor megszokott látvány volt.

A jurta egy kerek, sátorszerű építmény, melynek falait dekoratív nádszőnyegek borítják. A külseje gyapjúból készült nemezzel van bevonva. A jurta könnyű, és egyszerű összeállítani, mégis erős, és kényelmes otthonul szolgál, úgy a meleg nyarakon, mint a hideg teleken. A kirgizek szürke háznak nevezik, a kazakok nemezháznak, a mongolok pedig gernek, ami ’ház’-at jelent.

A jurták lehetnek szürkésbarnák, de fehérek is, attól függően, hogy milyen gyapjút használnak a beborításukhoz. A kirgiz és a kazak jurtákat gyakran jellegzetes helyi motívumokkal – kosszarvakkal – díszítik, élénk színűre festett gyapjú felhasználásával. Hogy egy család mennyire volt gazdag és előkelő, azt a múltban a gyönyörű takarókból és a padlót borító nemezszőnyegekből lehetett lemérni.

A jurta legfontosabb alkotóeleme a tetőkoszorú. A tetőrudak is ehhez kapcsolódnak. A szerkezet ennek a masszív, nehéz koszorúnak köszönheti a stabilitását. A tetőkoszorút borító nemezdarabot fel lehet hajtani, hogy friss levegő jusson a lakótérbe, rossz idő esetén pedig vissza lehet takarni. Esténként, amikor tiszta az égbolt, a család a nyitott tetőkoszorún át gyönyörködhet a csillagos égben.

Ideális a nomád élethez

Kazahsztán, Kirgizisztán és Mongólia egyes elszigetelt területein még mindig nomád életet élnek az emberek. Becky Kemery a Yurts—Living in the Round című könyvében azt írja, hogy Mongóliában a jurták szállításához a mai napig tevéket használnak. „A szerkezeti elemeket egy tevére pakolják, mindkét oldalára egyforma súlyt téve. Utoljára a tetőkoszorút rakják a tevére; pont illeszkedik a púpjára. A nemezeket egy másik teve viszi. Ahol nincsenek tevék, ott a pásztorok a jurtát egy szekérre rakják fel, mely elé jakot vagy lovat fognak be. De orosz teherautókkal is szokták szállítani őket.”

Mivel a mongol jurtáknak egyenesek a tetőrúdjaik és laposabb a tetejük, könnyebben átvészelik a nyílt terepen az erős szeleket és a  villámlásokat. A kirgizek és a kazakok jurtái magasabbak, mint a mongolokéi, és a tetejük le van kerekítve. A jurta bejárata általában a nap felé néz, hogy minél több fény juthasson be. Belül, a bejárattal szemben gazdagon díszített nemezszőnyegek és takarók találhatók faládákon, szépen összehajtogatva. Ezek előtt a színes takarók előtt szoktak ülni a fontos vendégek vagy a család legidősebb férfitagja.

A jurta a bejárattól jobbra a nőknek van berendezve. Itt található az összes konyhai felszerelés, valamint a takarításhoz, varráshoz és nemezkészítéshez szükséges eszközök. A másik oldal a férfiaké. Ők nyerget, ostort és egyéb szerszámokat tartanak itt, melyek a vadászathoz, illetve az állattartáshoz kellenek.

A jurta túléli a politikai változásokat

Az 1917-es kommunista forradalmat követően a nomád életforma jelentősen megváltozott. Az oroszok Közép-Ázsia minden részén iskolákat, kórházakat és utakat építettek, így az emberek élete helyhez kötöttebb lett.

Idővel sok nomád ember felhagyott a vándorélettel, és falvakba vagy városokba költöztek. De a pásztorok a nyári hónapokban még ma is szokták használni a jurtákat, amikor kiterelik a juhaikat, teheneiket és lovaikat a hatalmas legelőkre, ahol közösen legeltetnek.

Egy harmincas évei végén járó kirgiz férfi, Makszat ezt mondja: „Amikor tizenéves voltam, segítettem édesapámnak a rábízott állatok gondozásában. Júliusban, amikor a hó már elolvadt, és járhatók lettek a hegyi utak, felvezettük az állatokat a legelőkre.

A hegyekben egy patak mellett állítottuk fel a jurtánkat. Ott bőven volt víz a főzéshez és a mosáshoz. Egészen addig ott maradtunk, míg hidegre nem fordult az idő, körülbelül október elejéig.” Vagyis a jurtáknak a modern társadalmakban is van szerepük.

A mai jurták

Nem ritka, hogy Kirgizisztánban utazva az utak mentén jurtákat látni, melyekben boltokat vagy kávézókat nyitottak, ahol a vendégek kedvükre válogathatnak a helyi ételek közül. Ha az utazók szeretnék megízlelni a hagyományos kirgiz életformát, akkor eltölthetnek egy éjszakát egy jurtában Kirgizisztán hegyei közt vagy a kristálytiszta vizű Iszik-köl-tó partján.

Néhány közép-ázsiai tradicionális temetési szertartáson is szerepet kap a jurta. „Kirgizisztánban a halottat egy jurtába helyezik, ahol összegyűlnek a családtagok és a barátok, hogy gyászolják az elhunytat” – meséli Makszat.

Az utóbbi időben a jurta a nyugati országokban is feltűnt. Vannak, akik próbálják népszerűsíteni, mivel praktikus és környezetkímélő. Persze a legtöbb mai jurta sok mindenben eltér az elődeitől. Modern anyagokból készítik, és legtöbbször állandó lakhelynek tervezik.

Bár nem lehet pontosan tudni, hogy honnan származik a jurta, az biztos, hogy hasznos építmény. A jurta elválaszthatatlan Közép-Ázsia nomád népeinek az életvitelétől, és ezeknek a szívós és alkalmazkodó embereknek a találékonyságáról tanúskodik évszázadok óta.

[Kép a 17. oldalon]

Jurták Kirgizisztán híres tava, az Iszik-köl-tó partján