Íme, „az Órák Királya”

AMIKOR 1834-ben leégett a Westminster-palota, a brit politikusok kiírtak egy pályázatot egy új parlament építésére. Vajon ki fogja benyújtani a legjobb tervet? A pályázatot Sir Charles Barry díszes, gótikus stílusú palotája nyerte el, melyhez egy impozáns torony is tartozott, mindegyik oldalán egy-egy órával. A királyi ingatlanokat és kormányzati épületeket kezelő hivatal elrendelte „az Órák Királyának” a megépítését, „a legnagyobb óráét, melyet a világ valaha látott”.

Az óra London egyik szimbóluma, és jellegzetes harangjátékát a világ minden részén felismerik. A neve Big Ben, habár eredetileg csak a legnagyobb harangját hívták így. Ez a világhírű óra egy mérnöki remekmű.

Elképesztően nagy feladat

A 96 méter magas torony munkálatai 1843-ban kezdődtek el. Három évvel később kerestek egy szakembert, aki tervezni tudna egy olyan órát, amely legfeljebb csak egy másodpercet késne vagy sietne óránként. Ez elképesztően nagy feladat volt. Egy magas tornyon az órát és a mutatóit nem kíméli sem a szél, sem a hó vagy a jég, de a pihenni vágyó galambok sem. Ezek befolyásolják az óra ingáját, melynek egyenletesen kell lengenie, különben az óra nem lesz pontos. Miközben a szakértők azon tanácskoztak, hogy hogyan tudnák áthidalni a problémákat, egy órás, Edmund Beckett Denison előállt egy kivitelezhető tervvel. Egy kiváló órásmester  pedig megkapta a feladatot, hogy megépítse az órát.

Az óra két év múlva kész is lett, de aztán még öt évet pihent az órás műhelyében, mivel a torony csak akkorra épült fel. Ez idő alatt Denison feltalált egy szerkezetet, mely meg tudja majd védeni az ingát a környezeti hatásoktól, így az óra mindig a pontos időt fogja mutatni.

Elkészül a Big Ben

Az óraszerkezet után a harangok következtek. Egy északkelet-angliai öntöde készítette el a nagyharangot, mely az egész órákat üti. A harang sokkal nagyobb lett, mint amire számítottak, több mint 16 tonna volt. Olyan nehéz volt, hogy beszakította a hajó fedélzetét, mellyel Londonba akarták szállítani. De végül megérkezett a hajó a fővárosba. A kikötőből a harangot idővel továbbszállították egy külön erre a célra készített kocsin, melyet 16 fehér ló húzott. A parlament előtt a harangot egy állványra helyezték, hogy kipróbálhassák.

Sok nagyharang nevet kap. Ezt a hatalmas harangot Big Bennek nevezték el. Hogy miért  éppen Big Bennek? Senki sem tudja pontosan. Néhányak szerint Sir Benjamin Hallról, a parlament egyik tagjáról kapta a nevét, aki egy jól megtermett férfi volt. Más vélemények szerint Benjamin Caunt, a kor egyik jól ismert, nehézsúlyú bokszolója volt a név ihletője. A lényeg az, hogy ma már nemcsak a nagyharangot hívják Big Bennek, hanem a tornyot és az órát együttesen.

Kétszer is megsérül

A Big Ben első ütőjét túl könnyűnek tartották, így egy nagy, 660 kilogrammos ütőt szereltek rá. Néhány hónapig tesztelték, de aztán baleset történt: a harang megrepedt, méghozzá annyira, hogy nem lehetett megjavítani. A Big Bent le kellett szerelni. A fémet beolvasztották, majd öntöttek egy új harangot, egy 13,7 tonnásat. Ismét hatalmas tömeg tódult az utcákra, amikor a harangot a parlament épületéhez szállították.

Néhány hónap elteltével a torony elkészült. Több csapat munkás dolgozott megfeszített erővel azon, hogy a Big Bent felhúzzák, és behelyezzék a toronyba. Most már a nagyharang is a helyén volt, a négy kisebb harang mellett, melyek negyedóránként szólaltak meg. Ezután a nehéz óraszerkezetet is a helyére tették. „Az Órák Királya” végre-valahára megkezdhette munkáját – legalábbis úgy tűnt.

1859 júliusában megkondult a Big Ben. De az öröm nem tartott sokáig, október elején ugyanis a Big Ben újra megrepedt. Az szóba se jöhetett, hogy a harangot kiemeljék a helyéről. Más megoldást választottak: elfordították 90 fokkal, hogy az ütő ne a sérült felületet érje, illetve egy könnyebb ütőt szereltek be, hogy a jövőben ne történhessen hasonló baj. Három év múlva a Big Ben újra megszólalt! A repedés azóta is rajta van, ettől olyan jellegzetes a hangja.

Mérföldkövek

1924-ben a BBC, a Brit Műsorszóró Társaság beszerelt az óratoronyba egy mikrofont, és rendszeresen közvetíteni kezdte a Big Ben harangjátékát, a nemzet időjelzőjét. Nyolc év elteltével már az egész Brit Nemzetközösség hallhatta a harang melódiáját, ma pedig a BBC Világhíradónak köszönhetően az egész világon hallható a Big Ben.

Az óra és a harangok átvészelték a második világháborús bombázást, 1976-ban azonban a harangszerkezet fémkifáradása következtében az óraterem nagy része tönkrement. A nagyharang nem sérült meg, és néhány hét alatt újra megszólalt minden órában. Kilenc hónapba telt, mire az óra ismét teljesen működőképes volt.

Sokáig a Big Ben volt a világ legnagyobb órája, és még ma is ez a legpontosabb utcai óramű. Jellegzetes melódiáját gyakran leutánozzák. Sok országban a Big Ben hangján szólalnak meg a kisebb és nagyobb órák. Nem csoda hát, hogy Anglia és a fővárosa szimbólumává vált. A Big Ben tényleg „az Órák Királya”.

[Kiemelt rész/​képek a 18. oldalon]

MITŐL OLYAN PONTOS?

Egy szerelő hetente háromszor felmegy a csigalépcsőn – 300 lépcsőfokon! –, hogy kézzel feltekerje a kábelt, melyen a szerkezetet mozgató nehéz súly függ. Egyúttal az óra pontosságát is ellenőrzi. A 4 méter hosszú inga két másodpercenként leng ki. Az inga felső végéhez közel van egy keskeny perem, melyre régi érméket tettek. Ha az óra késik, a szerelő tesz még egy érmét a peremre, ha pedig siet, elvesz egyet.

[Kép]

Az óra néhány régi érme segítségével mindig pontos marad

[Forrásjelzések]

Órafelhúzás: AP Photo/​Lefteris Pitarakis; érmék a peremen: Parliamentary copyright images are reproduced with the permission of Parliament

[Kép a 19. oldalon]

A 13,7 tonnás nagyharang (Big Ben) minden egész órában megszólal

[Forrásjelzés]

Popperfoto/​Getty Images