A XIX. század legrettegettebb betegsége

1854-et írtak. Londont egy újabb kolerajárvány fenyegette. A súlyos hasmenéssel és kiszáradással járó bélbetegség ijesztő gyorsasággal szedte áldozatait. Sokan reggel még egészségesen keltek fel, de estére már halottak voltak. A betegségre nem volt ismert gyógymód.

EZ VOLT az évszázad legrettegettebb betegsége, és senki sem tudta, hogy mi okozza. Néhányak szerint a rothadó szerves anyagok árasztotta bűz belélegzésével terjedt. Érthető, hogy erre gondoltak, ugyanis London folyójának, a Temzének borzalmas szaga volt. Vajon a büdös levegő terjesztette a betegséget?

Öt évvel korábban egy orvos, John Snow azt állította, hogy a kolera fertőzött vízzel terjed, és nem szennyezett levegővel. Egy másik orvos, William Budd véleménye az volt, hogy a betegség hordozói gombaszerű élőlények.

Amikor 1854-ben kitört a járvány, Snow bizonyítékokat keresett a feltevésére, ezért megvizsgálta azoknak az életkörülményeit, akiket London Soho nevű kerületében megfertőzött a betegség. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi a közös a betegekben. A vizsgálatainak megdöbbentő eredményei lettek. Mindenki, aki a kerületben elkapta a kolerát, ugyanabból a kútból vitte az ivóvizet. A vízbe pedig kolerával fertőzött szennyvíz került! *

Ugyanabban az évben egy másik fontos orvosi felfedezés is napvilágot látott. Filippo Pacini itáliai anatómus kiadott egy tanulmányt a kolera terjedéséért felelős organizmusról. Ám nem nagyon vettek tudomást a kutatásairól, ahogy Snow és Budd kutatási eredményeiről sem. Közben a kolera csak tombolt – egészen 1858-ig.

„A nagy bűz”

A parlament nem nagyon iparkodott dönteni egy új szennyvízcsatorna-rendszer létrehozásáról. 1858-ban a forró nyár miatt azonban kénytelenek voltak foglalkozni a Temze megtisztításának ügyével. Az alsóház ablakai a folyóra néztek, ahonnan olyan rettenetes bűz áradt, hogy a politikusok fertőtlenítőszerbe  áztatott szöveteket akasztottak az ablakok elé, hogy ne érezzék annyira a szagot. „A nagy bűz”, ahogy később emlegették, megtette a hatását. A parlament 18 napon belül elrendelte az új szennyvízrendszer megépítését.

Hatalmas szennyvízelvezető-csatornákat építettek, melyek nem engedték, hogy az ürülék a folyóba ömöljön, hanem elvezették azt London keleti részébe, ahol apálykor belefolyt a tengerbe. Az eredmény rendkívüli volt. Mihelyst az egész város rá lett csatlakoztatva az új rendszerre, a kolerajárvány megszűnt.

Ekkorra már nem volt kérdéses, hogy mi terjeszti a kolerát. Mindenki tudta, hogy nem a szennyezett levegővel, hanem a fertőzött vízzel vagy élelmiszerrel terjed. Az is világossá vált, hogy a megelőzés legfontosabb módja a higiénia.

Egy törvény, mely megelőzte a korát

Évezredekkel azelőtt, hogy Londont kolerajárványok sújtották, Mózes kivezette Izrael nemzetét Egyiptomból. Bár 40 éven át vándoroltak a Sínai-pusztában, mégsem tizedelték őket olyan járványok, mint a kolera. Minek volt ez köszönhető?

Arra utasították a népet, hogy ássák el az ürüléküket a táboron kívül egy félreeső helyen, hogy ne szennyezhesse be az emberek életterét, illetve a vízkészleteket. A Bibliában ez a rendelkezés az 5Mózes 23:12, 13-ban található, ahol ez áll:

„Legyen egy helyed a táboron kívül, és oda menj ki. Legyen nálad egy ásóbot is a felszerelésed között, és ha leguggolsz kint, áss azzal egy gödröt, és fedd be ürülékedet.”

 Ez az egyszerű utasítás megóvta az izraelitákat azoktól a betegségektől, melyek a körülöttük élő nemzeteket sújtották. A jó higiénia napjainkban is mentett már meg életeket. * Lássunk egy példát.

„Nálunk soha nem volt komolyabb járvány”

Az 1970-es években egy üldözési hullám következtében sok Jehova Tanújának el kellett hagynia Malawit. A szomszédos Mozambikban találtak menedéket. Több mint 30 000 férfi, nő és gyermek volt elhelyezve 10 menekülttáborban. Köztudott, hogy a menekülttáborokban gyakran üti fel a fejét vízzel terjedő betegség. Hogyan boldogultak a Tanúk ilyen körülmények között?

Lemon Kabwazi, 17 000 másik emberrel együtt, a legnagyobb táborban, Mlangeniben kapott szállást. „A tábort folyamatosan tisztán tartottuk – meséli. – Illemhelyeket ástunk a táboron kívül, és tilos volt bent a táborban saját illemhelyet ásni. A szemétnek is a táboron kívül ástunk gödröt. Önkéntesek gondoskodtak arról, hogy minden megfeleljen a higiéniai követelményeknek, így például arról is, hogy tiszta maradjon a kutakból érkező víz, melyeket egy másik helyen ástak a táboron kívül. Bár zsúfoltan éltünk, betartottuk a Biblia higiéniára vonatkozó utasításait, így nálunk soha nem volt komolyabb járvány, és senki sem lett kolerás.”

Sajnos a világ sok részén még ma sincs megfelelően elvezetve a szennyvíz. Minden egyes nap körülbelül 5000 gyerek hal meg emberi ürülék terjesztette betegségben.

A kolerát és a hozzá hasonló betegségeket meg lehet előzni, és a higiéniai intézkedések nagyon jó eredményekkel járnak. Ám a Biblia azt ígéri, hogy hamarosan minden betegség a múlté lesz. A Jelenések 21:4-ben azt olvashatjuk, hogy Isten Királyságának az uralma alatt „nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé”. Akkor „egyetlen lakos sem mondja majd: »Beteg vagyok«” – ígéri a Biblia (Ézsaiás 33:24).

Ha szeretnél még többet tudni arról, hogy mit fog tenni Isten Királysága az emberiségért, lásd a Mit tanít valójában a Biblia? című könyv 3. és 8. fejezetét; Jehova Tanúi kiadványa.

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet a 21. oldalon]

London folyójának, a Temzének a vizébe kolerával fertőzött szennyvíz került; ezt sok korabeli rajz is megjeleníti

[Kép a 22. oldalon]

Több mint 30 000 férfi, nő és gyermek lett elhelyezve 10 mozambiki menekülttáborban; a táborokat mindig tisztán tartották

[Képek forrásának jelzése a 20. oldalon]

Halál a Temzén: © Mary Evans Picture Library; térkép: University of Texas Libraries