Hogyan bánjunk a pénzzel?

ALAPVETŐEN három dolgot tehetünk a pénzünkkel: 1. elkölthetjük, 2. félretehetjük, vagy 3. odaadhatjuk másoknak. Először is beszéljünk arról, hogyan vásárolhatunk bölcsen.

Ha a gazdasági válság másra nem is, arra mindenképpen jó volt, hogy rájöjjünk, mennyire hasznos, ha az embernek van egy jól átgondolt költségvetése. De mi is az a költségvetés? Egyszerűen szólva egy előzetes terv arra, hogyan legyen felhasználva a bevétel. Ilyet készíthet magának egyetlen ember, de egy család, sőt egy vállalkozás vagy a kormány is.

Családi költségvetés

Hogyan készíthetünk költségvetést? „Minden családtag legyen jelen a költségvetés készítésénél, hogy mindannyian személyes felelősségüknek érezzék az ahhoz való alkalmazkodást” – írja Denise Chambers a könyvében (Budgeting). Időnként pedig a családtagoknak érdemes újra összejönniük, hogy áttekintsék, mennyire tudják tartani magukat hozzá. Ha a család együtt készít el egy jó költségvetést, mindenki keresni fogja a módját, hogy hozzájáruljon a terv sikeréhez.

Vannak, akik számítógéppel készítik el a költségvetést. Mások fognak egy papírt, egy ceruzát, és rajzolnak két oszlopot. Az egyik oszlopba írják a bevételeket, a másikba a kiadásokat. Fontos, hogy a havi költségvetés készítésekor gondoljunk az évente fizetendő kiadásokra is, például a jövedelemadóra, és esetleg a nyaralásra.

A költségvetés készítésénél jól bevált módszer a borítékok vagy mappák használata. Mindegyikre kerüljön egy-egy címke: „Ennivaló”, „Lakbér”, „Utazás”, „Villanyszámla”, „Orvosi költségek” és így tovább. Régebben az emberek minden hónapban készpénzt tettek ezekbe a borítékokba. Ma sokan úgy vélik, hogy biztonságosabb és egyszerűbb, ha egy bankszámlán helyezik el a pénzüket, és ha szükség van valamennyire, akkor kivesznek belőle.

Jonathan és Anne, akik a Dél-afrikai Köztársaságban élnek a két lányukkal, általában mappákat használnak a költségvetés készítéséhez. „Ha a fizetésedet bankszámlára utalják – jegyzi meg Jonathan –, ugyanolyan fontos, hogy ragaszkodj ahhoz, hogy mire mennyit terveztél költeni. Például ha elfogyott az az összeg, melyet húsra  szántál a hónapban, ne nyúlj ahhoz a pénzhez, melyet megtakarításként félretettél, csak hogy tudj még húst venni.”

Jonathannek korábban volt egy vállalkozása, de ma a családjával önkéntes munkásként imádati helyek építésénél segít. Mivel nagyon szeretik ezt az életformát, és szeretnének továbbra is ilyen módon adni magukból, minden eddiginél jobban össze kell húzniuk a nadrágszíjat. Rendszeresen leülnek, hogy megbeszéljék, mennyire sikerül tartaniuk magukat a költségvetésükhöz, és hogy min kell még esetleg változtatniuk.

Nagyobb boldogság

Felmérések bizonyították, hogy azok, akik az idejükkel, az energiájukkal, és valamennyire a pénzükkel is segítenek másokon, boldogabbak. A cikk elején említett három lehetőség közül ez a legjobb, amit a pénzünkkel tehetünk, már amennyire módunkban áll.

Chris Farrell azt írja a könyvében, hogy a megtakarítások „végső soron a költekezést szolgálják” (The New Frugality). Ezt javasolja: „Az egyik legértékesebb és legnemesebb dolog, amit a pénzeddel tehetsz, ha adsz belőle másoknak.” * Még hozzáteszi: „Amikor átgondolod, hogy mi számít igazán, valószínűleg arra jutsz, hogy az emberi kapcsolatok, az élmények, és az, hogy fontosak vagyunk valakinek, nem pedig a pénz vagy a vagyon.”

Michael Wagner közgazdász, úgy tűnik, egyetért ezzel. A könyvében, melyben arra buzdítja a fiatalokat, hogy tegyenek félre, ezt írja: „Ha kezdeményező vagy, és próbálsz segíteni azoknak, akik szegényebbek nálad, a kedvességed és a nagylelkűséged többféleképpen is meg fog térülni, de a legnagyobb jutalom az lesz, amit a szívedben fogsz érezni, miután segítettél egy embertársadon” (Your Money, Day One).

A Biblia elismeri, hogy az adakozásból boldogság fakad. Ahogyan arról már korábban beszéltünk, ebben a könyvben vannak olyan gondolatok, melyek segíthetnek bölcsen beosztanunk a pénzünket. Most vizsgáljunk meg még hét ilyen bölcs gondolatot.

[Lábjegyzet]