Figyeljük a világot
Figyeljük a világot
Németországban 10 kisbabából 7 már fent van az interneten. A szüleik készítenek nekik profilt, e-mail címet, és feltöltik a fényképeiket vagy az ultrahangos felvételeiket. A szakemberek azonban óvatosságra intenek, hiszen az internetre feltöltött képek egy életen át elkísérik az embert (BABY UND FAMILIE, NÉMETORSZÁG).
A kormány által készített statisztikák szerint Oroszországban minden évben 14 000 nő veszti életét családon belüli erőszak következtében (RIA NOVOSZTYI HÍRÜGYNÖKSÉG, OROSZORSZÁG).
A Mount Everesten leesett hóban 6850 és 7750 méteres magassági szint között arzént és kadmiumot találtak, melyekről úgy tartják, hogy ivóvízbe kerülve veszélyesek. A jelenségért az emberek által okozott szennyezést tartják felelősnek (SOIL SURVEY HORIZONS, USA).
Az egyetlen kínai vállalat, mely engedélyt kapott arra, hogy Bibliát nyomtasson, nemrég elkészítette a 80 milliomodik példányt. A vállalat minden hónapban 1 millió Bibliát készít, ami a világon jelenleg nyomtatott Bibliáknak az egynegyede (HSZINHUA HÍRÜGYNÖKSÉG, KÍNA).
„A katolikusként felnevelkedett amerikai felnőtteknek kicsivel több mint a 10 százaléka (10,1%) kilépett a katolikus egyházból” (NATIONAL CATHOLIC REPORTER, USA).
2010, a természeti katasztrófák éve
Egy nagy biztosítási társaság 2010-ben világszerte 950 természeti katasztrófát jegyzett, ami meghaladja az elmúlt évtized statisztikáját, ugyanis korábban évente átlagosan 785 ilyen esemény történt. Az öt legsúlyosabb katasztrófa a chilei, a haiti és a kínai földrengés, a pakisztáni árvíz és az oroszországi hőhullám volt. Ez utóbbiban több tízezren haltak meg a forróság és a légszennyezés miatt. Egy izlandi vulkán hamufelhője – bár közvetlenül nem okozott nagy károkat – szinte teljesen megbénította a légi közlekedést. Ausztráliában két hatalmas jégeső több mint 2 milliárd dolláros kárt okozott. „Ha a teljes anyagi veszteséget tekintjük, beleértve azt is, melyre nem terjedt ki semmilyen biztosítás, az elmúlt évi [2009-es] 50 milliárd dolláros kárhoz képest most 130 milliárdról beszélhetünk” – írta a londoni The Telegraph.
Olyanok voltak a Neander-völgyiek, mint mi?
„Az a régóta fennálló nézet, hogy a Neander-völgyi ember alacsonyabb rendű volt, mint a Homo sapiens, kezd veszíteni a népszerűségéből, ugyanis rájöttek, hogy nekik is voltak olyan képességeik, melyekről eddig azt hitték, hogy kizárólag ránk jellemzőek” – tudjuk meg a New Scientist folyóiratból. Nemrég a kutatások feltárták, hogy a Neander-völgyiek kunyhókat és tűzhelyeket is építettek, uralni tudták a tüzet, ruhát viseltek, főztek, eszközöket készítettek, és olyan ragasztót használtak, mellyel a dárda hegyét hozzá tudták erősíteni a nyeléhez. Arra is vannak bizonyítékok, hogy gondoskodtak a betegeikről, szimbolikus díszeket viseltek, és eltemették a halottaikat. Erik Trinkaus, a Washington Egyetem (St. Louis, Missouri állam) fizikai antropológus professzora szerint „a Neander-völgyiek is ugyanolyan emberek voltak, mint mi, és nagy valószínűséggel ugyanolyan szellemi képességeik voltak, mint nekünk”.