Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Klímakonferenciák – Közelebb visznek a megoldáshoz?

Klímakonferenciák – Közelebb visznek a megoldáshoz?

Klímakonferenciák – Közelebb visznek a megoldáshoz?

„A világnak össze kell fognia a klímaváltozás ellen. Egyetlen tudós sem vitatja, hogy ha nem teszünk semmit, még több aszályra, éhezésre és tömeges elvándorlásra számíthatunk, ami az elkövetkezendő évtizedekben egyre több konfliktust fog szülni” (Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke).

A TUDÓSOK szemében a föld olyan, mint egy lázas beteg. Úgy vélik, hogy az átlaghőmérséklet lassan eléri azt a kritikus pontot, amelyet ha egy kicsit is túlhalad, „a környezetben drámai változások indulnak el, ami sokkal nagyobb fokú hőmérséklet-emelkedést fog eredményezni”, írja egy brit újság (The Guardian).

De hogyan jutottunk idáig? Van visszaút? Egyáltalán képes az emberiség megoldani a globális felmelegedés problémáját? És akkor még nem is beszéltünk a sok egyéb súlyos gondról, melyekkel szintén szembe kell néznünk.

Sok tudós azon a véleményen van, hogy a globális felmelegedésért leginkább az emberi tevékenység a felelős, kezdve az ipari forradalommal, mely magával hozta a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és az olaj megnövekedett felhasználását. A féktelen erdőirtás szintén hozzájárul a problémához. Az erdők a föld tüdeje. A fák elnyelik a globális felmelegedésért okolható üvegházhatású gázok némelyikét. Ha pedig nagy területeken végeznek erdőirtást, akkor a légkörben egyre nagyobb mennyiségben lesznek jelen ezek a gázok. A világ vezetői ezeknek a nehézségeknek a megoldása végett időről időre klímakonferenciákat szerveznek.

A kiotói egyezmény

1997-ben a kiotói egyezmény új célokat tűzött ki a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan. Azzal, hogy az Európai Unió tagállamai és 37 másik iparosodott ország aláírta az egyezményt, vállalták, hogy átlagosan 5 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza a szén-dioxid-kibocsátásukat, és ezt 2008 és 2012 között fogják megvalósítani.

A kiotói egyezménynek azonban volt néhány gyenge pontja. Például az Egyesült Államok soha nem ratifikálta. Ezenkívül a jelentősebb fejlődő országok, köztük Kína és India nem vállalt semmiféle kötelezettséget arra, hogy csökkenteni fogja a szén-dioxid-kibocsátását. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok és Kína a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának a 40 százalékáért felelős.

A koppenhágai konferencia

Hogy harcoljanak a klímaváltozás ellen, 192 nemzet képviselője, köztük 119 államfő 2009 decemberében összegyűlt Dánia fővárosában, Koppenhágában. A koppenhágai klímakonferenciának (COP 15 *) az volt a célja, hogy a résztvevők egy új, kötelező érvényű megállapodást kössenek 2012-re és az azt követő időszakra vonatkozóan, amikor a kiotói egyezmény már lejár. Ennek az eseménynek három fő célkitűzése volt:

1. Szülessenek jogilag kötelező érvényű megállapodások. Kérdéses volt, hogy a fejlett országok elfogadják-e majd a kibocsátási kvótákat, és hogy a főbb fejlődő országok csökkenteni fogják-e a szén-dioxid-kibocsátásukat.

2. Biztosítsanak anyagi hátteret a hosszú távú megoldásokhoz. A fejlődő országoknak éveken át több milliárd dollárra van szükségük, hogy meg tudjanak küzdeni a globális felmelegedés egyre halmozódó következményeivel, és hogy környezetkímélő technológiákat tudjanak kifejleszteni.

3. Kidolgozzanak egy tervet a kibocsátás ellenőrzésére. Ez segítene az egyes országoknak, hogy ne lépjék túl a kibocsátási határértékeket. Azt is segítene nyomon követni, hogy a fejlődő országok megfelelően használták-e fel a kapott pénzt.

Vajon sikerült megvalósítani ezt a három célkitűzést? A tárgyalások során olyan súlyos problémákat érintettek, hogy úgy tűnt, egy sokkal kevésbé céltudatos megállapodás sem fog létrejönni. A konferencia utolsó óráiban 28 ország vezetői véglegesítették a koppenhágai egyezménynek nevezett dokumentumot. A Reuters hírügynökségtől megtudjuk, hogy az egyezmény a következő, a feleket jobbára semmire sem kötelező szavakkal zárult: „A konferencia . . . tudomásul veszi a koppenhágai egyezményt”. Mindez azt jelentette, hogy a részt vevő országok maguk dönthették el, hogy az egyezménnyel összhangban tesznek-e majd lépéseket.

Mit tartogat a jövő?

A jövőben is lesznek konferenciák, de az emberek egyre inkább kételkednek abban, hogy ezek közelebb visznek a megoldáshoz. „A bolygó továbbra is forr” – jegyezte meg a The New York Times egyik újságírója, a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman. Túl sokszor fordul elő, hogy a rövid távú politikai és gazdasági érdekek legyőzik a hosszú távú környezetvédelmi érdekeket, és ez a „minden maradjon a régiben” szemléletmódot mozdítja elő. „Ha meg akarod érteni, hogy sokan miért ellenzik a klímaváltozás megfékezését célzó lépéseket, kövesd a pénzt” – mondta Paul Krugman. Arról is írt, hogy az ő országában a klímaváltozás elleni küzdelem kerékkötői „a szokásos felelősek: a kapzsiság és a [politikai] gyávaság”.

A globális felmelegedés leginkább egy hurrikánhoz hasonlítható. A meteorológusok mérni tudják az erősségét, és viszonylagos pontossággal jelezni tudják, hogy merre fog haladni, ami persze nagy segítség azoknak, akik az érintett területeken élnek. Ám az összes tudós, politikus és befolyásos üzletember együttvéve sem képes megállítani egy hurrikánt. Úgy tűnik, ugyanez igaz a globális felmelegedésre is. Ez eszünkbe juttat egy bibliai gondolatot: „a földi embernek nincs hatalmában az ő útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23).

Isten véget vet a globális felmelegedésnek

A Biblia elmondja, hogy „a föld Megformálója és Alkotója . . . nem pusztán a semmiért teremtette” a bolygónkat (Ézsaiás 45:18). Ebből a könyvből azt is megtudjuk, hogy a föld „mindörökké megmarad” (Prédikátor 1:4, Károli-fordítás).

Igen, Isten nem fogja hagyni, hogy az emberek lakhatatlanná tegyék a földet. Be fog avatkozni, és véget vet a kudarcot vallott emberi uralomnak. Továbbá elpusztítja azokat, akik nem törődnek a földdel. Viszont mindazokat életben tartja, akik erkölcsileg feddhetetlenül élnek, és őszintén törekszenek rá, hogy elnyerjék a tetszését. A Példabeszédek 2:21, 22 ezt írja: „a becsületesek laknak majd a földön, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta. A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hűtlenek kiszaggattatnak abból.”

[Lábjegyzet]

^ 10. bek. Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) égisze alatt rendszeresen megrendezésre kerül a Részes Felek Konferenciája (COP).

[Kiemelt rész a 13. oldalon]

Az üvegházhatású gázok a légkör olyan összetevői, melyek elnyelik a föld felszínéről visszaverődő hőt. A modern ipari eljárások során a légkörbe kerülő gázok közül sok okoz üvegházhatást. Ilyen a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a freonok. Csak szén-dioxidból évente 25 milliárd tonnánál is több kerül a légkörbe. A beszámolókból kiderül, hogy az iparosodás óta a légkörben a szén-dioxid koncentrációja 40 százalékkal emelkedett.

[Képek forrásának jelzése a 12. oldalon]

Föld: NASA/​The Visible Earth (http://​visibleearth.nasa.gov/); Barack Obama: ATTILA KISBENEDEK/​AFP/​Getty Images