● A darazsakat kiváló mérnököknek nevezhetjük. Hogy miért?

Gondolkodj el ezen: A darazsak egy saját maguk által előállított, különleges papírból építik meg a bonyolult fészküket. * A rovar először növényi rostokat, főként farostokat gyűjt össze mindenhonnan, például rönkök, kerítéskarók, villanypóznák és építőanyagok felületéről. Aztán ezt a cellulózzal teli anyagot péppé rágja, átitatva a ragadós, fehérjében gazdag nyálával. Amikor a pép megszárad, könnyű, mégis erős papír lesz belőle. A darázs nyálának olyan különleges összetevői vannak, melyeknek köszönhetően a papír képes elnyelni a hőt, később pedig kibocsátani a tárolt hőt, így a darazsak a hideg napokon is fenn tudják tartani a megfelelő hőmérsékletet a fészekben.

A darázs „falatonként” építi meg a fészkét. A végeredmény egy vízálló, papírernyőkkel fedett építmény, mely hatszögletű sejtekből áll. Ez az alakzat biztosítja a szilárdságot és a hatékony helykihasználást. A nedvesebb helyeken élő darazsak egyszerűen több nyálat használnak, hogy növeljék a vízállóságot. Emellett valami kiálló dolog alá építik a fészküket, hogy az védelmet nyújtson. Ehhez rögzítik a lefelé néző fészküket egy nyél segítségével. És arról még nem is beszéltünk, hogy a darazsak nem tesznek kárt a környezetben úgy, mint mi, emberek, ugyanis a mi papírgyártási módszereink szennyezik a levegőt, a vizet, és a talajt is.

Nem csoda, hogy az építészek és a kutatók tanulmányozzák a darázsfészket, azt remélve, hogy sikerül jobb minőségű építőanyagokat kifejleszteniük, melyek könnyűek, erősek, rugalmasak és biológiailag lebomlanak.

Mit gondolsz? Vajon egy rovar, melynek az agya nem nagyobb, mint két homokszem, magától találta ki, hogyan készítsen papírt, és hogyan építsen belőle fészket? Vagy a tervezettsége mellett szól az, hogy milyen ügyes vegyész és építész?

[Lábjegyzet]