Egy város papírból

EGY papírból épült város? Igen, de persze nem igazi, csak makett. Prágáról készült, és a Prágai Városi Múzeumban tekinthető meg. Antonín Langweil tizenegy évig, 1826-tól 1837-ig, egészen a halála évéig dolgozott a makett elkészítésén. Vajon miért fogott ekkora vállalkozásba?

Langweil 1791-ben született Postoloprty városában, a mai Csehország területén. Miután litográfiát tanult a bécsi Képzőművészeti Akadémián, kőnyomó műhelyt nyitott, Prágában elsőként. De mivel nem volt jó üzleti érzékkel megáldva, a műhelye tönkrement. 1826-ban egy prágai kiállításon látott egy gipszmakettet Párizsról. Ez adta az ötletet, hogy kartonpapírból és némi fából elkészítse Prága makettjét.

Előbb azonban több évet szánt arra, hogy aprólékosan lerajzolja a város minden részletét. Végigment az összes utcán, vázlatokat készített, és jelezte az épületek, fészerek, padok, szobrok és fák pontos helyét. Még a földön látott hordókat, a törött ablakokat, a falnak támasztott létrákat és a farakásokat is lerajzolta. Aztán nekilátott a makett megépítésének. A kicsinyítés aránya 1:480 volt. Szerény  jövedelmét kiegészítendő, nemesek házairól is készített maketteket.

1837-ben Langweil elkapta a tüdővészt, és júniusban meghalt. A feleségén kívül öt lánygyermeket hagyott hátra. Három évvel később a makettje abban a múzeumban talált otthonra, mely ma a Nemzeti Múzeumként működik. Hogyan került oda? Langweil özvegye 1840-ben eladásra kínálta I. Ferdinánd császárnak. Ő meg is vette, majd nagylelkűen a múzeumnak adományozta. A makett kilenc ládában érkezett meg. Később átkerült a Prágai Városi Múzeumba, melynek szóvivője erről tájékoztatott: „Langweil makettjét a XIX. században csak időszakos kiállításokon lehetett megtekinteni, például 1891-ben az Országos Jubileumi Kiállításon. Erre az alkalomra rendbe hozták, ami jelentős költséggel járt . . . 1905 után a makett a Nemzeti Múzeum kőtárában az állandó kiállítás része volt.”

Vonzza a történészeket

Langweil papírmakettje rendkívül népszerű. Az 5,76 méterszer 3,24 méter alapterületű makettet vitrin védi, és az üvegen belül számos kis lámpa világítja meg. A „város” annyira valósághű, hogy a nézelődőnek szinte emlékeztetnie kell magát, hogy ez csak egy makett! Szó, ami szó, Langweil hallatlan precizitással dolgozta ki a több mint kétezer miniatűr épület mindegyikét.

Például nem volt rest helyrajzi számot adni a házaknak. Elkészítette az utcai lámpák, a vízelvezető árkok és a macskakövek mását, és híven visszaadta a templomok festett üvegablakait, a hiányzó vagy betört üvegeket is lemásolva. Ahol a házak faláról lehullott a vakolat, ott a maketten is kilátszanak a téglák. A Prágát kettészelő Moldva szintén meg lett örökítve a maketten.

Túl azon, hogy Langweil papírmakettje érdekes múzeumi látnivaló, a művészetek kedvelőit és a történészeket is vonzza, hiszen ők kíváncsian kutatják, hogy az idők folyamán hogyan változott meg Prága. Egyes városrészek az újjáépítés és az épületek felújítása után természetesen egészen másképp festenek, különösen a zsidó negyedben és az Óvárosban. A modern technikának köszönhetően elkészítették a makett interaktív számítógépes modelljét, így a látogatók bebarangolhatják az 1837-es Prágát.

1837 áprilisában az akkor már nagybeteg Langweil megkérdezte, hogy nem helyezhetnék-e el a makettjét a Hadtörténeti Múzeumban, de az intézmény nem mutatott érdeklődést. Micsoda csalódás lehetett! De képzeld el, milyen élmény lenne Langweilnak, ha most ellátogathatna a múzeumba, vagy a számítógép képernyőjén virtuálisan bejárhatná a régi Prágát. Biztosan úgy érezné, hogy nem volt hiábavaló a sok-sok fáradozás.

[Kép a 10. oldalon]

Antonín Langweil

[Kép a 10. oldalon]

Langweil papírmakettje Prágáról

[Kép a 10–11. oldalon]

A papírmakett közelről

[Képek forrásának jelzése a 10. oldalon]

10. oldal: Langweil: S laskavým svolením Národního muzea v Praze; 10. és 11. oldal, képek a makettről: S laskavým svolením Muzea hlavního mesta Prahy