Figyeljük a világot

„Angliában és Walesben a házasságkötések száma még soha nem volt ennyire alacsony, mióta regisztrálják őket”, vagyis 1862 óta (ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATAL, NAGY-BRITANNIA).

Az Egyesült Államokban a kisebb, magánkézben lévő vállalatok vezetőinek több mint a fele nyilatkozta azt, hogy „számít rá, hogy jövőre az alkalmazottai meg fogják lopni” a cégét (REUTERS HÍRÜGYNÖKSÉG, USA).

Még egy év sem telt el azóta, hogy a kínai hatóságok kampányt indítottak az internetes pornográfia ellen, de „már több mint 60 000 pornográf honlapot tiltottak le”, jelentette egy országos hivatal (CHINA DAILY, KÍNA).

„A világ lakosságának 3%-a, azaz 215 millió ember nem abban az országban él, ahol született” (AZ ENSZ NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁG-FEJLESZTÉSI ALAPJA, OLASZORSZÁG).

„Indiában naponta 19 diák követ el öngyilkosságot. Ebből hatan azért teszik ezt, mert félnek, hogy megbuknak a vizsgákon” (INDIA TODAY INTERNATIONAL, INDIA).

A szerencsejáték-ipar üzletpolitikája

Németországban egy játékfüggő átlagosan több mint tízszer annyi pénzt veszít, mint egy nem függő játékos. Egy német újság, a Süddeutsche Zeitung megjegyezte, hogy éppen ezért ez az üzlet azokra a játékosokra épül, akiknek szenvedélyükké vált a szerencsejáték. A még nagyobb haszon érdekében a szerencsejáték-ipar úgy építi fel a játékokat, és úgy tervezi meg a nyerőgépeket, hogy előmozdítsa és kiaknázza a játékszenvedélyt. Minél gyorsabb egy gép, a játékos annál hamarabb veszíti el az önuralmát és válik függővé. Ez az üzletpolitika igencsak beválik: a félkarú rablók működtetéséből befolyó pénz 56 százaléka a játékfüggők zsebéből származik. Ez az arány a kaszinókban 38 százalék, az online játékok esetében pedig 60 százalék.

Fontos az időzítés

Vajon befolyásolhatják egy bíró döntését az ügyhöz nem tartozó körülmények? Kutatók egy csoportja több mint 1000 olyan esetet elemzett, melyben tapasztalt izraeli bírók a feltételes szabadlábra helyezésről döntöttek. A vizsgálat során megállapították, hogy tízórai vagy ebédszünet után a kedvező döntések aránya 65 százalékról fokozatosan szinte nullára csökkent, majd a következő szünet után hirtelen ismét 65 százalékra emelkedett. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a döntések nem mindig csupán tényeken és törvényeken alapulnak, ugyanis olykor „a legkülönfélébb tényezők is befolyásolják őket, melyeknek semmi közük a jogtudományhoz”.