Miért ennyire ingerültek az emberek?

HOGY mi váltja ki a haragot, nagyon összetett kérdés. Még a tudósok is beismerik, hogy nem sokat tudnak erről az érzésről. Ám a mentálhigiénés szakemberek abban egyetértenek, hogy mindannyiunkra hatással vannak azok a helyzetek, melyek általában haragra ingerlik az embereket.

Lehet például, hogy valami zavar vagy bosszant minket. A haragot sokszor az igazságtalanság váltja ki. Előfordulhat, hogy megaláznak, például megsértenek vagy tiszteletlenül bánnak velünk. Az is feldühíthet, ha úgy érezzük, hogy veszélybe került a méltóságunk vagy a jó hírnevünk.

Persze hogy ki mi miatt lesz dühös, az változó. Függhet a kortól, a nemtől, sőt a kultúrától is. És abban is eltérünk egymástól, hogy ki hogyan reagál egy adott helyzetben. Vannak olyanok, akik csak ritkán lesznek idegesek, és hamar lehiggadnak, mások viszont könnyen dühbe gurulnak, és a haragjuk napokig, hetekig, hónapokig, sőt még tovább is eltarthat.

Nap mint nap szembe találjuk magunkat olyan helyzetekkel, melyek felbosszanthatnak. Ráadásul az idő múlásával talán mi is érzékenyebbé válunk. Hogy miért? Ennek egyik oka az lehet, hogy napjaink világát egoista szemléletmód hatja át. A Biblia így ír erről: „az utolsó napokban . . . az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzszeretők, önteltek, gőgösek . . . , keményfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak” (2Timóteusz 3:1–5). Biztosan te is úgy látod, hogy ez a leírás ma sokakra ráillik.

Igen, amikor az önző emberek azt tapasztalják, hogy valami nem úgy van, ahogyan azt ők szeretnék, általában ingerültté válnak. De más okok is vannak, amiért a harag egyre nagyobb gondot okoz. Vizsgáljunk meg most ezek közül néhányat.

Szülői példa

A személyiség fejlődését kisgyermekkorban és kamaszkorban is nagyban befolyásolja, hogy a szülők milyen példát mutatnak. Harry L. Mills pszichológus ezt mondja: „Az ember már nagyon kicsi korától kezdve az alapján tanulja meg kifejezni a haragját, hogy a környezete ezt hogyan teszi.”

Ha egy gyermek olyan családban nő fel, ahol azt látja, hogy a legkisebb apróságok miatt is elszabadulnak az indulatok, azt tanulja, hogy az életben felmerülő gondokra dühösen kell reagálni. A gyermek helyzetét egy olyan növényéhez hasonlíthatnánk, melyet szennyezett vízzel locsolnak. Lehet, hogy fejlődik valamennyire, de satnya lesz, és talán maradandó károsodást is szenved. A harag olyan, mint a szennyezett víz. Azoknak a gyermekeknek, akik jobban ki vannak téve neki, nagyobb valószínűséggel lesznek gondjaik felnőttként az indulataik féken tartásával.

Zsúfolt nagyvárosok

1800-ban a világ lakosságának mintegy 3 százaléka élt városokban. 2008-ra ez az arány már 50 százalékra emelkedett, és becslések szerint 2050-re el fogja érni a 70 százalékot. Mivel egyre több ember özönlik a zsúfolt nagyvárosokba, arra lehet számítani, hogy a harag és a düh egyre elterjedtebb lesz. Nézzünk egy példát:  Mexikóvárosban, mely a világ egyik legnagyobb és legnépesebb városa, a közlekedési dugók rengeteg bosszúságot okoznak. Mivel a városban körülbelül 18 millió ember él és 6 millió autót használnak, „joggal nevezhetjük a világ legstresszesebb fővárosának – jegyzi meg egy újságíró. – A forgalom rendkívül nagy, és az emberek sokszor kijönnek a sodrukból.”

A zsúfolt városokban nem csak a forgalom okozhat stresszt: ott van a levegő- és a zajszennyezés, a szűkös lakáskörülmények, a kulturális különbözőségek és a rengeteg bűncselekmény. Amint mindez fokozódik, az emberek is egyre feszültebbek, dühösebbek, ingerlékenyebbek.

Gazdasági nehézségek

A gazdasági visszaesés szerte a földön aggodalmat és stresszt okoz. A Nemzetközi Valutaalap és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete által közösen készített 2010-es tanulmányban ez áll: „Becslések szerint a világon több mint 210 millió embernek nincs munkája.” Szomorú tény, hogy az elbocsátottak többségét semmilyen szociális háló nem védi.

 Azoknak sem rózsás a helyzetük, akiknek van állásuk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a munkához kötődő aggodalmak járványos méreteket öltenek. „Az emberek féltik az állásukat, és hajlamosak mindig a legrosszabbat feltételezni – állapítja meg Lorne Curtis, egy Kanadában élő vezetői tanácsadó. – Éppen ezért védekeznek, és sokkal hamarabb vitába szállnak a felettesükkel vagy a munkatársaikkal.”

Előítélet és igazságtalanság

Gondolj bele, milyen lenne, ha beneveznél egy futóversenyre, és te lennél az egyetlen, akinek összeláncolt lábakkal kell futnia. Több millióan éreznek így, amikor a bőrszínük vagy valami más miatt előítélettel bánnak velük. Az emberekből indulatokat vált ki, amikor azt tapasztalják, hogy falakba ütköznek, legyen szó munkahelyről, oktatásról, otthonteremtésről vagy valamilyen más alapvető szükségletről.

Az igazságtalanság más formái szintén érzelmi sebeket ejthetnek. Sajnos a legtöbben már tapasztaltuk, hogy milyen az, amikor az embert igazságtalanság éri. A bölcs Salamon király több mint 3000 évvel ezelőtt kijelentette: „íme: az elnyomottak könnyei, s nincs vigasztalójuk” (Prédikátor 4:1). Ha valaki újra meg újra igazságtalanságot él át, és nincs, aki mellette álljon, a harag könnyen eluralkodhat rajta.

 Szórakoztatóipar

Vajon milyen hatással van a médiában, például a televízióban látható erőszak a gyermekekre? James P. Steyer, a Common Sense Media elnevezésű szervezet alapítója több mint ezer, a témában végzett felmérés alapján ezt mondja: „Egy olyan generáció, mely napról napra kegyetlen, valósághű erőszakos jeleneteket lát, sokkal toleránsabbá válik az erőszakkal szemben, kevésbé utasítja el a brutalitást, és könyörtelenebb is.”

Persze leszögezhetjük, hogy a legtöbb fiatalból, aki a televízióban sok erőszakot látott, nem lesz megrögzött bűnöző. Ám a szórakoztatóipar gyakran azt sugallja, hogy az erőszakkal párosuló harag teljesen elfogadható, ha valami rossz dolog ér minket. Egy olyan nemzedék nőtt fel, mely már nem veti meg az erőszakot.

Gonosz szellemek befolyása

A Biblia feltárja, hogy a féktelen harag mögött legtöbbször egy láthatatlan erő áll. Milyen erő? Az emberi történelem hajnalán egy lázadó szellemteremtmény a mindenható Isten ellen fordult. Ez a gonosz szellemi lény Sátán. A neve héber nyelven ’ellenállót’ vagy ’ellenséget’ jelent (1Mózes 3:1–13). Sátán idővel más angyalokat is rávett a lázadásra.

Ezek az engedetlen, gonosz angyalok, vagyis a démonok a föld közelségébe lettek száműzve (Jelenések 12:9, 10, 12). Ők mind „nagy haraggal” vannak, hiszen tudják, hogy az idejük hamarosan lejár. Bár nem látjuk ezeket a gonosz szellemeket, érezzük a tevékenységük hatását. Hogyan?

Sátán és a démonai kihasználják a bennünk lévő bűnös hajlamokat, és azon mesterkednek, hogy „ellenségeskedések, viszálykodás, féltékenység, haragkitörések, perlekedések, meghasonlások . . . és effélék” legyenek közöttünk (Galácia 5:19–21).

Gyakoroljunk önuralmat

Ha végiggondoljuk, hogy mennyi nehézséggel, nyomással és aggodalommal kell szembenézniük az embereknek, megértjük, hogy miért olyan feszültek, ingerlékenyek, miközben megpróbálnak helytállni a mindennapokban.

Olykor mi magunk is úgy érezhetjük, hogy egyszerűen ki kell töltenünk a haragunkat valakin vagy valamin, különben felrobbanunk. A következő cikk rávilágít, hogyan tarthatjuk féken az indulatainkat.

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

INTŐ JEL LEHET, HA:

▶ sorban állás közben dühössé válsz.

▶ gyakran vitatkozol a munkatársaiddal.

▶ éjszaka alvás helyett az aznap történteken bosszankodsz.

▶ nehezen bocsátasz meg.

▶ gyakran elveszted az önuralmad.

▶ a harag kifejezésre juttatása után szégyenkezel vagy bűntudatod van. *

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 6. oldalon]

STATISZTIKAI ADATOK

Egy londoni székhelyű mentálhigiénés alapítvány közölt egy beszámolót (Boiling Point—Problem Anger and What We Can Do About It). Többek között ezek voltak a legjelentősebb adatok:

Az emberek 84%-ának most több stresszt okoz a munkahelye, mint öt évvel ezelőtt.

Az irodai dolgozók 65%-a dühöngött már a munkahelyén, illetve volt szemtanúja mások dühkitörésének.

Az emberek 45%-a rendszeresen kijön a sodrából a munkahelyén.

A munkahelyi hiányzások 60%-a a stresszre vezethető vissza.

A britek 33%-a nincs beszélő viszonyban a szomszédjával.

A megkérdezettek 64%-a „határozottan egyetért” vagy „egyetért” azzal, hogy az emberek általánosságban véve dühösebbek, mint korábban.

Az emberek 32%-a nyilatkozta azt, hogy van olyan közeli rokona vagy barátja, aki nehezen tudja féken tartani a haragját.

[Kép az 5. oldalon]

Milyen hatással lehetnek a haragkitöréseid a gyermekeidre?

[Kép a 6. oldalon]

Vajon a szórakoztatóipar hatással van arra, hogy hogyan gondolkodsz a haragról és az agresszivitásról?