SOKAN úgy érzik, hogy mások nem veszik észre a fáradozásukat. Az alkalmazottak például gyakran azt tapasztalják, hogy a munkaadójuk nem értékeli a munkájukat. Számos férj és feleség úgy érzi, nem kap elismerést a házastársától. És jó néhány gyermek gondolja azt, hogy nem képes megfelelni a szülei elvárásainak. Gyógyír lehet, ha mindannyian törekszünk rá, hogy időről időre megdicsérjünk másokat.

Manapság nem szokás őszintén dicsérni. Ez nem is csoda, hiszen a Biblia megjövendölte, hogy „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek. Mert az emberek önmagukat szeretők lesznek . . . , hálátlanok” (2Timóteusz 3:1, 2).

Kaptál már valakitől szívből jövő dicséretet? Akkor tudod, mennyire jólesik az effajta elismerés. „A megfelelő időben mondott szó, ó, mily jó!” – írja a Biblia is (Példabeszédek 15:23). A Szentírás segíthet, hogy kedvesen bánjunk egymással.

Keressük a jót másokban

Mivel Isten őszintén törődik velünk, észreveszi és értékeli a jó tulajdonságainkat és tetteinket. A Biblia ezt mondja róla: „szemei bejárják az egész földet, hogy megmutassa erejét azokért, akiknek teljes a szívük iránta” (2Krónikák 16:9). Biztosak lehetünk benne, hogy nem kerüli el a figyelmét, amikor kifejezzük iránta a szeretetünket azzal, hogy betartjuk a törvényeit.

Jehova Isten nem a hibákat keresi bennünk. Ha ezt tenné, egyikünk sem állhatna meg előtte (Zsoltárok 130:3). Inkább olyan ő, mint az az ember, aki türelmesen válogatja át a sok-sok követ, hátha talál köztük gyémántot. Amikor rábukkan egyre, nagyon örül. A megmunkálatlan gyémánt talán értéktelennek tűnik, de aki ért hozzá, látja a benne rejlő lehetőségeket. Ugyanígy van vele Isten is, amikor a szívünket vizsgálja. Nem a hibák után kutat, hanem nemes tulajdonságokat keres. Amikor ilyeneket talál, nagyon boldog. Tudja, hogy ha ezeket fejlesztjük és csiszoljuk, nagyon értékes emberekké válhatunk, az ő hűséges, odaadó imádóivá.

Tanulhatunk Isten példájából. Magunktól hajlamosak lehetünk arra, hogy mások hibáira összpontosítsunk. De ha úgy próbáljuk látni az embereket, ahogyan Jehova, akkor a jót fogjuk keresni bennük (Zsoltárok 103:8–11, 17, 18). Ha észreveszünk valakiben valami jót, megdicsérhetjük. Mire számíthatunk, ha így teszünk? A szavainkkal felüdítjük a másikat, és alighanem arra ösztönözzük, hogy még inkább törekedjen a jóra. Mi magunk pedig érezni fogjuk az adakozásból fakadó örömet (Cselekedetek 20:35).

Fejezzük ki az elismerésünket

Jézus gyakran észrevette, ha mások jót tettek, és ennek hangot is adott. Amikor egy riadt, beteg asszony titokban megérintette a ruháját, azt remélve, hogy meggyógyul, Jézus ezekkel a szavakkal dicsérte meg: „Leányom, a hited gyógyulást szerzett neked” (Márk 5:34).

Egy másik alkalommal, amikor Jézus a jeruzsálemi templomban tanított, látta, hogy sok gazdag ember dob adományt a perselyekbe. Aztán észrevette, hogy egy szűkölködő özvegy „két igen csekély értékű kis pénzérmét” dob be. Igaz, a többiek nagyobb összeget adományoztak, Jézus mégis megdicsérte mások előtt az  asszonyt a tiszta indítékáért: „Igazán mondom nektek, hogy ez az özvegy, bár szegény, többet dobott be mindnyájuknál. Mert azok mind a fölöslegükből dobtak be ajándékokat, de ez az asszony a nélkülözéséből dobta be mindazt, ami a megélhetésre volt neki” (Lukács 21:1–4).

Hogyan utánozhatjuk Jézust? A Bibliában ezt a tanácsot olvassuk: „Ne tagadd meg a jót azoktól, akiket megillet, amikor kezed hatalmában van, hogy megcselekedd” (Példabeszédek 3:27).

A dicséret ereje

Napjaink hálátlan világában mindnyájunknak szükségünk van arra az érzésre, hogy értékelnek és szeretnek bennünket. Amikor megdicsérünk valakit, azzal erőt öntünk belé, és felüdítjük. Az őszinte dicséret arra fogja indítani, hogy tartson ki a jóban (Példabeszédek 31:28, 29).

A Biblia a következőkre szólítja fel a keresztényeket: „figyeljünk egymásra a szeretetre és jó cselekedetekre való ösztönzés végett” (Héberek 10:24). Egészen más lenne a világ, ha mindenki törődne másokkal, a jót keresné bennük, és elismerné a jó tetteiket. A dicséretnek bizony ereje van.

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

● Miért dicsérjünk meg másokat, ha jót tesznek? (Példabeszédek 15:23)

● Mit keres bennünk Jehova, amikor megvizsgál minket? (2Krónikák 16:9)

● Mikor dicsérjünk meg másokat? (Példabeszédek 3:27)

[Kép a 29. oldalon]

Észreveszed mások jó tetteit, és hangot adsz ennek?