Az igazságtalanság fájdalmat okoz

MICHAEL 2010-ben szabadult egy texasi börtönből, miután 27 évet ült nemi erőszakért – melyet el sem követett. Azért engedték szabadon, mert egy DNS-vizsgálat bizonyította az ártatlanságát. Amikor elítélték, még nem léteztek ilyen vizsgálatok. A bűnüldöző szervek később azonosították a valódi elkövetőket, de már nem lehetett felelősségre vonni őket, mivel a tettük elévült.

Sok bűntett elkövetője elkerüli az igazságszolgáltatást. Nagy-Britanniában például „az elmúlt tíz évben megkétszereződött a megoldatlan gyilkossági ügyek száma, és emiatt sokan attól tartanak, hogy a rendőrség és a bíróságok képtelenek megfékezni az erőszakos bűncselekményeket”, írta a The Telegraph című újság egyik riportja.

A brit rendőrségnek 2011 augusztusában más jellegű bűncselekményekkel gyűlt meg a baja, amikor Birminghamben, Liverpoolban, Londonban és más városokban zavargások törtek ki. A dühöngő csőcselék gyújtogatott, kirakatokat tört be és fosztogatott, s ezzel nemcsak üzleteket és lakóházakat tett tönkre, hanem sokaknak a megélhetését is. Vajon mi állt a háttérben? Többeket egyszerűen a kapzsiság vezérelt. De úgy tűnik, némelyek az igazságtalannak vélt bánásmód ellen tiltakoztak. Egyes elemzők szerint a társadalom peremére sodródott, csalódott fiatalok lehettek az elkövetők, akik szegénynegyedekben élnek, kilátástalan helyzetben.

Jób, az egyik bibliai szereplő kijelentette: „segítségért kiáltok, de nincsen igazságszolgáltatás” (Jób 19:7). Sokan ma is igazságszolgáltatásért kiáltanak, de gyakran falakba ütköznek. Van egyáltalán valaki, akinek hatalmában áll megszüntetni az igazságtalanságot? Vagy az, aki egy igazságosabb holnapban bízik, csupán ábrándokat kerget? Ha szeretnénk megalapozott választ kapni ezekre a kérdésekre, előbb meg kell vizsgálnunk, hogy miért van annyi igazságtalanság.