Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tervezés eredménye?

Egy namíbiai bogár vízgyűjtő fedőszárnya

Egy namíbiai bogár vízgyűjtő fedőszárnya

● Világszerte körülbelül 900 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez. Sok helyen a nők és a gyermekek órákon át gyalogolnak, hogy vizet szerezzenek, és hazacipeljék. „Belegondolni is rossz, hogy a szegényeknek mindennap több órájuk arra megy el, hogy hozzájussanak egy alapvető szükséglethez” – jegyezte meg Shreerang Chhatre, a Massachusettsi Műszaki Egyetem mérnöke. Hogy segítsen a helyzeten, Chhatre mérnök úr a munkatársaival „ködbegyűjtő” eszközök kifejlesztésén dolgozik. Az ötletet egy namíbiai sivatagi bogártól (Stenocara gracilipes) vették.

Gondolkodj el ezen: Az afrikai Namib-sivatagra minden hajnalban köd telepszik. A bogár ezt a rövid időszakot használja ki. Megáll a széllel szemben, épp a megfelelő szögben. * A fedőszárnyán olyan »dombocskák« vannak, melyek bevonata hidrofil, azaz magához vonzza a nedvességet. Az apró vízcseppek azután egyre nagyobb cseppekké állnak össze, melyek a gravitációnak és a dombocskák közötti víztaszító »völgyeknek« köszönhetően legördülnek a bogár rágószervébe.

Chhatre mérnök úr és a kollégái hasonló módszerrel szeretnének ivóvizet „szüretelni”. Persze az embernek több vízre van szüksége, mint ennek a bogárnak, és az ilyen kutatások finanszírozása sem egyszerű. Éppen ezért a ködszüretelés – már az emberi módszereket illetően – „még igencsak gyerekcipőben jár”, jegyezte meg Chhatre mérnök úr.

Mit gondolsz? A namíbiai sivatagi bogár vízgyűjtő fedőszárnya evolúció útján jött létre vagy tervezés eredménye?

[Lábjegyzet]

^ 4. bek. Megfigyelték, hogy más bogárfajok is gyűjtenek vizet hasonló módon.

[Kép a 22. oldalon]

Az apró vízcseppek összeállnak, és legördülnek a bogár rágószervébe

[Kép forrásának jelzése a 22. oldalon]

Fotó: Chris Mattison Photography/​photographersdirect.com