Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

„New York városában törvény tiltja a dohányzást a tengerparton, a parkokban és az autós forgalomtól elzárt köztereken. Ha valaki mégis rágyújt, 50 dolláros büntetést rónak ki rá. A törvényhozók azt remélik, hogy az új törvénynek visszatartó ereje lesz” (THE WALL STREET JOURNAL, USA).

„Indiában jelentősen megnőtt a lánygyermekeket érintő abortuszok száma, különösen azoknál a családoknál, ahol már született kislány.” Az ilyen családokban 1990-ben 1000 fiúra 906 lány jutott, 2005-ben viszont már csak 836 (THE LANCET, NAGY-BRITANNIA).

Az Egészségügyi Világszervezet a „feltehetően rákkeltő az emberekre nézve” kategóriába sorolta a rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzást, melyet például „a vezeték nélküli kommunikációs eszközök bocsátanak ki” (NEMZETKÖZI RÁKKUTATÓ ÜGYNÖKSÉG, FRANCIAORSZÁG).

Az ENSZ ünnepélyesen bejelentette, hogy többé nem kell tartani a marhavésztől. „Ez az első olyan állatbetegség, melyet sikerült teljesen felszámolni . . . , és mindenféle betegség közül a himlő után ez még csak a második, melyet meg tudtak szüntetni” (EGYESÜLT NEMZETEK ÉLELMEZÉSI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZERVEZETE, OLASZORSZÁG).

Felkészültek a legrosszabbra

„Jogi útmutató egy New York-i katasztrófa esetére” – ezzel a címmel jelent meg a The New York Timesban egy cikk. Ebben tájékoztatják az olvasókat, hogy készült egy hivatalos útmutató, mely segít a bíráknak és az ügyvédeknek olyan nehéz jogi kérdésekben, melyek minden valószínűség szerint felmerülnének, ha bekövetkezne „egy újabb terrortámadás, egy nagyobb sugár- vagy vegyi szennyezés, vagy egy kiterjedt járvány”. A leírás, melyet New York állam bíróságai és ügyvédi kamarája közösen adott ki, sorra veszi, hogy a jelenlegi törvények mit mondanak például a karanténról, a tömeges evakuációról, az engedély nélküli házkutatásokról, a fertőzött állatok elpusztításáról és a törvény felfüggesztéséről.

Mit rejtenek a régi párnák?

A tiszta párnahuzatok alatt „nagyon undorító dolgok lapulnak”, figyelmeztet Art Tucker, a londoni St. Barts Kórház egyik kutatója. A londoni The Times, mely beszámolt Tucker úr kutatási eredményeiről, azt írta, hogy két év használat után a párnák súlyának több mint egyharmadát „élő és elhalt poratkák, poratkaürülék, bőrdarabkák és baktériumok” teszik ki. A párnák remek otthont nyújtanak az allergén anyagoknak, a kórokozóknak és az atkáknak. Mi a megoldás? „Az atkák . . . , ha napfénynek teszik ki őket, kiszáradnak és elpusztulnak – írja a The Times. – Tehát a régi módszer, vagyis az ágynemű szellőztetése segít meggátolni a poratkák elszaporodását.” A mosószer önmagában nem öli meg az atkákat, viszont ha legalább 60 fokon kimossuk a párnákat, akkor végzünk az atkákkal, és a mosással jó részüket el is távolítjuk.