Ízletes ízeltlábúak – Egy felejthetetlen ebéd

NÉHÁNY barátunk meghívott minket a feleségemmel ebédre. Egy csendes környéken laknak a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, Banguiban.

„Gyertek be! Reméljük, éhesek vagytok!” – üdvözöltek. Még be sem léptünk a házba, máris éreztük a hagyma, a fokhagyma és a fűszerek illatát, és hallottuk a barátaink élénk beszélgetését. Ella, a háziasszony elárulta, hogy milyen csemegében lesz részünk.

„Sok közép-afrikai ember számára a rovarok fontos fehérjeforrást jelentenek – avatott be minket. – De mi nem azért esszük őket, mert kell, hanem azért, mert finomak! Most makongót, vagyis hernyót készítettem nektek.”

Ezen nem kell túlzottan meglepődnünk. Bár sokan beleborzonganak, ha arra gondolnak, hogy ilyesmit egyenek, a világon több mint száz országban néhány rovarféle különleges ínyencségnek számít.

A csemegék begyűjtése

A Közép-afrikai Köztársaságban többféle rovart is fogyasztanak. Az esős évszakban a bobók, vagyis a termeszek csak úgy hemzsegnek a termeszvárak környékén, vagy a városokban a lámpák fényénél. Egy esti vihar után a gyerekek sietve, kosárszámra gyűjtik össze őket, miközben egyet-egyet nagy élvezettel bekapnak. A termeszeket szárítva, vagy sósan megsütve, csípős paprikával ízesítve, illetve pörköltként és gombócokba gyúrva, főzve fogyasztják.

A száraz évszakban kindagozók, vagyis zöld szöcskék jelennek meg a vidéken. Ezeket az állatokat megsütik vagy megfőzik, miután a lábukat és a szárnyukat eltávolították.

 Szerte az országban többféle hernyót is megesznek. Nekünk lehetőségünk volt megkóstolni egy pávaszemes szövőlepke lárváját. Ez a nagy, barna lepkeféle a hengertörzsű afromahagónifába rakja a petéit. Miután a hernyók kikelnek, a falusiak összegyűjtik, megmossák, majd paradicsommal, hagymával és más hozzávalókkal megfőzik őket, valamilyen régi családi recept szerint. A hernyók egy részét szárítással vagy füstöléssel tartósítják. Így akár három hónapig is elállnak.

Tiszta és tápláló

Bár nem minden rovar ehető, sok fajtájuk biztonsággal fogyasztható, ha műtrágya- és rovarirtómentes területen gyűjtik be őket, és megfelelően vannak elkészítve. Természetesen akik allergiásak a rovarok „tengeri rokonaira”, a szintén ízeltlábú rákfélékre, azok a rovarokat se kóstolgassák! Ellentétben a legtöbb rákfélével, melyek dögevők, az ehető rovarok többsége csupán tiszta levelekkel és olyan növényekkel táplálkozik, melyeket az emberek máskülönben nem tudnának megemészteni.

A hernyók parányi teste rendkívül gazdag tápanyagokban. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a szárított hernyóban több mint kétszer annyi fehérje van, mint a marhahúsban. A táplálkozás-szakértőket újra foglalkoztatja, hogy a rovarokat fel lehetne használni tápanyagforrásként a fejlődő országokban.

Attól függően, hogy az ember milyen hernyófélét eszik, csupán 100 gramm elfogyasztása biztosítja a napi szükséglet nagy részét olyan fontos ásványokból, mint a cink, foszfor, kalcium, kálium, magnézium és vas, valamint sokféle vitaminból. Sőt, a szárított hernyókból készült port táplálékkiegészítőként be lehet iktatni az alultáplált gyermekek étrendjébe.

A magas tápérték mellett az entomofágia, azaz a rovarevés más előnyökkel is jár. Például rendkívül környezetbarát, hiszen a rovarok növekedéséhez és feldolgozásához kevés vízre van szükség, és az üvegházhatású gázok jelenlétét sem igazán növeli. Ráadásul a rovargyűjtés tulajdonképpen természetes rovarirtás.

A főfogás

A különleges étkezés közben eszünkbe jutott, hogy az ókori izraelitáknak adott Törvény a sáskákat a tiszta állatok közé sorolta. Az igaz Isten szolgái fogyasztottak sáskát, például Keresztelő János is (3Mózes 11:22; Máté 3:4; Márk 1:6). Persze lehet, hogy nem szívesen kóstolunk meg olyasmit, amihez egyáltalán nem vagyunk hozzászokva.

Amint Ella kilépett a konyhából, minden tekintet a kezében gőzölgő főételre szegeződött. A nyolc afrikai barátunk arcán széles mosoly tűnt fel. Két hatalmas tál hernyó került az asztalra. Mivel mi voltunk a vendégek, azzal tiszteltek meg minket, hogy nekünk szedtek először, méghozzá nem is keveset.

Ha egyszer lehetőséged lesz megkóstolni egy ilyen olcsó, mégis ízletes és tápláló ételt, ne hagyd ki! Hidd el, felejthetetlen élményben lesz részed!

[Kép a 27. oldalon]

Friss „makongók”

[Kép a 27. oldalon]

Fogyasztásra kész „kindagozók”