A Biblia – A pontos próféciák könyve (2. rész)

Menjetek ki Babilonból!

Az Ébredjetek! ebben a nyolcrészes cikksorozatban a Biblia egyik kiemelkedő jellegzetességét veszi nagyító alá: a próféciáit, más szóval a jövendöléseit. A cikkek alapján könnyebb választ adni a következő kérdésre: Vajon a bibliai próféciákat csupán okos emberek találták ki, vagy Isten ihlette őket? Vizsgáld meg a bizonyítékokat!

A SOROZAT előző cikkében három bibliai próféciát vizsgáltunk meg Ábrahám leszármazottaival kapcsolatban. A bizonyítékok arra mutatnak, hogy Isten szava teljesedett az ókori izraelitákon, akik Ábrahám leszármazottai voltak.

Az ókori babilóniaiak nemzete is fontos szerepet töltött be a bibliai történelemben, kivált az i. e. hetedik században. Nézzünk meg három bibliai próféciát, mely ezzel a királysággal kapcsolatos, és lássuk, van-e rá bizonyíték, hogy Istentől ihletettek.

Mózes próféta a következőkre figyelmeztette az ókori izraelitákat: „Ha . . . elfelejted Jehovát, a te Istenedet, és más istenek után  jársz, azokat szolgálod, és azok előtt hajolsz meg . . . teljesen el fogtok veszni” (5Mózes 8:19; 11:16, 17). Az izraeliták ennek ellenére újra meg újra fellázadtak Isten ellen, és bálványokat imádtak (1Királyok 14:22–24).

Idővel Isten úgy döntött, hogy nem tűr tovább, és megengedte, hogy a babilóniaiak leigázzák makacs népét. A babilóniai sereg Nabukodonozor király vezetésével felvonult Izrael ellen, és ostrom alá vette Jeruzsálemet. Vajon jelentősnek mondható ez a támadás? Figyeljük meg, mit írt Jeremiás próféta közel húsz évvel az ostrom előtt (Jeremiás 25:1).

1. prófécia: „Mivel nem hallgattatok szavaimra . . . , elküldök Nabukodonozorért, Babilon királyáért . . . , és elhozom [a babilóniaiakat] e föld ellen, a lakói ellen és mindeme nemzetek ellen körös-körül . . . Pusztasággá, döbbenet tárgyává lesz ez az egész föld, és Babilon királyát kell szolgálniuk e nemzeteknek hetven évig” (Jeremiás 25:8–11).

Beteljesedés: A hosszan tartó ostrom után Nabukodonozor i. e. 607-ben kifosztotta Jeruzsálemet. Más júdai városokat is legyőzött, köztük Lákist és Azekát (Jeremiás 34:6, 7). A túlélők zömét Babilonba hurcolta, ahol azok 70 évig fogságban voltak.

Mit mutat a történelem?

● A Biblia szerint Jeruzsálem pusztulása idején Nabukodonozor volt Babilon királya. A régészeti bizonyítékok alátámasztják, hogy Nabukodonozor létezett. Firenzében megtekinthető egy ónixkőből készült kámea, melyen részben a következő felirat olvasható: „Az urának, Merodáknak a tiszteletére készítette ezt az élete folyamán Nabukodonozor, Babilon királya.” Nabukodonozor i. e. 624-től 582-ig uralkodott.

● Egy régészettel foglalkozó könyv szerint a lákisi ásatások és kutatások megerősítik, hogy „a végső pusztítás drasztikus volt, és a várost [Lákist] megemésztő tűznek olyan ereje volt, hogy a mészkő, melyből építkeztek, átalakult égetett mésszé” (The Bible and Archaeology).

2. prófécia: „Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, [én, Jehova] rátok [zsidó száműzöttekre] irányítom figyelmemet, és megerősítem rátok nézve jó szavamat: visszahozlak benneteket erre a helyre [Júdába]” (Jeremiás 29:10).

 Beteljesedés: Az i. e. 607-től 537-ig, azaz 70 évig tartó száműzetés után Perzsia királya, Círusz (Kürosz) megengedte a zsidó raboknak, hogy visszatérjenek a hazájukba, és újjáépítsék a templomot Jeruzsálemben (Ezsdrás 1:2–4).

Mit mutat a történelem?

● Az izraeliták csakugyan foglyok voltak Babilonban 70 évig, ahogy a Biblia megjövendölte? Nos, Ephraim Stern, egy ismert izraeli régész megjegyezte: „Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy i. e. 604 és 538 között lakták volna az országot. Az alatt az idő alatt a babilóniaiak által lerombolt városok egyikébe sem települtek vissza.” Ez teljesen összhangban van azzal, hogy az izraeliták i. e. 607-től 537-ig száműzetésben voltak Babilonban (2Krónikák 36:20, 21).

● Az ókori népek Mezopotámia-szerte puha agyagra írtak, mely aztán megszilárdult. Ilyen a Círusz-henger is, mely feltehetően i. e. 539-ből származik, vagyis abból az évből, amikor Círusz perzsa király megdöntötte a Babilóniai Birodalmat. A rajta lévő felirat részben így szól: „Én vagyok Kürosz . . . , Babilon királya . . . Visszatértem a Tigris túlpartján fekvő [korábban már megnevezett] szent városokba, a szent helyekhez, melyek hosszú ideje romokban hevernek, és az istenekhez, melyek egykoron bennük laktak . . . Továbbá egybegyűjtöttem a (korábbi) lakóikat, és visszaküldtem őket a lakhelyükre.”

Ez a külső forrás összhangban van azzal a bibliai próféciával, mely szerint a zsidó foglyok visszatérhetnek a hazájukba. Ezt a jövendölést nagyjából 200 évvel a beteljesedés előtt jegyezték fel.

3. prófécia: „Babilon, a királyságok dísze, a káldeusok büszkeségének ékessége olyanná lesz, mint Szodoma és Gomorra, amikor földúlta őket Isten. Soha többé nem lakják” (Ézsaiás 13:19, 20).

Beteljesedés: Az események váratlan fordulatot vettek, amikor i. e. 539-ben a médek és a perzsák egyesített serege legyőzte Babilont, a hatalmas világbirodalmat. * A város soha nem heverte ki ezt a csapást. Fokozatosan csökkent a jelentősége, végül pedig elhagyatott pusztává lett (Jeremiás 51:37).

Mit mutat a történelem?

● Tom Boiy tudós beszél olyan „XVI. és XVIII. század között élt nyugati történetírókról és utazókról”, akik tisztában voltak vele, hogy a városnak mekkora jelentősége volt egykor, de már azt sem tudták megmondani, hogy „pontosan hol feküdt”, ami alátámasztja, hogy Babilon valóban teljes mértékben eltűnt.

● H. R. Hall, a British Museum egyiptomi és asszír részlegének egykori vezetője 1919-ben így jellemezte Babilont: „Lerombolt falak után maradt törmelékhalom . . . , melyet betemetett a homok.”

Mire következtethetünk ezeknek a próféciáknak a beteljesedéséből? Újra és újra bebizonyosodik, hogy a Biblia a pontos próféciák könyve. A Júdára és Babilonra vonatkozó prófétai üzenetek hiánytalanul beteljesedtek.

Jeruzsálemnek azért kellett elpusztulnia, mert a lakói nem szívlelték meg Isten figyelmeztetéseit, és nem hagytak fel a neki nem tetsző szokásaikkal. A megjövendölt 70 éves babiloni fogság után az izraeliták hazatérhettek Jeruzsálembe. Az ókori Babilon városa elpusztult, és a mai napig lakatlan maradt. Ez azonban csak néhány példa a számtalan bibliai prófécia beteljesedésére.

A következő számunkban arról lesz szó, hogy miként lett jó előre megjövendölve néhány első századi esemény. Ezek a beteljesedett próféciák szintén elmélyítik a Biblia pontosságába vetett bizalmunkat.

[Lábjegyzet]

[Táblázat a 12–13. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

IDŐEGYENES BABILONRÓL

Ézsaiás megjövendöli Babilon bukását (i. e. 732 körül)

(I. e.)

647 Jeremiás megbízást kap a prófétai munkára

632 Babilon leigázza Asszíriát

625 Nabukodonozor uralkodni kezd

617 Dánielt és Ezékielt Babilonba viszik

607 Nabukodonozor lerombolja Jeruzsálemet

582 Nabukodonozor uralkodásának a vége

539 A médek és a perzsák legyőzik Babilont

537 A zsidó foglyok visszatérhetnek Jeruzsálembe

A zsidók 70 évig raboskodnak Babilonban

[Kép a 12. oldalon]

A lákisi levelek alátámasztják Jeremiás beszámolóját, mely szerint a babilóniaiak megszállták Júdát

[Kép a 13. oldalon]

A Círusz-henger utal rá, hogy Círusznak szokása volt hazaengedni a foglyokat

[Képek forrásának jelzése a 13. oldalon]

12. oldal, lákisi levél: Photograph taken by courtesy of the British Museum; 13. oldal, Círusz-henger: © The Trustees of the British Museum