Batik – A meseszép kelmék világa

A BATIK igen nagy múltra tekint vissza, mégsem ment ki a divatból. Az előkelőségek éppúgy viselik fényes fogadásokon, mint az árusok a piacon. Nem csoda, hogy népszerű, hiszen gyönyörű, színes és hihetetlenül változatos. De mi is pontosan a batik? Hogyan készül? Honnan ered? És mire használják manapság?

A batik egy fajta kelme, melyet különleges eljárással készítenek. Az indonéz élet és kultúra szerves részévé vált, de a világ más részein is kedvelik a hasonló anyagokat.

A festék és a viasz találkozása

A batik úgy készül, hogy a kézműves egy kis rézeszközt, az úgynevezett batikpipát megtölti folyékony viasszal, és mesterien kidolgozott mintákat visz fel vele a szövetre. A viasz megszilárdulása után befesti az anyagot. Mivel a viasszal borított részeket nem fogja be a festék, megőrzik eredeti színüket. Ha tarka mintát szeretnének, a folyamatot többször is megismétlik különböző színű festékekkel.

A XIX. század közepén a batikkészítők réz nyomólemezeket használtak, hogy felvigyék a viaszt a szövetre. Ez a módszer gyorsabb volt, és lehetővé tette, hogy egyforma mintázatú anyagokat készítsenek. A XX. században már gyárakban is állítottak elő batikolt anyagot, szitanyomással. Igaz, még ma is kapható kézzel készített batik, de azért jellemzőbb a gépi gyártás.

A batik alapanyaga általában pamut- vagy selyemszövet. A festékeket őshonos fákból és más növényekből, fakéregből és fűszerekből készítik, de dolgoznak mesterségesen előállított festékekkel is. A mintákat régebben nem viasszal, hanem növényi eredetű kenőcsökkel, állati zsiradékkal, sőt olykor sárral alakították ki. Manapság a viasz jellemzően szintetikus, de használják a paraffin és méhviasz keverékét is.

Töretlen népszerűség

Senki sem tudja pontosan, hogy hol és mikor készítettek először batikot. Kínában léteznek olyan batikolt kelmék, melyek az i. sz. VI. századból valók. Hogy Indonéziában mikor terjedt el a batikkészítés, azt nem lehet tudni, de a XVII. században már bizonyíthatóan folyt batikkereskedelem Indonézia és más országok között.

Az utóbbi évtizedekben egyre népszerűbb lett a batik, és az indonéz nemzeti öntudat jelképévé vált. Az UNESCO 2009-ben felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára, annak elismeréseképpen, hogy nagy múltra tekint vissza Indonéziában, és erőteljes hatással van a helyi kultúrára.

Ruhadarabok batikból

A batik elkészítésének, hajtogatásának és viselésének vannak hagyományos módjai, melyeket a helyi hiedelmek és babonák is befolyásolnak. Indonézia számos tájegységének megvan a maga sajátos szín- és formavilága. Jáva szigetének északi részén például élénk színű batikot készítenek, gyakran virágos vagy állatos mintával. Jáva középső vidékén viszont kevesebb színnel dolgoznak, és jobban kedvelik  a geometrikus alakzatokat. Mintegy 3000 bejegyzett batikminta létezik.

Az egyik hagyományos, batikolt anyagból készült ruhadarab a selendang. Ezt a kendőt a nők a vállukon átvetve viselik. Gyakran a kisgyermeküket vagy a piacon vásárolt árut viszik benne, forró napokon pedig befedik vele a fejüket.

A férfiak az iket kepala nevű fejfedőt hordják, mely nem más, mint egy négyzet alakú batikolt anyag turbánnak feltekerve. Főként ünnepi alkalmakra veszik fel.

Szintén népszerű ruha a sarongnak nevezett négyszögletes anyagdarab, melyet az emberek a testük köré csavarva hordanak, és a derékrésznél visszahajtogatnak, amitől az egész egy lapszoknyához hasonlít. Van, amikor összevarrják a két rövidebb végét, így olyan lesz, mint egy cső. Férfiakon és nőkön egyaránt látni sarongot.

Batikolt anyagból mindenféle stílusú ruhát varrnak, a hétköznap viselt nadrágoktól kezdve a varázslatos köntösökig. De készülnek belőle festmények, falvédők, asztalterítők, ágytakarók, és még sok minden más. Az indonéz piacokon nézelődő turista megcsodálhatja a batikolt táskákat, szandálokat, lámpaburákat, sőt laptoptartókat is. A választék szinte kimeríthetetlen. A meseszép kelmék világa teljesen magával ragadja az embert.

[Kép a 23. oldalon]

Batikpipával mesterien kidolgozott mintákat rajzolnak

[Kép a 23. oldalon]

A viasszal mintázott szövetet többször festékbe mártják

[Képek a 23. oldalon]

Batikruha

1. Selendang

2. Iket kepala

3. Sarong