Minek kell megváltoznia?

„A kormány nem oldja meg a problémákat, a kormány maga a probléma” (Ronald W. Reagan szavai, melyeket a beiktatási beszédében mondott az Egyesült Államok 40. elnökeként).

MÁR több mint 30 év telt el, mióta Reagan elnök ezt a kijelentést tette. Akkoriban az Egyesült Államok drasztikus változásokon ment keresztül, „egy nagymérvű gazdasági hanyatláson”, ahogyan ő fogalmazott. „Nemzetünk történelmének legtovább fennálló, legsúlyosabb inflációjával nézünk szembe – jelentette ki. – Évtizedeken át veszteséget veszteségre halmoztunk, zálogba adtuk a magunk és gyermekeink jövőjét cserébe a jelen átmeneti kényelméért. Ha ezt így folytatjuk, garantáltan rendkívüli társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági problémák elé nézünk.”

Bár az elnök jövőről alkotott képe meglehetősen borúsnak tűnt, nem volt teljesen pesszimista. Kijelentette: „A gazdasági helyzet évtizedek alatt jutott el idáig. Ne várjuk hát, hogy néhány nap, hét vagy hónap alatt rendeződjön. De biztosak lehetünk benne, hogy rendeződni fog.”

Mit látunk napjainkban? Az Egyesült Államok Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumának egy 2009-es beszámolójában ez áll: „Egyre több embert . . . érint kedvezőtlenül a túlterhelt infrastruktúra, a nem megfelelő lakáskörülmények és az elavult egészségügyi rendszer. Az ENSZ Emberi Települések Központja arra számít, hogy harminc éven belül minden harmadik embernek szinte esélye sem lesz arra, hogy jobbá tegye az életét, ugyanis elégtelen higiéniai feltételek között, tiszta ivóvíz nélkül kell majd élnie, ezenkívül ki lesz téve az éghajlatváltozás következményeinek. Mindez pedig hozzájárul majd betegségek terjedéséhez és járványok kialakulásához.”

Te mit tapasztalsz?

Függetlenül attól, hogy hol élsz, gondold át az alábbi kérdéseket:

● Anyagi szempontból nagyobb biztonságban érzed magad most, mint tíz évvel ezelőtt?

 ● Teljesen meg vagy elégedve az egészségügyi ellátással?

● Egyre tisztább és szebb a környék, ahol élsz?

● Szerinted jobbra fordulnak a dolgok 10, 20 vagy 30 éven belül?

Társadalmi szerződés

Sok országban van egy úgynevezett társadalmi szerződés. Ez egy írott vagy hallgatólagos megegyezés a politikai vezetők és az állampolgárok között, mely meghatározza mindkét oldal jogait és kötelezettségeit. Például az állampolgároktól általában elvárják, hogy tartsák be az ország törvényeit, fizessenek adót, és járuljanak hozzá a közbiztonsághoz. A vezetők cserébe rendszerint megfelelő egészségügyi ellátást, egyenlő bánásmódot és gazdasági stabilitást ígérnek.

De meg is tudják valósítani az ígéreteiket? A következő három oldalon erről lesz szó.

 Megfelelő egészségügyi ellátás

Mit szeretnének az emberek? Megfizethető orvosi ellátást és hatékony gyógymódokat.

Mi a valóság?

● A Világbank egyik jelentése feltárta, hogy „naponta 6000 gyermek veszti életét olyan betegségek miatt, melyek a nem megfelelő higiéniai körülményekkel és a szennyezett vízzel függnek össze. Csupán a hasmenéses megbetegedések miatt 20 másodpercenként meghal egy gyermek.”

● Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-ban egy átfogó vizsgálatot végzett, melyben felmérte, hogy milyen az egészségügyi ellátás minősége „a gazdag és a szegény országokban”. Megállapították, hogy „hatalmas eltérések figyelhetők meg”, és hogy „az egészségügy nem tudja kielégíteni azt az egyre növekvő társadalmi igényt, hogy az orvosi ellátás emberközpontú, mindenki számára egyformán elérhető, megfizethető és hatékony legyen”.

Két évvel később a WHO kijelentette, hogy „a kormányoknak világszerte óriási gondot jelent az egészségügy finanszírozása. Mivel a népesség öregszik, és egyre többeknek van valamilyen krónikus betegségük, továbbá újabb és drágább kezelési módok látnak napvilágot, az egészségügyi költségek az egekbe szöktek.”

● Az egészségügyi ellátásban egy veszélyes jelenség figyelhető meg: az úgynevezett csodagyógyszerek többé mit sem érnek. Az egykoron milliók életét követelő fertőzéseket, például a leprát vagy a tuberkulózist antibiotikumokkal sikerült visszaszorítani. Ezeket a gyógyszereket az 1940-es években kezdték használni. Most azonban a WHO egyik jelentése szerint „kis idő leforgása alatt olyan kórokozók jelentek meg és terjedtek el, melyek ellenállnak a gyógyszereknek. Egyre több fontosnak tartott gyógyszerről derül ki, hogy hatástalan. A hatékony készítmények köre tehát igencsak szűkül” (World Health Day 2011).

Minek kell megváltoznia? Be kell teljesednie annak a bibliai próféciának, mely szerint eljön az idő, amikor „egyetlen lakos sem mondja majd: »Beteg vagyok«” (Ézsaiás 33:24).

 Igazságos és egyenlő bánásmód

Mit szeretnének az emberek? Ne legyen többé előítélet a kisebb népcsoportokkal szemben, a nők megfelelő bánásmódban részesüljenek, és ne legyenek óriási társadalmi különbségek.

Mi a valóság?

● Egy emberi jogi szervezet (Leadership Conference on Civil Rights Education Fund) jelentésében ez áll: „Amerikában továbbra is tűrhetetlen mértékben fordulnak elő és komoly gondot jelentenek az egyének, imádati helyek és közösségi intézmények elleni támadások, melyeket a faji, vallási vagy nemzeti hovatartozáson, illetve szexuális irányultságon alapuló előítélet szül.”

● „Világszerte nők millióinak kell igazságtalanságot, bántalmazást és hátrányos megkülönböztetést elszenvednie az otthonában, a munkahelyén és a közéletben” – számol be egy kiadvány, melyet az ENSZ adott közre egy nők helyzetét taglaló beszámoló alapján. Afganisztánban például a nőknek mintegy 85 százaléka orvosi segítség nélkül szül. Jemenben a családon belüli erőszakot nem bünteti a törvény. A Kongói Demokratikus Köztársaságban átlagosan ezernél is több nőt erőszakolnak meg naponta.

● 2011 októberében az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun így fogalmazott: „A világ tele van ellentmondásokkal. Bőven van élelem, mégis egymilliárd ember éhezik. Egyesek hihetetlen fényűzésben élnek, sokan mások viszont nyomorban. Az orvostudomány hatalmas vívmányokkal áll elő, mégis nap mint nap halnak meg édesanyák szülés közben . . . Milliárdokat költenek fegyverekre, melyekkel embereket ölnek, ahelyett hogy a biztonságukra ügyelnének.”

Minek kell megváltoznia? Arra van szükség, hogy a kisebbségben lévő csoportokkal és a nőkkel igazságosan bánjanak, továbbá ne legyenek többé olyanok, akik „elragadják a jogot” az elnyomottaktól (Ézsaiás 10:1, 2).

 Gazdasági stabilitás

Mit szeretnének az emberek? Mindenkinek legyen munkája és biztos anyagi háttere.

Mi a valóság?

● A Világfigyelő Intézet egyik beszámolója szerint „egyre több a munkaképes ember, aki fellendíthetné a gazdaságot, viszont nincs elegendő munkahely. A jelenlegi gazdasági hanyatlást figyelve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint 2010-ben a munkanélküliek száma elérte a 205 milliót.”

● „A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaságban a munkahelyek megszűnésének újabb és nagyobb hulláma várható, mely minden bizonnyal társadalmi elégedetlenséget fog kiváltani – tette közzé a BBC egyik hírmagazinja. – A gazdasági növekedés utóbbi időben tapasztalt lelassulása alapján arra lehet következtetni, hogy csupán feleannyi munkahelyet tudnak majd teremteni, mint amennyire szükség lenne . . . Az ILO azt is felmérte, hogy az emberek milyen mértékben elégedetlenek a munkahelyhiány miatt, és mennyire háborítja fel őket az, hogy a válsággal járó terhek egyenlőtlenül vannak elosztva. Megállapította, hogy számos országnak szembe kell néznie azzal, hogy az emberek nagy valószínűséggel hangot fognak adni az elégedetlenségüknek, különösen az EU tagállamaiban és az arab világban.”

● Az Egyesült Államokban „az átlagos hitelkártya-tartozás meghaladja a 11 000 dollárt, vagyis háromszor akkora, mint 1990-ben”, olvasható egy 2009-ben megjelent könyvben (The Narcissism Epidemic). A könyv írói úgy látják, hogy sokan csupán azért adósodnak el, mert szeretnék fenntartani azt a látszatot, hogy jól állnak anyagilag. „Az amerikaiak jobbnál jobb ruhákba öltözött embereket látnak szép kocsikban, és azt gondolják róluk, hogy biztosan gazdagok – jegyzi meg a könyv. – Ám sokkal valószínűbb, hogy eladósodott embereket látnak.”

Minek kell megváltoznia? Fontos, hogy mindenkinek legyen munkája, és kiegyensúlyozottan gondolkodjon a pénzköltésről. A Biblia elismeri, hogy a pénz „oltalom”, de arra is felhívja a figyelmet, hogy „a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere” (Prédikátor 7:12; 1Timóteusz 6:10).

Az alapján, amit eddig olvastunk, azt feltételezhetnénk, hogy vajmi kevés okunk van bizakodni a jövőt illetően. Ám a helyzet nem ennyire reménytelen. A világ igenis meg fog változni, csakhogy nem az emberi kormányzatoknak köszönhetően.

[Kiemelt rész/grafikon az 5. oldalon]

Min változtatnának a fiatalok? A 4children.org honlap szerint egy nagy-britanniai felmérés, melybe kétezer 4 és 14 év közötti gyermeket vontak be, feltárta, hogy a következőknek vetnének véget:

[Grafikon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

100%

ÉHEZÉS

HÁBORÚK

SZEGÉNYSÉG

75%

HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

50%

25%

0%

[Kiemelt rész/grafikon az 5. oldalon]

A Bertelsmann Alapítvány által 2009-ben végzett felmérésből kiderült, hogy leginkább mi aggaszt ötszáz 14 és 18 év közötti németországi fiatalt:

A fiatalok a kevésbé fontos témák közé sorolták a terrorizmust és a népességnövekedést. A listájukon a gazdasági válság sem ért el előkelő helyezést. Az alapítvány szerint ez talán azért van, mert a megkérdezett fiatalok személy szerint még nem tapasztalták ezeket a problémákat.

[Grafikon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

100%

75%

SZEGÉNYSÉG

KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

ÉLELEM-, ILLETVE IVÓVÍZHIÁNY

JÁRVÁNYOK ÉS BETEGSÉGEK

50%

25%

0%