ELTEKINTVE a világvégével kapcsolatos furcsábbnál furcsább elképzelésektől, melyeket az előző cikk említett, vannak olyanok is, melyek komoly aggodalomra adnak okot. Sokakat nyugtalanít például, hogy mit okozhat a túlnépesedés és az emiatt bekövetkező víz- és élelmiszerhiány. Mások attól tartanak, hogy mi lesz, ha az egész világon összeomlik a gazdaság. És akkor még a természeti katasztrófákról, a járványokról és a nukleáris fenyegetettségről nem is beszéltünk. Vajon előidézhetnek ezek egy globális katasztrófát?

Vizsgáljunk most meg néhány sokat emlegetett elképzelést a világvégével kapcsolatban. Ezek nem mindegyike szól arról, hogy az összes ember elpusztul a földön, inkább azzal fenyegetnek, hogy az emberi civilizáció, úgy, ahogyan azt ma ismerjük, nem lesz többé.

1991-ben a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörése következtében több mint 700 ember halt meg, és mintegy 100 000-en veszítették el az otthonukat. A vulkán 30 kilométer magasra lövellte a hamut, mely aztán visszahullva beborította a földeket, és beszakította az épületek tetejét. A Pinatubo és más hasonló vulkánok kitörése évekre képes megváltoztatni az éghajlatot.

Az olyan szuperkitörések, mint amilyenek a régi korokban már többször is előfordultak, most több százszor nagyobb erejűek és pusztítóbbak lennének, mint a történelem során eddig feljegyzett kitörések bármelyike. Amellett, hogy maga a kitörés milyen pusztítást végezne, a globális éghajlatváltozás miatt visszaesne a terméshozam, megcsappannának az élelmiszerkészletek, és így emberek tömegei éheznének.

„A vulkánok olykor több kilométeres körzetben elpusztítják a növényeket és az állatokat, a szupervulkánok viszont egész fajokat irthatnak ki azzal, hogy megváltoztatják bolygónk éghajlatát” („National Geographic”, 2009. szeptember)

1908-ban Szibériában, Vanavarában egy férfi éppen kint üldögélt egy bolt előtt, amikor egy hatalmas robbanás kirepítette a székéből. Olyan erős hőt érzett, mintha meggyulladt volna az inge. A robbanás helye tőle úgy 60 kilométerre volt. Ezt a megdöbbentő eseményt egy körülbelül 35 méter átmérőjű, 100 000 tonnás aszteroida okozta. Miután óriási sebességgel belépett a föld légkörébe, a nagy nyomás és a hő miatt felrobbant. Az ekkor felszabadult energia úgy 1000 Hirosimára ledobott bombáénak felelt meg, és egy 2000 négyzetkilométeres területen letarolta az erdőt. Természetesen egy nagyobb aszteroida sokkal nagyobb pusztítást végezne, hatalmas tüzeket, majd drasztikus hőmérséklet-csökkenést okozna, ami sok faj kihalásához vezetne.

„A történelem folyamán többször becsapódott már aszteroida vagy üstökös. Ez a múltban gyakran előfordult, és a jövőben ismét számíthatunk rá. Csak az a kérdés, hogy mikor” (Chris Palma, a Pennsylvaniai Állami Egyetem nyugalmazott csillagásza és asztrofizikusa)

A tudósok úgy vélik, hogy a föld átlaghőmérsékletének az emelkedése, az egyre szélsőségesebb időjárás, az olvadó jégsapkák és gleccserek, valamint a korallzátonyok pusztulása és a fontos fajok kihalása mind a globális éghajlatváltozást bizonyítja. Bár sokan vitatják, jó néhányak szerint mindezt az okozza, hogy a járművek és a gyárak sok fosszilis tüzelőanyagot – szenet, olajat és földgázt – égetnek el, így nagy mennyiségben kerül a légkörbe szén-dioxid.

Egyes szakértők szerint a kibocsátott gázok egy fajta üvegházat képeznek. Így a hő lassabban tud a Föld felszínéről a világűrbe távozni, emiatt pedig nő a hőmérséklet. Mivel a fák elnyelik a szén-dioxidot, a hatalmas méreteket öltő erdőirtás szintén hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

„Sok tudós azon az állásponton van, hogy ha a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, és továbbra sem csökken a széndioxid-kibocsátás, a föld átlaghőmérséklete ezután is emelkedni fog, ami miatt az éghajlat még drasztikusabban és még kiszámíthatatlanabb módon megváltozik, és az óceánok szintje megemelkedik. Ez utóbbi komoly veszélyt jelenthet az alacsonyabban fekvő partvidéki területekre, ahol emberek tömegei élnek” („A Mind for Tomorrow: Facts, Values, and the Future”)

A XIV. században a pestis csupán két év leforgása alatt az európai lakosság egyharmadával végzett. 1918 és 1920 között a spanyolnátha legalább 50 millió ember életét követelte. Akkoriban csak nehezen lehetett távolabbi helyekre utazni, ami gátolta ezeknek a betegségeknek a terjedését. Ám ma a városok lakosságának a növekedése miatt, és amiatt, hogy egyszerűbb lett az utazás, egy ezekhez hasonló betegség villámgyorsan elterjedhet az összes kontinensen.

Egy ilyen járványos betegség minden külső beavatkozás nélkül felbukkanhat. Ám egyre többeket tartanak rettegésben a biológiai fegyverek, azaz olyan betegségek, melyeket maguk az emberek hoznak létre. A téma szakértői azt mondják, hogy ha néhány ember összefog, és van szakértelmük, az interneten be tudják szerezni a szükséges felszerelést, és halálos biológiai fegyvereket képesek létrehozni.

„A maguktól felbukkanó betegségek továbbra is komoly biológiai fenyegetettséget jelentenek, ám egy intelligens ellenség felfegyverkezve ugyanezekkel a kórokozókkal – vagy [rendkívül ellenálló], esetleg szintetikus úton előállított kórokozókkal – hatalmas katasztrófát tudna okozni” (The Bipartisan WMD Terrorism Research Center)

Az elmúlt öt év során az amerikai méhészek minden évben elveszítették a méhállományuknak körülbelül a 30 százalékát az úgynevezett kaptárelhagyás miatt. A jelenség világszerte tapasztalható: egész kaptárak néptelenednek el hirtelen, rejtélyes okok miatt. Érdemes megjegyezni, hogy a méheknek nem pusztán a mézet köszönhetjük. Ők végzik jó néhány fontos növény beporzását, például a szőlőét, az almáét, a szójababét és a gyapotét. Egyértelmű hát, hogy szükségünk van rájuk.

A fitoplanktonok is elengedhetetlenek az élethez, hiszen nélkülük nem lennének halak. A giliszták nélkül pedig, melyek fellazítják a talajt, sokkal kisebb lenne a terméshozam. Ha ezek a fontos fajok kihalnának, az élelmiszerhiányhoz és éhezéshez vezetne, ami erőszakot és felkeléseket szülne. A szennyezés, a túlnépesedés, a föld erőforrásainak a kiszipolyozása, a növények és állatok élőhelyeinek a pusztítása, valamint az éghajlatváltozás a feltételezések szerint az ezerszeresére gyorsítja a fajok kihalásának természetes ütemét.

„Éves szinten úgy 18 000-55 000 faj hal ki. És miért? Az emberi tevékenység miatt” (Az ENSZ Fejlesztési Programja)

Egyetlen atombombával egy teljes várost el lehet törölni egyik pillanatról a másikra. Ez a szomorú tény már kétszer is bebizonyosodott 1945 augusztusában. Az atomrobbanás borzalmas erejű. Az általa keltett hatalmas lökéshullám, hő- és radioaktív sugárzás mindennel végez. Ez utóbbi az élelmet és a vizet is megfertőzi. Egy nukleáris háború következtében többtonnányi por kerülne a levegőbe, ami útját állná a napsugaraknak, ez pedig az egész földön drasztikus hőmérséklet-csökkenéssel járna. A növények, köztük az élelmezés szempontjából fontosak is kipusztulnának. Ha viszont nem lenne elegendő élelem, az emberek és az állatok éhen halnának. Jelenleg kilenc országról állítják, hogy végre tudna hajtani egy atomtámadást. És van néhány nemzet, mely a jelek szerint most fejleszti a saját atomfegyvereit. A terrorista szervezetek pedig mindennél jobban szeretnék megkaparintani ezeket.

„Az emberi civilizációra továbbra is az atomfegyverek jelentik a legnagyobb és legközvetlenebb veszélyt . . . Még mindig mintegy 25 000 atomfegyver létezik világszerte . . . Előbb-utóbb a terroristáknak is lesz atombombájuk” (Aggódó Tudósok Egyesülete)