Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

PILLANTÁS A MÚLTBA

Platón

Platón

Platón (kb. i. e. 427–347) pogány, görög filozófus volt. Valószínűleg Athénban született egy előkelő család sarjaként, és jómódú görög fiatal lévén színvonalas oktatásban részesült. Nagy hatással volt rá Szókratész, az elismert filozófus, valamint a filozófus és matematikus, Püthagorasz követői.

MIUTÁN Platón beutazta a Földközi-tenger vidékét, és politikai tisztséget töltött be egy szicíliai görög városban, Szürakuszaiban, visszatért Athénba, és megalapította az Akadémiát. Ez az iskola, melyre gyakran Európa első egyetemeként utalnak, a matematikai és filozófiai kutatás központja lett.

MIÉRT FOGLALKOZZUNK VELE?

Platón tanításai óriási hatással voltak emberek millióinak a hitnézeteire, beleértve magukat kereszténynek vallókat is. Közülük sokan tévesen úgy gondolják, hogy a hitnézeteik a Biblián alapulnak. Platón egyik legkiemelkedőbb tanítása az a feltevés, hogy az embernek halhatatlan lelke van, mely tovább él a test halála után.

„Platón egyik legkedveltebb témája a lélek halhatatlansága” (Body and Soul in Ancient Philosophy)

Platónt nagyon foglalkoztatta a halál utáni élet. Egy könyv szerint „Platón egyik legkedveltebb témája a lélek halhatatlansága” (Body and Soul in Ancient Philosophy). Szilárd meggyőződése volt, hogy „a lélek túléli a jelenlegi inkarnációját, és megkapja méltó jutalmát vagy büntetését” a túlvilágon, attól függően, hogy az illető milyen életet élt a földön. *

HOGYAN TERJEDTEK EL PLATÓN TANÍTÁSAI?

Az Akadémia, mely kilenc évszázadon át, i. e. 387-től i. sz. 529-ig működött, erőteljes hatást gyakorolt a filozófiára. Platón elképzelései népszerűek lettek a Görögország és Róma fennhatósága alá tartozó területeken. Alexandriai Philón zsidó filozófus magáévá tette a platonizmust, csakúgy, mint számos keresztény vallási vezető. Így a lélek halhatatlansága és más pogány filozófiai eszmék beszivárogtak a judaizmus és a kereszténység tanításai közé.

„A keresztény teológia egésze, legalábbis bizonyos mértékig, a kortárs görög filozófiára, azon belül is főleg a platonizmusra épül, sőt némelyik keresztény gondolkodó . . . méltán nevezhető keresztény platonistának” – jelenti ki egy bibliai szótár (The Anchor Bible Dictionary). Figyeld meg a következő összehasonlítást.

Mit mondott Platón? „Valódi lényünk . . . , amit léleknek neveznek, halhatatlan, és elmegy más istenekhez, hogy számot adjon . . . , s ez a jó ember számára bátorságos, míg a hitvány előtt félelmetes” (Platón: Törvények, Tizenkettedik könyv).

Mit mond a Biblia? A lélek maga az ember, illetve az ember élete. Az állatok is lelkek. A halál pillanatában a lélek megszűnik létezni. * Vizsgáld meg a következő idézeteket a Bibliából:

  • „Az első ember, Ádám, élő lélekké lett” (1Korintusz 15:45).

  • „Majd ezt mondta Isten: »Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és mászó állatokat és a föld vadállatait«” (1Mózes 1:24).

  • „Hadd haljon meg lelkem” (Bírák 16:30).

  • „Amely lélek vétkezik, az hal meg” (Ezékiel 18:4).

Egyértelmű, hogy a Biblia nem tanít olyat, hogy a lélek túléli a test halálát. Jól tesszük hát, ha megkérdezzük magunktól: „A Biblián alapul az, amiben hiszek, vagy Platón filozófiáján?”

^ 7. bek. Bár Platón népszerűsítette a halhatatlan lélek gondolatát, nem ő volt az első, aki vallotta. Ez az elképzelés különféle formákban már régóta átitatta a pogány vallásokat, például Egyiptomban és Babilonban.

^ 12. bek. A Biblia szerint a halottak egy alváshoz hasonló állapotban vannak, a feltámadásra várva (Prédikátor 9:5; János 11:11–14; Cselekedetek 24:15). Ha azonban a lélek halhatatlan lenne, nem halhatna meg, és nem lenne szüksége a feltámadásra.