A tizenéves gyermeked túl szigorúnak tart. Te úgy érzed, nem vagy az. „Ha hosszabb pórázra engedem, bajba kerül” – súgják az ösztöneid.

Hidd el, tudsz ésszerű korlátokat szabni neki. Először is meg kell értened, hogy miért viseli nehezen a szabályokat.

Sokan úgy gondolják, hogy a szabályok elleni lázadozás a kamaszkor velejárója, ám ez korántsem igaz.

Valójában kisebb rá az esély, hogy egy tizenéves lázadozni fog, ha a szülei ésszerű szabályokat állítanak fel, és megbeszélik azokat vele.

Bár a lázadozás hátterében sok minden lehet, a szülők akaratlanul is hozzájárulhatnak, ha merevek, vagy ha az általuk szabott korlátok nem felelnek meg a gyermek korának. Gondold át a következőket:

• Ha a szülők lefektetnek egy szabályt, és onnantól kezdve vitának helye nincs, akkor azt a tizenéves inkább fojtogató kényszerzubbonynak fogja érezni, nem pedig biztonsági övnek, mely megvédi. Így aztán éppen azt fogja csinálni titokban, amit a szülei tiltanak.

• Az is fontos, hogy a szülők vegyék figyelembe a gyermekük korát. Egy kisgyermeknek talán annyi is elég, hogy „Azért, mert azt mondtam”. De a tizenévesek nem érik be ennyivel, nekik észérvek kellenek. Hiszen gondolj bele, a fiadnak vagy a lányodnak nemsokára a saját lábára kell állnia, és komoly döntéseket kell meghoznia. Micsoda előny, ha már most, amíg a felügyeleted alatt van, megtanul józanul gondolkodni és bölcs döntéseket hozni!

De mit tehetsz, ha úgy érzed, hogy a gyermekedet minden általad felállított szabály idegesíti?

Először is jó, ha tisztában vagy vele, hogy a tizenéveseknek szükségük van korlátokra, és valahol vágynak is rájuk. Éppen ezért állíts fel szabályokat, és győződj meg róla, hogy a gyermeked megértette-e azokat. „Ha a tinédzsereknek egyértelmű korlátokat szabnak, és tudják, hogy a szüleik ésszerű mértékben ellenőrzik őket, kevésbé valószínű, hogy aggasztó dolgokat fognak művelni” – írja egy könyv (Letting Go With Love and Confidence). Azok a szülők viszont, akik érdektelenségből túlságosan szabadjára engedik a tizenéves gyermekeiket, azt éreztethetik, hogy nem törődnek velük. Ez szinte biztos, hogy lázadáshoz vezet. (Bibliai alapelv: Példabeszédek 29:15.)

Hogyan lehetsz hát kiegyensúlyozott? Adj lehetőséget a gyermekednek, hogy elmondja a véleményét. Ha például arra kér, hogy később jöhessen haza, hallgasd végig az érveit. Így valószínűleg tiszteletben fogja tartani a döntésedet, még akkor is, ha nem ért egyet vele. (Bibliai alapelv: Jakab 1:19.)

Mielőtt döntést hoznál, gondolj arra, hogy míg a tizenévesek hajlamosak nagyobb mozgásteret kérni a kelleténél, a szülők hajlamosak kevesebbet adni a megengedhetőnél. Éppen ezért komolyan vedd fontolóra, amit a gyermeked kér. Bizonyította már, hogy meg lehet bízni benne? A körülményekre való tekintettel tehetnél engedményt? Ha csak lehet, légy rugalmas. (Bibliai alapelv: 1Mózes 19:17–22.)

Amellett, hogy meghallgatod a gyermekedet, mondd el neki, hogy miért aggódsz. Így talán megtanulja, hogy ne csak arra gondoljon, hogy ő mit szeretne, hanem vegye figyelembe mások érzéseit is. (Bibliai alapelv: 1Korintusz 10:24.)

Végül hozz döntést, és indokold is meg. Lehet, hogy a gyermekednek nem nagyon fog tetszeni, de annak valószínűleg örülni fog, hogy olyan szülei vannak, akik meghallgatják. Sose felejtsd el, hogy a felnőttkorra készíted fel a tizenéves gyermekedet. Ha ésszerű szabályokat állítasz fel, és megbeszéled vele ezeket, azzal hozzásegíted, hogy megbízható felnőtté váljon. (Bibliai alapelv: Példabeszédek 22:6.)