A BIBLIA írása az i. sz. első században befejeződött. Több mint kétszáz évvel később, i. sz. 325-ben fogalmaztak meg először hivatalosan olyan tanításokat, melyek a háromság kialakulásához vezettek. Erre a kis-ázsiai Nicea városában került sor, mely ma Törökországban található, és Izniknek hívják. Egy katolikus enciklopédia szerint a niceai zsinatnak tulajdonított hitvallás volt az egyház tanításainak első hivatalos meghatározása, beleértve Isten és Krisztus kilétének az értelmezését is. De miért látták ezt szükségesnek évszázadokkal a Biblia írásának a befejezése után? Nem elég világos az, amit a Biblia erről a fontos témáról ír?

Amikor Konstantin lett a Római Birodalom egyeduralkodója, a magukat kereszténynek valló emberek nem értettek egyet abban, hogy milyen kapcsolat van Isten és Krisztus között. Vajon Jézus az Isten? Vagy Jézust Isten teremtette? A kérdés tisztázása végett Konstantin összehívta az egyházi vezetőket Niceába. Nem az vezérelte, hogy kiderüljön az igazság, hanem az, hogy a birodalmában ne legyen megosztottság a vallás miatt.

Konstantin elvárta az egybegyűlt püspököktől, hogy jussanak egységes álláspontra, de mindhiába. Akkor azt javasolta, hogy a zsinat fogadja el azt a homályos elképzelést, hogy Jézus „egylényegű” az Atyával. Ez a Bibliában nem szereplő görög filozófiai kifejezés (homousziosz) fektette le a háromság tantételének alapját, ahogyan az később megjelent az egyház hitvallásaiban. A negyedik század végére megfogalmazták a háromságot, lényegében úgy, ahogyan ma is tanítják, tehát már a Szentlélek vagy szent szellem is szerephez jutott az istenség harmadik részeként.

Jézus azt mondta, hogy „az igaz imádók . . . igazsággal fogják imádni az Atyát” (János 4:23). Az igazság pedig a Bibliában van feljegyezve (János 17:17). Vajon tanítja a Biblia, hogy az Atya, a Fiú és a szent  szellem három személy egy Istenben?

Először is, a „háromság” szó sehol sem fordul elő a Bibliában. Másodszor, Jézus soha nem állította, hogy egyenlő lenne Istennel. Ellenkezőleg, imádta Istent (Lukács 22:41–44). Harmadszor, gondoljunk arra, hogy milyen kapcsolatban volt Jézus a követőivel. Még azután is, hogy feltámadt szellemszemélyként, a testvéreinek nevezte őket (Máté 28:10). Vajon a Mindenható Isten testvérei voltak? Természetesen nem. De mivel hittek Krisztusban, Isten elsőszülött Fiában, ők is az Atya fiaivá váltak (Galácia 3:26). Most vessük össze a niceai zsinaton megfogalmazott hitvallás következő részletét néhány további bibliaverssel.

A niceai hitvallás kijelenti:

„Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban . . . , aki az Atyától született . . . , Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől.”

Mit mond a Biblia?

• „Az Atya nagyobb nálam” – jelentette ki Jézus (János 14:28). *

• „Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez” – mondta Jézus (János 20:17).

• „Nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya” (1Korintusz 8:6).

• „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja” (1Péter 1:3).

• „Ezt mondja az Ámen [Jézus] . . . , Isten teremtésének kezdete” (Jelenések 3:14). *