Rájössz, hogy a tizenéves gyermeked szándékosan sebeket ejt magán. * „Miért tesz ilyesmit? – vetődik fel benned a kérdés. – Lehet, hogy öngyilkos akar lenni?”

Nagy valószínűséggel nem erről van szó. Ennek ellenére a gyermekednek mindenképpen segítségre van szüksége. De mit tehetsz? Először is meg kell tudnod, hogy mi áll az aggasztó viselkedése hátterében.

Csupán egy hóbort? Való igaz, hogy sok fiatal azért kezd sebeket ejteni magán, mert hallott róla, hogy mások is ezt teszik. Még ha ez is a helyzet, az önkárosító magatartás nem egy tipikus hóbort. Hogy miért nem? Aki kárt tesz magában, általában titkolja, és nagyon szégyelli. „Nem akartam, hogy bárki megtudja, mit csinálok – meséli a 20 éves Andi *. – Mindig jól elrejtettem a sebeimet.”

Pusztán a figyelemfelkeltés egyik módja? Néhányak esetében talán igen. De akikről ez a cikk szól, azok inkább titkolják ezt a szokásukat, és a vágásaikkal vagy más sebeikkel nem akarják felhívni magukra a figyelmet. Ennek ellenére egy lány, aki korábban sebeket ejtett magán, elmondta, hogy milyen jó lett volna, ha valaki észreveszi a testén lévő nyomokat, mert akkor hamarabb kapott volna segítséget.

Mi a valódi oka? Ez nagyon összetett kérdés, de a fiatal általában olyan érzelmi gyötrelmet él át, melyet nem tud szavakba önteni. Steven Levenkron, egy mentálhigiénés szakember a könyvében azt írja, hogy az öncsonkító személy „úgy érzi, hogy a fizikai fájdalom gyógyír a lelki fájdalmára” (Cutting).

Mi a helyzet, ha magadat hibáztatod? Ahelyett, hogy azon keseregnél, hogy talán szülőként elrontottál valamit, összpontosíts arra, hogy mit tehetsz a gyermeked gyógyulásáért.

Beszélgess vele arról, hogy mi bántja. De hogyan hozhatod felszínre az érzéseit?

Vigasztald. Ha elmondja, hogy rendszeresen sebeket ejt magán, ne kezdj el hüledezni. Beszélj vele higgadtan, és vigasztald. (Bibliai alapelv: 1Tesszalonika 5:14.)

A kérdéseidből érződjön, hogy nem ítéled el. Például ilyesmit mondhatnál: „Tudom, hogy sokszor nem vagy kibékülve magaddal. Mi zavar leginkább?” „Hogyan segíthetnék, amikor aggaszt valami, vagy lehangolt vagy?” „Szerinted mivel tehetnék a legtöbbet azért, hogy megszűnjön a köztünk lévő szakadék?” Figyelj oda, miközben válaszol, és ne szakítsd félbe. (Bibliai alapelv: Jakab 1:19.)

Segíts neki, hogy legyen egészséges önbecsülése. Mivel az öncsonkítók gyakran csak a hibáikra koncentrálnak, talán buzdíthatnád, hogy vegye észre a jó tulajdonságait is. Esetleg javasolhatnád neki, hogy írjon le legalább három olyan dolgot, amit szeret magában. „Az, hogy leírtam az erősségeimet, segített felismernem, hogy vannak jó tulajdonságaim is” – mondja Dóra. *

Buzdítsd, hogy imádkozzon Jehovához. A Biblia azt írja, hogy minden aggodalmunkat vessük Istenre, mert ő törődik velünk (1Péter 5:7). Laura, aki 17 éves, ezt meséli: „Erőt vettem magamon, és kiöntöttem a szívemet Jehova Istennek, különösen akkor, amikor késztetést éreztem rá, hogy megsebezzem magam. Ez segített, hogy még elszántabban próbáljak felhagyni ezzel a szokással.” (Bibliai alapelv: 1Tesszalonika 5:17.)