Mesélne néhány szót a családjáról?

A szüleim nagyon szegények voltak, anyukám sosem tanult meg olvasni. Disznókat neveltünk és zöldségeket termesztettünk Tajpej mellett, egy olyan területen, ahol gyakoriak az áradások. A szüleim megtanítottak rá, hogy értékeljem a kemény munkát, és segítsek másokon.

A családja vallásos volt?

Igen, taoisták voltunk. Rendszeresen mutattunk be áldozatokat az Égistennek, de semmit sem tudtunk róla. Olyan kérdések foglalkoztattak, hogy miért kell szenvednünk, vagy miért olyan önzők az emberek. Sok könyvet olvastam a taoizmusról, a buddhizmusról, valamint a Kelet és a Nyugat történelméről, sőt jó néhány egyházat is felkerestem. De a kérdéseimre sehol sem kaptam választ.

Mi keltette fel az érdeklődését a tudomány iránt?

Szerettem a matematikát, és lenyűgözött, hogy a fizika és a kémia törvényeinek köszönhetően milyen rend uralkodik a világegyetemben. A hatalmas univerzumtól kezdve a legparányibb mikrobákig, mindenben rendezettség figyelhető meg, amit ezek a törvények tartanak fenn. És én mindenképpen meg akartam érteni ezeket a törvényeket.

Miért az evolúcióban hitt?

Mert csak ezt az elméletet ismertem. Az általános iskolától az egyetemig ez volt az egyetlen magyarázat, melyet hallottam. És persze mivel egy biológiai tudományág kutatója voltam, azt várták tőlem, hogy az evolúcióban higgyek.

És miért kezdte el olvasni a Bibliát?

1996-ban Németországba költöztem, hogy az egyetem után  további képzésen vegyek részt. Egy évvel később megismerkedtem egy hölggyel, Simonéval. Jehova Tanúja volt, és felajánlotta, hogy szívesen megmutatja a választ a kérdéseimre a Bibliából. Amikor elmondta, hogy a Biblia feltárja, hogy mi az élet célja, nagyon kíváncsi lettem. Minden reggel fél ötkor keltem, hogy egy órát a Biblia olvasásának tudjak szentelni, majd elmentem egy kicsit sétálni, hogy elmélkedjek. Egy év alatt elolvastam a Bibliát. Lenyűgözött a próféciák pontossága. Fokozatosan meggyőződtem róla, hogy a Biblia Istentől származik.

Hogyan vélekedett az élet eredetéről?

Nos, az 1990-es évek végén komolyabban elkezdtem foglalkozni ezzel a témával. A molekuláris biológusok ekkortájt kezdték felismerni, hogy az élő organizmusok kémiája sokkal bonyolultabb, mint azt korábban gondolták volna. Persze a tudósok már régóta tudták, hogy az élő sejtekben lévő fehérjék kémiai szempontból a létező legösszetettebb felépítésű molekulák. De most kezdtek arra is rájönni, hogy egy-egy fehérjecsoportosulás milyen elegáns gépezetet alkot, melyben mozgó alkatrészek is vannak. Egyetlen ilyen molekuláris gépezet több mint 50 fehérjéből is állhat. És még a legegyszerűbb sejtben is többféle ilyen gépezet működik, például az egyik energiát termel, egy másik információt sokszorosít, és olyan is van, amelyik azt ellenőrzi, hogy mi megy át a membránon.

Milyen következtetésre jutott?

Felmerült bennem, hogy vajon minek köszönhető, hogy ezek a fehérjegépezetek ilyen zseniálisak. Sok tudós tette fel ugyanezt a kérdést, amikor rádöbbentek, hogy milyen bonyolultan működnek a sejtek. Az Egyesült Államokban egy biokémia-professzor kiadott egy könyvet, melyben arról írt, hogy az élő sejtekben lévő molekuláris gépezetek annyira összetettek, hogy nem jöhettek létre véletlen folytán. Egyetértettem vele. Tudtam, hogy az élet mindenképpen teremtés eredménye kell hogy legyen.

Miért lett Jehova Tanúja?

Nagy hatással volt rám, hogy bár Simonénak voltak egészségi gondjai, közel 60 kilométert utazott minden héten, hogy a Bibliáról tanítson. Azt is megtudtam, hogy Németországban a náci korszakban a Tanúkat koncentrációs táborokba vitték a politikai semlegességük miatt. Csodáltam a bátorságukat. Láttam, hogy a Tanúk mennyire szeretik Istent, és én is olyan akartam lenni, mint ők.

Hogyan változott meg az élete, amióta hisz Istenben?

A kollégáim szerint most sokkal boldogabb vagyok. Korábban kisebbségi érzésem volt, ezért nem beszéltem senkinek a szüleimről, és arról sem, hogy szerény körülmények között nőttem fel. A Bibliából azonban megtanultam, hogy Istennek nem számít a társadalmi helyzetünk. Maga Jézus is ugyanúgy szegény családban nőtt fel, mint én. Most gondoskodom a szüleimről, és szívesen bemutatom őket a barátaimnak.