INTERJÚ | DR. GENE HUANG
Egy matematikus beszél a hitéről
Dr. Gene Huang 1950-ben született Tajvanon, Tajnan városában. A tajvani Állami Csung-cseng Egyetem nyugalmazott matematikaprofesszora, továbbá az amerikai Cornell Egyetemnek is a nyugalmazott professzora, ahol statisztikát és valószínűség-számítást oktatott, valamint kutatást végzett ezeken a területeken. Számos publikációja jelent meg a statisztika témakörében, évekig ő volt az egyik legelismertebb szaktekintély. Még ma is aktív ezen a területen. Fiatalon az életet evolúciós folyamatoknak tulajdonította. De ez később megváltozott. Az Ébredjetek! a munkájáról és a hitnézeteiről kérdezte.
Mit tanítottak önnek fiatalkorában?
Az iskolában evolúcióelméletet tanítottak, de arról senki nem beszélt, hogyan kezdődött maga az élet. Miután a szüleim taoisták lettek, sokszor hallgattam a vallásoktatóikat, és rengeteg kérdést feltettem nekik. De nemigen voltam megelégedve a válaszaikkal.
Miért lett matematikus?
Az általános iskolában lenyűgözött a matematika. Ez az egyetemen is így volt, ahol különösen tetszettek a matematikaórák és a valószínűség-számítás órák. Számomra egy letisztult matematikai bizonyítás elegáns és gyönyörű.
Miért kezdte érdekelni a Biblia?
A feleségem, Csing-huj 1978-ban elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival, és néha én is bekapcsolódtam a beszélgetésbe. Ekkor már az Egyesült Államokban éltünk. Csing-huj ez idő tájt szerzett doktori fokozatot fizikából, én pedig statisztikát tanultam az indianai Purdue Egyetemen.
Mit gondolt a Bibliáról?
Megfogott a benne található leírás arról, hogy hogyan lett alkalmassá téve a föld az emberi életre. A Mózes első könyvében szereplő hat teremtési időszak, noha egyszerűen van megfogalmazva, úgy tűnt, összevág a tényekkel, nem úgy, mint az ókori mítoszok. * Ám még évekig nem tudtam elfogadni a Teremtő létezését.
Miért jelentett ez nehézséget?
Ha elfogadom a Teremtő létezését, hátat fordítok annak, amiben gyerekkoromban hittem
Az érzéseim miatt. Ha elfogadom a Teremtő létezését, hátat fordítok annak, amiben gyerekkoromban hittem, ugyanis az ősi taoizmus tagadja, hogy létezne valaki, aki megalkotta a világot.
Később azonban már nem így gondolta. Miért?
Minél többet gondolkodtam az élet eredetén, annál biztosabb voltam benne, hogy az első élőlény nagyon bonyolult volt. Többek közt képesnek kellett lennie a szaporodásra. Ehhez genetikai információkra, és olyan folyamatokra volt szükség, melyekkel pontosan elő tudta állítani ugyanazt az információt. Arról nem is beszélve, hogy a legegyszerűbb élő sejtnek is szüksége van molekuláris gépezetekre, melyek egy új sejt minden alkotóelemét létre tudják hozni, valamint képesek az energiát megfelelően felhasználni és irányítani. Hogyan jöhetett volna mindez létre a véletlen folytán élettelen anyagból? Matematikusként nem tudtam elfogadni ezt a feltételezést. Túl sok véletlenre lett volna szükség.
Mi indította arra, hogy alaposabban megvizsgálja Jehova Tanúi hitnézeteit?
Többször is belekezdtem a tanulmányozásba, majd abbahagytam. 1995-ben Tajvanra utaztam, ám ott megbetegedtem, és segítségre volt szükségem. A feleségem, aki az Egyesült Államokban volt, felvette a kapcsolatot tajvani Tanúkkal. A Tanúk egy kórház előtt találtak rám. Teljesen ki voltam merülve. Mivel a kórházban nem volt hely, az egyik Tanú elvitt egy szállodába, hogy pihenhessek. Többször is benézett hozzám, hogy minden rendben van-e, aztán elvitt egy klinikára, ahol kezelést kaptam.
Mélyen érintett az őszinte törődésük. Eszembe jutott, mi mindent tettek már a Tanúk a családomért. Láttam, hogy a hitük miatt különböznek másoktól, ezért hát folytattam velük a tanulmányozást. Egy év múlva megkeresztelkedtem.
A hite akadályozza a tudományos munkájában?
Egyáltalán nem. Az elmúlt években olyan tudósoknak nyújtottam segítséget a matematikai ismereteimmel, akik a génfunkciókat kutatják. A genetika betekintést nyújt az élet mechanizmusaiba. Mindezek láttán csak ámulni tudok a Teremtő bölcsességén.
Mondana egy példát a Teremtő bölcsességére?
Vegyük a szaporodást. Néhány organizmusnál, például az amőbáknál nincsenek nemek. Ezek az egysejtűek egyszerűen lemásolják a genetikai információt, és kettéosztódnak. Ezt ivartalan szaporodásnak nevezik. Ám a legtöbb növény és állat szaporodása ivaros, vagyis a hímnemű és nőnemű szülő genetikai információja vegyül. Miért figyelemre méltó az ivaros szaporodás?
Egy osztódásra épülő rendszerből – mely már ki tudja, mióta, jól működik –, mégis miért fejlődne ki egy olyan rendszer, melyben két dologból jön létre egy? Hihetetlenül bonyolult folyamatok szükségesek ahhoz, hogy a genetikai információ felét egy hímnemű, a másik felét egy nőnemű egyed adja, és a kettő egy újat alkosson. Ez igazi fejtörést okoz az evolucionista biológusoknak. Véleményem szerint az ivaros szaporodás egyértelműen azt mutatja, hogy Isten keze van a dologban.
^ 11. bek. Még többet megtudhatsz a teremtési időszakokról az Egy Teremtő keze műve az élet? című füzetből. Jehova Tanúi kiadványa, mely a www.pr418.com honlapon is elérhető.