Elsőre talán rejtelmesnek és félelmetesnek tűnik a négy lovas, de valójában nem azok. Mégpedig azért nem, mert a Biblia és a közelmúlt történelmi eseményei egyértelműen tisztázzák mind a négy lovas szerepét. És bár a vágtájuk súlyos csapásokat okoz a földön, egyben azt is jelzi, hogy valami jó dolog történhet veled és a családoddal. Mielőtt fényt derítünk arra, hogy mire számíthatunk a jövőben, nézzük meg, hogy pontosan mit ábrázol a négy lovas.

A látomás így kezdődik: „láttam, és íme, egy fehér ló; és a rajta ülőnél íj volt, és koronát adtak neki, és kivonult győztesen, és hogy teljessé tegye győzelmét” (Jelenések 6:2).

Ki a fehér ló lovasa? A Biblia ugyancsak a Jelenések könyvében azonosítja őt, amikor az égi lovast Isten Szavának nevezi (Jelenések 19:11–13). Az az elnevezés, hogy Szó, Jézus Krisztusra vonatkozik, mert ő Isten szószólója (János 1:1, 14). A Jelenések könyve még azt is mondja róla, hogy „királyoknak Királya és uraknak Ura”, és hogy „hű és igaz” (Jelenések 19:16). Ebből kitűnik, hogy hatalmat kapott arra, hogy királyként harcoljon, és az is kiderül, hogy a hatalmával nem él vissza, és nem lehet őt megvesztegetni. Ám néhány kérdést még érdemes tisztázni.

Milyen hatalomnak köszönhető Jézus győzelme? (Jelenések 6:2). Dániel próféta egyik látomásában a Messiás, aki egy „emberfiához” hasonlított, „uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot kapott” az „Öregkorútól”, aki nem más, mint Jehova Isten * (Dániel 7:13, 14). Tehát maga a mindenható Isten hatalmazza fel Jézust az uralkodásra és az ítélkezésre. A fehér ló megfelelően jelképezi az igazságos háborút, melyet Isten Fia vezet, mivel a Bibliában a fehér szín gyakran az igazságosság szimbóluma (Jelenések 3:4; 7:9, 13, 14).

Mikor kezdenek vágtázni a lovasok? Figyeld meg, hogy az első lovas, Jézus akkor indul el, amikor megkoronázzák (Jelenések 6:2). Mikor lett Jézus király az égben? Nem akkor, amikor a halála után visszatért az égbe. A Biblia szerint egy ideig várnia kellett (Héberek 10:12, 13). Jézus elmondta a követőinek, miről ismerhetik fel a várakozási ideje végét és az uralkodásának kezdetét. Azt is feltárta nekik, hogy uralkodása kezdetén a világ állapota drasztikusan rosszra fordul. Onnantól kezdve háborúk, élelmiszerhiányok és járványok követik egymást (Máté 24:3, 7; Lukács 21:10, 11). Nem sokkal azután, hogy 1914-ben kitört az I. világháború, az emberiség kétségtelenül szomorú korszakba lépett. A Biblia ezt az időt utolsó napoknak nevezi (2Timóteusz 3:1–5).

De miért van az, hogy az állapotok nem jobbak, hanem rosszabbak lettek azóta, hogy Jézust 1914-ben megkoronázták? Azért, mert Jézus nem a földön, hanem az égben kezdett uralkodni. Az újonnan beiktatott király, akire Mihályként utal a Jelenések könyve, háborút indított, és kivetette Sátánt a démonaival együtt az égből a földre (Jelenések 12:7–9, 12). Mivel Sátánnak csak a föld felett van hatalma, dühödten tombol, és azért is dühös, mert meg vannak számlálva a napjai. Isten hamarosan beteljesíti azt az ígéretét, hogy eltávolítja Sátánt a földről (Máté 6:10). Ezek után nézzük, hogy  az, amit a Biblia a három másik lovasról mond, miért bizonyítja, hogy valóban a válságos „utolsó napokban” élünk. Az első lovassal ellentétben, aki konkrét személyt jelképez, a három lovas az egész világra jellemző állapotokat ábrázolja.

„Egy másik jött elő, egy tűzszínű ló; és a rajta ülőnek megadatott, hogy elvegye a békét a földről, hogy egymást legyilkolják; és egy nagy kardot adtak neki” (Jelenések 6:4).

Ez a lovas a háború szimbóluma. Figyeld meg, hogy nemcsak néhány nemzetet foszt meg a békétől, hanem az egész világot. 1914-ben, a történelemben először világméretű háború tört ki. Ezt követte a II. világháború, mely még pusztítóbb volt. Becslések szerint a két világháborúban, illetve az 1914 utáni fegyveres konfliktusokban elhunytak száma meghaladja a 100 milliót. Emellett számtalan az olyan áldozatok száma, akik maradandó sérüléseket szenvedtek.

Milyen mértékben jellemzi a háború jelen korunkat? Az emberiség sajnos most először odáig jutott, hogy képes lenne kipusztítani önmagát. Senki nem tudja megállítani a tűzszínű lovat, még az olyan békefenntartó szervezetek sem, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete.

„Láttam, és íme, egy fekete ló; és a rajta ülőnek mérleg volt a kezében. És hangot hallottam, mely mintha a négy élő teremtmény közül, középről szólt volna: »Egy liter búza egy dénár, és három liter árpa egy dénár, de az olívaolajat és a bort ne bántsd«” (Jelenések 6:5, 6).

Ez a lovas az éhínség szimbóluma. A Jelenések könyvében arról olvasunk, hogy egy adott mennyiségű búza egy dénárba kerül. Az első században ez egynapi keresetnek felelt meg (Máté 20:2). A leírásban az árpa, melyet nem tartottak minőségi ételnek, harmadannyit ér. Ráadásul ez az adag nagyon kevés volt egy nagyobb családnak. Mindez arra figyelmeztette az embereket, hogy takarékosan kell bánniuk az alapvető élelmiszerekkel, melyeket abban az időben jól szemléltetett az olívaolaj és a bor.

Igazolva látjuk, hogy 1914 óta a fekete ló vágtázik? Mindenképp. Éhínség következtében körülbelül 70 millióan haltak meg a XX. században. Egy becslés rámutat, hogy „2012 és 2014 között 805 millió, vagyis minden 9. ember volt krónikusan alultáplált”. Egy forrásmű pedig ezt állítja: „Évente több ember hal meg éhínségben, mint AIDS-ben, maláriában és tuberkulózisban összesen.” Noha sokan őszinte erőfeszítéseket tesznek, hogy táplálják az éhezőket, a fekete ló lovasa megállíthatatlan.

„Láttam, és íme, egy fakó ló; és a rajta ülő neve Halál volt. És szorosan követte őt a hádesz. És hatalmat kaptak a föld negyedrésze fölött, hogy öljenek hosszú karddal, élelmiszerhiánnyal, halálos csapással és a föld vadállatai által” (Jelenések 6:8).

A negyedik lovas a halált szimbolizálja, melyet a járványok és más tragédiák okoznak. Nem sokkal 1914 után a spanyolnátha több tízmillió áldozatot szedett. Feltehetően 500 millióan fertőződtek meg, vagyis nagyjából az akkor élők közül minden 3. ember.

A spanyolnátha csak a kezdet volt. Becslések szerint százmilliók haltak meg himlőben a XX. században. Az AIDS, a tuberkulózis és a malária a fejlett orvosi ellátás ellenére is milliók életét rövidíti meg mind a mai napig.

A háború, az éhínség és a járvány következménye ugyanaz: halál. A hádesz könyörtelenül szedi az áldozatait.

A válságos időknek hamarosan vége. Ne feledjük, Jézus véglegesen még nem aratott győzelmet, 1914-ben csak „kivonult győztesen”, és Sátánt a földre vetette (Jelenések 6:2; 12:9, 12). Armageddon csatájában fogja megszüntetni Sátán befolyását és elpusztítani az Ördög támogatóit (Jelenések 20:1–3). Jézus meg fogja állítani a három másik lovast, sőt, helyreállítja mindazt a kárt, amit okoztak. Milyen lesz akkor az élet? Nézzük, mit ír erről a Biblia.

A háború helyett mindenhol béke lesz. Jehova „háborúkat szüntet meg a föld végéig. Íjat tör szét, dárdát zúz össze” (Zsoltárok 46:9). A békét szerető emberek „gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Zsoltárok 37:11).

Senki sem fog éhezni, bőven lesz mindenkinek élelme. „Bőven lesz gabona a földön, a hegyek tetejét is bőség árasztja el” (Zsoltárok 72:16).

Nem lesz betegség és halál. Minden ember egészséges lesz, és örökké él. Isten „letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom” (Jelenések 21:4).

Amíg Jézus a földön élt, bemutatta, milyen csodálatos lesz az élet az uralma alatt. Békét teremtett maga körül, csodát téve megetetett ezreket, meggyógyította a betegeket, és sokaknak visszaadta az életét (Máté 12:15; 14:19–21; 26:52; János 11:43, 44).

Jehova Tanúi szívesen megmutatják a Bibliádban, hogyan készülhetsz fel arra az időre, amikor a lovasok vágtája véget ér. Ha szeretnél többet tudni erről, örömmel segítünk.