ALIG nyom 1,5 kilogrammot, mégis azt mondják róla, hogy „a legbonyolultabb dolog, amelyet eddig felfedeztek a világegyetemünkben”. Ez nem más, mint az emberi agy, amely valóban lenyűgöző. Minél többet tudunk meg róla, annál jobban tudjuk értékelni Jehova csodálatos műveit (Zsolt 139:14). Most vizsgáljuk meg közelebbről az agy egyik képességét, a képzelőerőt.

Mit nevezünk képzelőerőnek? Egy szótár szerint azt a képességet, hogy „az ember az elméjében képeket tud kialakítani új és érdekes dolgokról, vagy olyanokról, amelyeket még nem tapasztalt”. Ezt a meghatározást hallva biztosan egyetértesz azzal, hogy elég sűrűn használjuk a képzelőerőnket. Például előfordult már veled, hogy egy olyan helyről olvastál vagy hallottál, ahol még sosem jártál? Vajon ez meggátolt abban, hogy magad elé képzeld? Valahányszor olyan dologra gondolunk, amelyet nem láthatunk, hallhatunk, ízlelhetünk, érinthetünk vagy szagolhatunk, működésbe lép a képzelőerőnk.

A Biblia feltárja, hogy az emberek Isten képmására lettek megtervezve és megalkotva (1Móz 1:26, 27). Ebből tehát arra következtethetünk, hogy bizonyos értelemben Jehovának is van képzelőereje. És mivel jónak látta, hogy nekünk is legyen ilyen képességünk, joggal várja el tőlünk, hogy használjuk a szándéka megértéséhez (Préd 3:11). De hogyan tudjuk ezt bölcsen megtenni, és mit kellene kerülnünk?

1. Rosszkor vagy helytelen dolgokról álmodozunk.

Az álmodozás önmagában nem elítélendő. Sőt, bizonyíték van rá, hogy még hasznos is lehet. Ám a Prédikátor 3:1 segít megértenünk, hogy mivel „mindennek meghatározott ideje van”, lehetséges, hogy bizonyos tevékenységeket nem a megfelelő időben végzünk. Például előfordulhat, hogy az elménk elkalandozik az összejövetelek vagy a személyes bibliatanulmányozásunk közben. Vajon ilyen esetben a képzelőerő a segítségünkre van, vagy inkább gátol minket? Jézus is figyelmeztetett arra, hogy milyen veszélyes, ha helytelen gondolatokon időzünk, például erkölcstelenségről fantáziálgatunk (Máté 5:28). Lehet, hogy elképzelünk olyan dolgokat, amelyeket Jehova mélységesen elítél. Az erkölcstelen fantáziálgatás az erkölcstelen tettek előszobája lehet. Határozzuk el, hogy soha nem engedjük, hogy a képzelőerőnk miatt eltávolodjunk Jehovától.

2. Azt képzeljük, hogy az anyagi javak tartós biztonságot nyújtanak.

Az anyagi dolgok szükségesek és hasznosak. Ám elkerülhetetlenül csalódni fogunk, ha azt képzeljük, hogy ezek valódi biztonságot és boldogságot eredményeznek. A bölcs Salamon ezt írta: „A gazdag szemében erős város  az ő vagyona, és védőfal az az ő képzeletében” (Péld 18:11). Gondolj arra, mi történt, amikor 2009 szeptemberében a Fülöp-szigeteki Manilának több mint a 80 százalékát elöntötte a víz a heves esőzések miatt. Vajon a gazdag embereket elkerülte a katasztrófa? Az egyikük, aki sok mindent elveszített, ezt mondta: „Az áradás eltörölte a gazdagok és a szegények közti különbséget, mivel mindenkinek egyaránt nehézséget és szenvedést okozott.” Könnyen azt képzelhetjük, hogy az anyagi javak valódi védelmet és biztonságot nyújtanak. De valójában ez nem így van.

3. Szükségtelenül aggódunk olyan dolgok miatt, melyek talán sosem következnek be.

Jézustól azt a tanácsot kaptuk, hogy ne aggódjunk túlzottan (Máté 6:34). Ha valaki állandóan aggódik, tulajdonképpen folyamatosan használja a képzelőerejét. Ha olyan problémák miatt nyugtalankodunk, amelyek még nem állnak fenn, vagy talán sosem fognak, az sok energiánkat felemésztheti. A Szentírás arra figyelmeztet, hogy ez a fajta aggodalmaskodás elkeseredettséghez, sőt depresszióhoz vezethet (Péld 12:25). Éppen ezért nagyon fontos, hogy Jézus tanácsát megfogadva ne aggódjunk túlzottan, és mindig csak az adott nap nehézségeivel foglalkozzunk.

1. Előre látjuk a veszélyes helyzeteket, és elkerüljük őket.

A Szentírás arra kér minket, hogy legyünk eszesek, és gondolkodjunk előre (Péld 22:3). A képzelőerőnk segítségével még a döntéseink meghozatala előtt mérlegelhetjük a lehetséges következményeket. Például ha meghívnak egy baráti összejövetelre, hogyan segíthet a képzelőerőnk eldönteni, hogy elmenjünk-e vagy sem? Miután végiggondoltuk, hogy mikor és hol lesz megtartva, valamint hogy mekkora lesz a létszám, és kik lesznek ott, kérdezzük meg magunktól: „Nagy valószínűséggel mi fog történni? Egy kellemes társaságot látok magam előtt, akik a Biblia alapelveivel összhangban viselkednek?” Ha a képzelőerőnket felhasználva bölcs döntéseket hozunk, elkerülhetjük azokat a helyzeteket, melyek rossz hatással lennének ránk.

2. Gondolatban elpróbáljuk, hogyan reagálnánk egy-egy nehéz helyzetben.

A képzelőerő arra is képessé tesz minket, hogy szembenézzünk és megbirkózzunk egy problémával. Tegyük fel, hogy nézeteltérésünk volt valakivel a gyülekezetből. Hogyan fogjuk rendezni? Ilyenkor több dolgot is át kell gondolnunk: „Milyen a testvér vagy testvérnő kommunikációs stílusa? Mikor  lenne a legalkalmasabb beszélni vele? Milyen szavakat és hangnemet lenne jó használni?” Ha bevetjük a képzelőerőnket, gondolatban többféle forgatókönyvet is le tudunk pörgetni, és el tudjuk dönteni, hogy melyik megközelítés lenne a leghatékonyabb (Péld 15:28). Ha megfontoltak vagyunk, mi is hozzájárulhatunk a gyülekezet békéjéhez. Erre mindenképpen érdemes használnunk a képzelőerőnket.

3. Tartalmasabbá tesszük a Biblia olvasását és tanulmányozását.

Létfontosságú, hogy mindennap olvassuk a Bibliát. De nem a mennyiség a lényeg, inkább az, hogy levonjuk a tanulságokat, és indíttatást érezzünk arra, hogy alkalmazzuk őket az életünkben. Ezenkívül a bibliaolvasásnak el kell bennünk mélyítenie a Jehova tettei iránti értékelést. Ebben is segíthet a képzelőerő. De hogyan? Gondoljunk csak A hit példaképei című könyvre. Miközben olvassuk, szárnyra kel a fantáziánk, és megelevenednek a bibliai történetek. Látjuk magunk előtt a tájakat, halljuk a hangokat, érezzük az illatokat, és átéljük a bibliai szereplők érzéseit. Ennek köszönhetően értékes tanulságokat szűrhetünk le olyan történetekből is, melyeket talán már korábban is jól ismertünk. A Biblia olvasását és tanulmányozását igazán tartalmassá tehetjük, ha közben használjuk a képzelőerőnket.

4. Törekszünk rá, hogy együttérzőbbek legyünk.

Az együttérzés egy nagyon szép tulajdonság, melyet sokszor úgy definiálnak, hogy „a te fájdalmad az én szívemben”. Mivel Jehova és Jézus is kimutatta ezt a tulajdonságot, nekünk is ezt kell tennünk (2Móz 3:7; Zsolt 72:13). Hogyan lehetünk együttérzők? A képzelőerő rengeteget segíthet ebben. Lehet, hogy mi sosem éltünk át olyasmit, amivel egy testvérnek vagy egy testvérnőnek meg kell küzdenie. De tegyük fel magunknak a kérdést: „Ha az ő helyében lennék, mit éreznék? Mire lenne szükségem?” Ha a képzelőerőnket használva válaszolunk ezekre a kérdésekre, együttérzőbbek leszünk. Tulajdonképpen a keresztényi életünk minden területén a hasznunkra válik, ha empatikusak vagyunk, például a szolgálatban és a hittársainkkal ápolt kapcsolatainkban is.

5. Magunk elé képzeljük az új világot.

A Szentírás több helyen is élénken ecseteli, hogy milyen lesz az élet Isten megígért új világában (Ézs 35:5–7; 65:21–25; Jel 21:3, 4). A kiadványaink pedig gyönyörű illusztrációkkal egészítik ki ezeket a leírásokat. A művészi ábrázolások életre keltik a fantáziánkat, és így láthatjuk magunkat, amint a megígért áldásokat élvezzük. Jehova, akitől a képzelőerőnket kaptuk, mindenki másnál jobban tudja, hogy milyen ereje van ennek a képességnek. Ha arra használjuk, hogy elgondolkodjunk az ígéretein, az megerősíti a beteljesedésükbe vetett bizalmunkat, és segít, hogy hűségesek tudjunk maradni a gondjaink ellenére.

A képzelőerő egy csodálatos, szeretetteljes ajándék Jehovától, amely segít, hogy nap mint nap neki tetszően tudjunk élni. Mutassuk ki az iránta érzett hálánkat azzal, hogy bölcsen használjuk a képzelőerőnket!