1–2. a) Hogyan köttetett az első házasság? b) Mit érthetett meg az első férfi és nő a házassági kötelékkel kapcsolatban? (Lásd a képet a cikk elején.)

A HÁZASSÁG a mindennapi élet része. Ha áttekintjük a történetét, és megvizsgáljuk a célját, megfelelően fogunk gondolkodni erről a kapcsolatról, és még inkább értékelni tudjuk az előnyeit. Miután Isten megteremtette az első férfit, Ádámot, odavitte hozzá az állatokat, hogy nevet adhasson nekik. „De az ember nem talált magának segítőt, mintegy kiegészítőt.” Ezért Isten mély álmot bocsátott Ádámra, kivette egy bordáját, nőt formált belőle, és odavitte a férfihoz. (Olvassátok fel: 1Mózes 2:20–24.) Ezért elmondhatjuk, hogy a házasság Istentől származik.

² Jézus megerősítette, hogy Jehova mondta a következőket: „a férfi elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és a kettő e g y test lesz” (Máté 19:4, 5). Az, hogy Isten Ádám egyik bordájából alkotta meg a nőt, segíthetett az első házaspárnak megérteni, hogy mennyire szoros az egységük. Nem volt semmilyen lehetőség arra, hogy elváljanak vagy egyszerre több házastársuk legyen.

3. Milyen fontos célja volt a házasságnak?

³ Ádám nagyon örült bájos feleségének, akit később Évának nevezett el. Éva a kiegészítője és a segítője volt, és boldoggá tették egymást, miközben betöltötték a szerepüket mint férj és feleség (1Móz 2:18). A házasságnak az volt az egyik fontos célja, hogy az emberek benépesítsék a földet (1Móz 1:28). Ehhez arra volt szükség, hogy a gyermekek idővel elhagyják szeretett szüleiket, házastársat válasszanak, és saját családot alapítsanak. Az embereknek észszerű mértékben be kellett tölteniük a földet, és ki kellett terjeszteniük a lakóhelyüket, hogy az egész föld paradicsommá váljon.

4. Mi történt az első házassággal?

⁴ Az első házasság sajnos kudarcba fulladt, mivel Ádám és Éva visszaélt a szabad akaratával, és nem engedelmeskedtek Jehovának. Az „őskígyó”, Sátán, az Ördög becsapta Évát. Elhitette vele, hogy ha eszik „a jó és rossz tudásának” a fájáról, akkor olyan ismeretre tesz szert, amely képessé teszi őt arra, hogy eldöntse, mi számít jónak, és mi rossznak. Nem tisztelte a férje főségét, hiszen nem kérte ki a véleményét ebben a helyzetben. Ádám pedig ahelyett, hogy engedelmeskedett volna Istennek, elfogadta a gyümölcsöt, amelyet Éva adott neki (Jel 12:9; 1Móz 2:9, 16, 17; 3:1–6).

5. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Ádám és Éva válaszolt Jehovának?

⁵ Amikor Isten felelősségre vonta Ádámot, ő a feleségét hibáztatta: „Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fa gyümölcséből, ezért ettem.” Éva pedig a kígyót okolta a történtekért (1Móz 3:12, 13). Micsoda gyenge kifogások! Mivel az első emberpár nem engedelmeskedett Jehovának, elítélt lázadókká váltak a szemében. A példájuk arra figyelmeztet minket, hogy a házasság sikeréhez elengedhetetlen, hogy mindkét fél engedelmeskedjen Jehovának, és vállalja a felelősséget a tetteiért.

6. Hogyan magyaráznád el az 1Mózes 3:15 jelentését?

⁶ Annak ellenére, amit Sátán az Édenben tett, Jehova reményt adott az emberiségnek az első bibliai prófécia által. (Olvassátok fel: 1Mózes 3:15.) Eszerint „az asszony” magva, vagyis utódja össze fogja zúzni az első lázadó szellemteremtményt. Jehova így betekintést engedett az embereknek abba a különleges kapcsolatba, amely közte és a több millió igazságos angyal közt van, akik az égben szolgálják őt egy feleséghez hasonló szervezetként. A Szentírás később feltárta, hogy Isten el fog küldeni valakit közülük, hogy „összezúzza” az Ördögöt, és ezzel visszaadja az engedelmes embereknek azt a reménységet, amelyet az első emberpár elveszített. Így örökké élhetnek a földön, Jehova eredeti szándékával összhangban (Ján 3:16).

7. a) Milyenek a házasságok Ádám és Éva lázadása óta? b) Mit vár el Isten a férjektől és a feleségektől?

⁷ Ádám és Éva lázadása nemcsak a saját kapcsolatukra nyomta rá a bélyegét, hanem az összes többi házasságra is. Például Évának nagy fájdalmat jelentett a terhesség és a gyermekszülés, és ez az anyáknak azóta is szenvedéssel jár. A nők sóvárognak a férjük után, a férfiak pedig uralkodnak a feleségük felett, olykor zsarnoki módon (1Móz 3:16). A Biblia szerint Isten elvárja a férjektől, hogy szeretettel lássák el a családfői szerepüket, a feleségektől pedig azt, hogy rendeljék alá magukat a férjüknek (Ef 5:33). Ha az istenfélő  házastársak jól együttműködnek, képesek lesznek kiküszöbölni a feszültséget okozó helyzetek többségét.

8. Foglald össze a házasság történetét Ádám napjaitól az özönvízig.

⁸ Ádámnak és Évának születtek gyermekeik, még mielőtt a bűn és a tökéletlenség miatt meghaltak volna (1Móz 5:4). Az első fiuk, Káin feleségül vette az egyik rokonát. A bibliai beszámoló szerint az ő leszármazottja, Lámek volt az első férfi, akinek két felesége volt (1Móz 4:17, 19). Ádám napjaitól az özönvízig csak néhány személy imádta Jehovát. Köztük volt Ábel, Énók, Noé és a családja. A Szentírásból megtudjuk, hogy Noé napjaiban „az igaz Isten fiai felfigyeltek rá, hogy az emberek lányai szépek; és feleségeket vettek maguknak, mégpedig mindazokat, akiket kiválasztottak”. A testet öltött angyalok és a földi nők természetellenes kapcsolatából erőszakos, hibrid utódok születtek, akik nefilekként váltak ismertté. Mi több, „rendkívül nagy [volt] az ember gonoszsága a földön, és. . . szíve gondolatának minden hajlama szüntelen csak rossz [volt]” (1Móz 6:1–5).

9. Mit tett Jehova a gonosz emberekkel Noé idejében, és milyen fontos tanulsága van ennek a történetnek?

⁹ Jehova az özönvíz által eltörölte a gonoszságot a földről Noé napjaiban. Akkoriban az emberek annyira el voltak foglalva az élet mindennapos dolgaival, például a házassággal, hogy nem vették komolyan, amit Noé, az igazságosság prédikálója a közelgő katasztrófáról mondott (2Pét 2:5). Jézus kijelentette, hogy napjainkban hasonló állapotok lesznek, mint amilyenek akkor voltak. (Olvassátok fel: Máté 24:37–39.) A legtöbb ember nem figyel oda az Isten királyságáról szóló jó hírre, melyet az egész világon, minden nemzetnek prédikálnak, mielőtt ez a gonosz rendszer véget ér. Szívleljük hát meg az özönvíz tanulságát, vagyis sose engedjük, hogy a házasság vagy a gyereknevelés elterelje a figyelmünket Jehova nagy napjáról, mely már nagyon közel van.

10. a) Hogyan gondolkodtak sok kultúrában a szexuális erkölcstelenségről? b) Miért mondhatjuk, hogy Ábrahám és Sára jó példát állított elénk a házasságával?

¹⁰ Bár Noénak és a fiainak csak egy házastársuk volt, a patriarchák idejében jellemző volt a többnejűség. Számos kultúrában mindennapossá vált a szexuális erkölcstelenség, sőt, a vallásos rítusokhoz is hozzátartozott. Amikor Ábrám (Ábrahám) és a felesége, Szárai (Sára) Kánaánba költöztek Isten parancsára, az őket körülvevő emberek a szokásaikkal meggyalázták a házasság intézményét. Mivel Szodoma és Gomorra lakói közt elterjedt és elfogadott volt a durva szexuális erkölcstelenség, Jehova pusztulásra ítélte ezt a két várost. De Ábrahám és Sára egészen másak voltak: Ábrahám megfelelő vezetést biztosított a családjának, Sára pedig példásan alárendelte magát a férjének. (Olvassátok fel: 1Péter 3:3–6.) Ábrahám gondoskodott róla, hogy a fia, Izsák Jehova imádói közül kapjon feleséget. Hasonlóan járt el az igaz imádat érdekében Izsák fia, Jákob is, akinek a fiai Izrael tizenkét törzsének az ősatyái lettek.

11. Hogyan védte meg a mózesi törvény az izraelitákat?

¹¹ Később Jehova szövetséget kötött Jákob (Izrael) leszármazottaival. A mózesi  törvény szabályozta a patriarchák idejében elterjedt, házassággal kapcsolatos szokásokat, beleértve a többnejűséget is. Megtiltotta az izraelitáknak, hogy más istenek imádóival kössenek házasságot, és így megvédte a tiszta imádatot. (Olvassátok fel: 5Mózes 7:3, 4.) A vének segítséget nyújtottak, ha komoly gondok adódtak valakinek a házasságában. Foglalkoztak az olyan ügyekkel, amikor hűtlenség, féltékenység vagy gyanúsítás vetett árnyékot egy kapcsolatra. A válás csak bizonyos feltételekkel volt megengedett. Egy férj akkor válhatott el a feleségétől, ha „valami illetlenséget” talált benne (5Móz 24:1). Az nincs kifejtve, hogy mi számított illetlenségnek, de észszerű azt feltételezni, hogy nem valami apróságra utal (3Móz 19:18).

12–13. a) Hogyan bánt néhány férj a feleségével Malakiás napjaiban? b) Mi a következménye annak, ha egy megkeresztelt személy házasságtörést követ el valaki másnak a házastársával?

¹² Malakiás próféta napjaiban sok zsidó férj hűtlen volt, és mindenféle ürüggyel elvált a feleségétől. Ezek a férfiak egy fiatalabb vagy egy pogány nőre cserélték a feleségüket, akit fiatalon elvettek. Jézus idejében is gyakori volt, hogy a zsidó férfiak mindenféle okból elváltak a feleségüktől (Máté 19:3). Jehova Isten gyűlöli az ilyen válást. (Olvassátok fel: Malakiás 2:13–16.)

¹³ Ma Jehova népében nem szabad megtűrni a házasságtörést. Időnként előfordul, hogy egy megkeresztelt férj vagy feleség félrelép másvalakinek a házastársával, és összeházasodik vele a válás után. Ha nem bánja meg a tettét, kiközösítik, hogy a gyülekezet tiszta maradjon (1Kor 5:11–13). Ha szeretne visszatérni a gyülekezetbe, „megbánáshoz illő gyümölcsöket” kell teremnie (Luk 3:8; 2Kor 2:5–10). Bár nincs egy meghatározott idő, amelynek el kell telnie a visszafogadásáig, az ilyen eseteket nem lehet könnyelműen kezelni. Szükség van bizonyos időre – legalább egy évre –, hogy a vétkes személy bebizonyítsa, hogy valóban megbánta a bűnét. És még ha visszafogadja is a gyülekezet, számot kell adnia „Isten bírói széke előtt” (Róma 14:10–12).

14. Milyen célja volt a törvénynek?

¹⁴ Az izraeliták több mint 1500 évig voltak a mózesi törvény alatt. A törvény segített nekik észben tartani azokat az igazságos alapelveket, amelyekkel megoldhatták a családi és egyéb gondokat, illetve mint egy nevelő, elvezette őket a Messiáshoz (Gal 3:23, 24). Jézus halála eltörölte a törvényt, és Isten új elvárásokat támasztott a népe felé (Héb 8:6). Többé már nem volt érvényes a törvényben megfogalmazott néhány engedmény.

15. a) Milyen irányadó mérték vonatkozik a házasságra a keresztény gyülekezetben? b) Mi alapján döntsön egy keresztény arról, hogy elválik-e?

¹⁵ Amikor néhány farizeus megkérdezte Jézust arról az engedményről, melyet Mózes tett a válással kapcsolatban, ő így válaszolt: „ez kezdettől fogva nem így volt” (Máté 19:6–8). Jézus ezzel rámutatott, hogy az Édenben lefektetett, házasságra vonatkozó irányadó mérték a keresztény gyülekezetben újra érvényes lesz (1Tim 3:2, 12). A házastársak egy testet alkotnak, ezért ragaszkodniuk kell egymáshoz. Az Isten és az egymás iránt érzett szeretetükkel válhat  egyre erősebbé a kapcsolatuk. Ha valaki törvényesen elválik, de nem szexuális erkölcstelenség miatt, akkor nem szabad az újraházasodásra (Máté 19:9). Természetesen a vétlen fél megbocsáthat a házasságtörő, ám bűnbánó házastársának, mint ahogy Hóseás próféta is megbocsátott a hűtlen feleségének, Gómernek. Jehova ugyanilyen irgalommal bánt a megtért izraelitákkal, miután a nemzet szellemi házasságtörést követett el (Hós 3:1–5). Megjegyzendő, hogy ha egy személy szexuális kapcsolatot létesít a házastársával, miután tudomására jutott, hogy megcsalta őt, ezzel a megbocsátása jelét adja, és többé nincs szentírási alap a válásra.

16. Mit mondott Jézus az egyedülálló keresztényekről?

¹⁶ Miután Jézus leszögezte, hogy az igaz keresztények között egyedül a szexuális erkölcstelenség lehet alap a válásra, beszélt azokról, „akiknek megadatott”, hogy egyedülállóként éljenek. Hozzátette még: „Aki helyt tud adni ennek, adjon helyt neki” (Máté 19:10–12). Sokan úgy döntenek, hogy egyedül maradnak, hogy figyelemelterelődés nélkül tudják szolgálni Jehovát. Ezért mindenképpen dicséretet érdemelnek.

17. Mi segíthet egy kereszténynek eldönteni, hogy házasságot kössön-e?

¹⁷ Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy házasságot köt, vagy ajándéknak tudja tekinteni azt, hogy egyedülálló. Pál apostol az egyedülállóságot ajánlotta, de megjegyezte: „a paráznaság elterjedtsége miatt mindenkinek legyen meg a maga felesége, és minden asszonynak legyen meg a maga férje.” Ezt is írta: „ha nincs önuralmuk, kössenek házasságot, mert jobb házasságot kötni, mint szenvedélytől lángolni.” Ha valaki a házasságkötés mellett dönt, az segíthet neki elkerülni, hogy az erős testi vágyai miatt önkielégítést gyakoroljon, vagy szexuális erkölcstelenséget kövessen el. Ugyanakkor az életkort is figyelembe kell venni, mivel az apostol ezt tanácsolta: „ha valaki úgy gondolja, hogy helytelenül jár el a szüzességével szemben – ha az túl van már a fiatalkor virágzásán, és így kell történnie –, tegye meg, amit akar, nem vétkezik. Kössenek házasságot” (1Kor 7:2, 9, 36; 1Tim 4:1–3). Egyetlen fiatalt sem kell házasságkötésre buzdítani amiatt, hogy ilyenkor fokozottan jelentkeznek a testi vágyak. Lehet, hogy még nem elég érett arra, hogy vállalja a házassággal járó kötelezettségeket.

18–19. a) Mi az alapja a keresztény házasságnak? b) Miről szól a következő cikk?

¹⁸ A keresztény házasságnak az az alapja, hogy mindkét fél átadta magát Jehovának, és teljes szívből szeretik őt. Egymást is annyira kell szeretniük, hogy arra érezzenek késztetést, hogy összekössék az életüket. Biztosak lehetnek benne, hogy áldás lesz azon, ha megfogadják azt a tanácsot, hogy „csak az Úrban” kössenek házasságot (1Kor 7:39). Abban pedig kétségtelenül egyetértenek, hogy a Bibliában találják a legjobb tanácsokat, amelyek boldoggá tehetik a házasságukat.

¹⁹ A következő cikk olyan bibliai gondolatokat fejteget, amelyek segítenek a keresztény házaspároknak megbirkózni a nehézségekkel. Az utolsó napok vége felé ugyanis sokan olyan jellemvonásokat mutatnak fel, melyek kikezdhetik a házasságot (2Tim 3:1–5). Jehova az ő értékes Szavában megadja nekünk a szükséges útmutatást, hogy sikeressé és boldoggá tehessük a házasságunkat, miközben együtt haladunk a népével az örök élethez vezető úton (Máté 7:13, 14).