1–3. a) Honnan tudjuk, hogy mi is lehetünk Isten barátai? b) Kikről lesz szó ebben a cikkben?

A BIBLIA úgy beszél Ábrahámról, mint aki Isten barátja volt (Ézs 41:8; Jak 2:23). Tulajdonképpen ő az egyetlen hűséges személy, akit a Biblia így nevez. De vajon ez azt jelenti, hogy az emberek közül csak ő lehetett Jehova barátja? Egyáltalán nem. A Bibliából kiderül, hogy bármelyikünk elnyerheti Isten barátságát.

² Isten Szava tele van olyan hűséges férfiak és nők történetével, akik félték Jehovát, hittek benne, és a barátai lettek. (Olvassátok fel: Zsoltárok 25:14.) Pál apostol a tanúk nagy fellegéről beszélt, akik biztosan mindannyian Isten barátai voltak (Héb 12:1). Nagyon sokféle ember volt közöttük.

³ Most vizsgáljunk meg közelebbről három ilyen személyt, akikről az ihletett feljegyzésekben olvashatunk: Ruthot, a Moábból származó fiatal, ragaszkodó özvegyet, Ezékiást, Júda igazságos királyát, és Máriát, Jézus alázatos édesanyját. Nézzük, mit tanulhatunk tőlük arról, hogy hogyan ápolhatunk barátságot Istennel.

4–5. Milyen fontos döntés előtt áll Ruth, és miért nincs könnyű helyzetben? (Lásd a képet a cikk elején.)

⁴ Képzeljük magunk elé, amint három özvegy a Moáb szélfútta síkságát átszelő úton halad. Naomit és a moábita menyeit, Ruthot és Orpát látjuk. Orpa éppen most köszönt el tőlük, mert úgy döntött, hogy hazatér. Naomi folytatja útját a szülőföldjére, Izraelbe. Ruth élete egyik legnagyobb döntése előtt áll: vagy hazatér Moábba a népéhez, vagy az anyósával, Naomival tart, és elmegy Betlehembe (Ruth 1:1–8, 14).

⁵ Ruth, a fiatal özvegy könnyen érvelhetne azzal, hogy a családja Moábban él. Az édesanyja és a rokonai befogadhatnák őt, és gondoskodhatnának róla. Moáb az otthona. Abban a kultúrában nőtt fel, oda köti az anyanyelve, és ott van a népe is. Naomi tudja, hogy Ruthnak mindezt nélkülöznie kellene Betlehemben. Éppen ezért azt tanácsolja a menyének, hogy maradjon Moábban. Naomi attól fél, hogy nem tud sem férjet, sem otthont adni neki. Hogyan dönt Ruth? Teljesen másként gondolkodik, mint Orpa, aki visszatért „népéhez és isteneihez” (Ruth 1:9–15). Vajon Ruth is vissza akar térni azokhoz a hamis istenekhez, melyeket a népe imád? Biztosan nem.

6. a) Milyen bölcs döntést hozott Ruth? b) Miért mondhatta Boáz Ruthról, hogy Jehova szárnyai alatt keresett oltalmat?

⁶ Úgy tűnik, Ruthnak volt lehetősége megismerni Jehova Istent, talán még a férjétől vagy Naomitól. Jehova egészen más volt, mint a moábi istenek. Ruth tudta, hogy Jehova méltó a szeretetére és az imádatára. Vajon az ismeretei alapján bölcsen fog dönteni, és Jehovát választja Istenének? Ezt mondja Naominak: „néped az én népem lesz, és Istened az én Istenem” (Ruth 1:16). Megható látni, mennyire szerette Ruth Naomit, de az még fontosabb, hogy Jehovát is szerette. Boáz, a földtulajdonos később megdicsérte Ruthot, amiért Jehova szárnyai alatt keresett oltalmat. (Olvassátok fel: Ruth 2:12.) Ez eszünkbe juttathat egy kis fiókát, aki a szülője hatalmas szárnyai alatt rejtőzik el (Zsolt 36:7; 91:1–4). Jehova egy ilyen szülőnek bizonyult Ruth életében. Megjutalmazta a hitéért, és Ruth sosem bánta meg a döntését.

7. Mi segíthet azoknak, akik vonakodnak átadni az életüket Jehovának?

⁷ Sokan tanulnak Jehováról, mégsem tesznek lépéseket azért, hogy ő legyen a menedékük. Vonakodnak attól, hogy átadják magukat Istennek, és megkeresztelkedjenek. Ha te is így vagy ezzel, elgondolkodtál már azon, hogy mi tart vissza? Mindenki szolgál valakit vagy valamit (Józs 24:15). Miért ne választanád az igaz Istent, aki egyedül méltó arra, hogy szolgáljuk? A Jehovába vetett hitedet úgy mutathatod ki a legjobban, ha átadod magadat neki. Ő segíteni fog, hogy a döntéseddel összhangban tudj élni, és hogy bármilyen problémával meg tudj küzdeni. Ez Ruth történetéből is látszik.

8. Mit tudunk Ezékiás gyermekkoráról?

⁸ Ruthtal ellentétben Ezékiás egy Jehovának szentelt nemzet tagjaként született meg. De nem minden izraelita élt ezzel összhangban, például Ezékiás apja, Aház király sem. Ez a gonosz férfi bálványimádóvá tette Júda királyságát, és még Jehova templomát is beszennyezte Jeruzsálemben. El sem tudjuk képzelni, hogy milyen szörnyű gyermekkora lehetett Ezékiásnak, hiszen néhány testvére  borzalmas körülmények között halt meg: élve elégették őket áldozatul egy hamis istennek (2Kir 16:2–4, 10–17; 2Krón 28:1–3).

9–10. a) Miért mondhatjuk, hogy Ezékiás könnyen megharagudhatott volna Istenre? b) Miért nem szabad neheztelnünk Jehovára? c) Miért nem igaz az, hogy a családi hátterünktől függ, hogy milyen ember lesz belőlünk?

⁹ Ezékiásból könnyen olyan férfi válhatott volna, aki megharagszik Istenre, és ellene fordul. Vannak, akik sokkal kisebb megpróbáltatásokat élnek át, mégis azt gondolják, hogy jogosan haragszanak Jehovára vagy a szervezetére (Péld 19:3). Némelyek meg vannak róla győződve, hogy a rossz családi hátterük miatt arra vannak ítélve, hogy Istennek nem tetszően éljenek, és megismételjék a szüleik hibáit (Ez 18:2, 3). De ez valóban így van?

¹⁰ Ezékiás történetéből egyértelműen kiderül, hogy nem. Soha senki nem neheztelhet jogosan Jehovára, hiszen nem tőle származik az a sok rossz, ami ebben a gonosz világban éri az embereket (Jób 34:10). Való igaz, hogy a szülők nagyon nagy hatással tudnak lenni a gyermekeikre, akár jó, akár rossz irányba befolyásolva őket (Péld 22:6; Kol 3:21). De ez nem jelenti azt, hogy az embernek a családi háttere határozza meg az egész életét. Ez annál is inkább így van, mert mindannyian kaptunk Jehovától egy értékes ajándékot: eldönthetjük, hogy mit fogunk tenni, és milyen emberekké válunk (5Móz 30:19). Hogyan élt Ezékiás ezzel az ajándékkal?

11. Miért mondhatjuk, hogy Ezékiás Júda egyik legjobb királya volt?

¹¹ Bár Ezékiás apja Júda egyik leggonoszabb királya volt, Ezékiás az egyik legjobb király lett. (Olvassátok fel: 2Királyok 18:5, 6.) Az apja nagyon rossz példakép lett volna számára. De ő úgy döntött, hogy inkább Ézsaiásra, Mikeásra és Hóseásra figyel, akik abban az időben prófétaként szolgáltak. Szinte látjuk magunk előtt Ezékiás királyt, amint mélyen elgondolkodik ezeknek a hűséges férfiaknak az ihletett kijelentésein. Engedte, hogy Jehova tanácsai és  fegyelmezése beleivódjon a szívébe. Ez arra indította, hogy helyrehozza azt a sok rosszat, amit az apja elkövetett. Megtisztította a templomot, meghagyta, hogy áldozatokat mutassanak be a nép bűneiért, és az egész országban lerombolta a bálványokat (2Krón 29:1–11, 18–24; 31:1). Amikor hatalmas nehézségekkel nézett szembe, például az asszír király, Szanhérib támadása fenyegette, Ezékiás rendkívüli bátorsággal és hittel cselekedett. Istenhez fordult megmentésért, és a szavai, illetve a példája által megerősítette a népet (2Krón 32:7, 8). Később, amikor fegyelmezésre volt szüksége azért, mert gőgössé vált, kész volt megalázni magát, és megbánta, amit tett (2Krón 32:24–26). Ezékiás nem engedte, hogy a múltja tönkretegye a jelenét, vagy megfossza a jövőjétől. Inkább Jehova barátságát választotta, és ezzel követendő példát állított elénk.

12. Ezékiáshoz hasonlóan hogyan váltak sokan Jehova barátaivá?

¹² Mivel egy erőszakos, rideg világban élünk, nem meglepő, hogy sok gyermeknek nélkülöznie kell a szerető, védelmező szülői gondoskodást (2Tim 3:1–5). Sok kereszténynek nehéz gyerekkora volt, mégis szoros barátságot tudott kialakítani Jehovával. Ezékiáshoz hasonlóan az ő példájuk is bizonyítja, hogy egy személy múltja nem feltétlenül határozza meg a jövőjét. Isten a szabad akarat ajándékával tisztel meg minket. Kiváltságunk ezt az ajándékot úgy felhasználni, hogy ragaszkodunk Jehovához, és dicsőítjük őt, ahogy Ezékiás is tette.

13–14. Miért érezhette Mária túl nehéznek a rá bízott feladatot, mégis hogyan válaszolt Gábrielnek?

¹³ Évszázadokkal Ezékiás napjai után Názáretben egy alázatos, fiatal zsidó nő különleges barátságot alakított ki Jehovával. Soha senki nem kapott hasonló megbízatást Istentől. Benne fogant Isten egyszülött Fia, ő adott neki életet, és ő nevelte fel. Milyen jó véleménnyel lehetett Jehova Héli lányáról, Máriáról, ha ennyire megbízott benne! De hogyan reagált Mária, amikor megtudta, mi lesz a feladata?

¹⁴ Hajlamosak lehetünk csak arra gondolni, hogy milyen csodálatos kiváltságot kapott Mária, de arról megfeledkezhetünk, hogy milyen jogos aggodalmai és félelmei lehettek. Gábriel angyal elmondta neki, hogy csoda útján fog teherbe esni, vagyis anélkül, hogy kapcsolata lenne egy férfival. Gábriel nem ajánlotta fel, hogy elmegy Mária családjához és szomszédaihoz, hogy elmagyarázza nekik a terhessége okát. Mit fognak gondolni? Mária biztosan a jegyese, József miatt is  aggódott. Hogyan tudja majd meggyőzni, hogy nem vált hűtlenné? És arról se feledkezzünk meg, hogy mekkora felelősség felnevelni a Legfelségesebb egyszülött Fiát, és gondoskodni róla. Nem tudhatjuk, mi minden nyugtalaníthatta Máriát, miután Gábriel beszélt vele. Azt viszont tudjuk, hogy mit válaszolt neki: „Íme! Jehova rabszolgalánya! Történjék velem a kijelentésed szerint!” (Luk 1:26–38).

15. Miért figyelemre méltó Mária hite?

¹⁵ Milyen rendkívüli hite volt Máriának! Egy rabszolga mindenben az ura rendelkezésére állt. Mária is úgy akarta szolgálni Jehovát, ahogyan azt kérte tőle, bármiről legyen is szó. Teljesen rábízta magát Jehovára. Hogyan lehetett ilyen erős hite? A hit nem születik velünk. Az erőfeszítéseinknek és Isten áldásának az eredménye (Gal 5:22; Ef 2:8). Honnan tudjuk, hogy Mária sokat tett azért, hogy erős legyen a hite? Nézzük meg, hogyan figyelt, és hogyan beszélt.

16. Miből tudjuk, hogy Mária odafigyelt arra, amit hallott?

¹⁶ Mária figyelt. A Biblia azt tanácsolja, hogy mindenki legyen „gyors a hallásra, lassú a szólásra” (Jak 1:19). Mária vajon jó hallgató volt? Lukács evangéliumában kétszer is azt láthatjuk, hogy Mária gondosan odafigyelt az olyan szavakra, amelyek mély szellemi gondolatokat tükröztek, és később időt szánt arra, hogy elmélkedjen rajtuk. Jézus születésekor alázatos pásztorok elmondták Máriának, hogy mit hallottak az angyaloktól. Körülbelül 12 évvel később pedig a gyermek Jézus olyasmit mondott, aminek nagy jelentősége volt. Mária mindkét esetben figyelt, megjegyezte, amit hallott, és mélyen elgondolkodott rajta. (Olvassátok fel: Lukács 2:16–19, 49, 51.)

17. Miről árulkodnak Mária szavai?

¹⁷ Mária szavai. A Bibliában keveset olvasunk arról, amit Mária mondott. A leghosszabb ilyen feljegyzés a Lukács 1:46–55-ben található. Ezek a sorok arról tanúskodnak, hogy Mária jól ismerte az ihletett Írásokat. A szavai Sámuel próféta édesanyjának, Annának az imáját juttathatják eszünkbe (1Sám 2:1–10). Egy becslés szerint Mária több mint 20-szor idéz gondolatokat az Írásokból. Egyértelmű, hogy szívesen beszélt szellemi témákról. A szívébe zárta azokat az értékes igazságokat, melyeket a barátjától, Jehova Istentől tanult, és másokkal is örömmel megosztotta ezeket a kincseket.

18. Hogyan lehet nekünk is olyan erős hitünk, mint Máriának?

¹⁸ Velünk is előfordulhat, hogy olyan feladattal bíz meg Jehova, amely túl nehéznek tűnik. Ilyen helyzetben kövessük Mária példáját. Alázatosan mi is bízzuk magunkat Jehovára, és ne feledjük, hogy ő mindig a legjobbat akarja nekünk. Máriához hasonlóan nekünk is erős hitünk lesz, ha odafigyelünk arra, amit Jehováról és a szándékáról tanulunk, ha mélyen elgondolkodunk a bibliai igazságokon, és ha örömmel beszélünk másoknak arról, amit már tudunk (Zsolt 77:11, 12; Luk 8:18; Róma 10:15).

19. Milyen jutalom vár ránk, ha követjük a régen élt hűségeseket?

¹⁹ Semmi kétség nem fér hozzá, hogy Ruth, Ezékiás és Mária Jehova barátai voltak, akárcsak Ábrahám. Hozzájuk hasonlóan a történelem folyamán sok más hűségesnek is megadatott az a nagyszerű kiváltság, hogy Isten barátja lehetett. Bárcsak mi is követnénk a példájukat, és részünk lehetne abban az óriási jutalomban, hogy örökké Jehova barátai lehetünk! (Héb 6:11, 12).