1–2. a) Milyen lenne az élet a Biblia nélkül? b) Mire van szükség ahhoz, hogy hasznot meríthessünk Isten Szavából?

EL TUDOD KÉPZELNI, milyen lenne az életed a Biblia nélkül? Nélkülöznöd kellene a megbízható tanácsait, és nem kapnál megnyugtató választ az Istennel, az élettel és a jövővel kapcsolatos kérdéseidre. Ezenkívül arról sem tudnál, hogy mi mindent tett Jehova az emberekért a múltban.

² Hálásak lehetünk, hogy nem vagyunk ilyen helyzetben, hiszen Jehova gondoskodott róla, hogy olvashassuk a Szavát, a Bibliát. És megígérte, hogy a benne található üzenet örökké fennmarad. Péter apostol idézte az Ézsaiás 40:8 szavait. Jóllehet ez a vers Istennek az emberekhez szóló üzenetére utal, de tágabb értelemben a Bibliára is alkalmazható. (Olvassátok fel: 1Péter 1:24, 25.) A Bibliából természetesen akkor meríthetünk igazán hasznot, ha elérhető számunkra egy olyan nyelven, amelyet jól értünk. Akik szeretik Isten Szavát, már régóta tisztában vannak ezzel. Az évszázadok során számos őszinte ember fáradozott azért, hogy lefordítsa és terjessze a Szentírást, még nehézségek árán is. A törekvéseik összhangban voltak Isten akaratával,  vagyis azzal, hogy „mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére jusson” (1Tim 2:3, 4).

3. Miről ad áttekintést ez a cikk? (Lásd a képet a cikk elején.)

³ Ebben a cikkben látni fogjuk, hogyan maradt fenn Isten Szava 1. a nyelvi változások, 2. a közvetítő nyelvet érintő politikai változások és 3. a bibliafordítás elé gördülő akadályok ellenére. Miért lesz hasznos ez az áttekintés? Mert elmélyíti az értékelésünket a Biblia iránt, valamint a szerzője iránt, aki a mi javunkra íratta le a Szavát (Mik 4:2; Róma 15:4).

4. a) Hogyan változnak a nyelvek? b) Mi bizonyítja, hogy Isten nem részrehajló, és milyen érzéssel tölt el ez téged?

⁴ A nyelvek az idők folyamán sokat változnak. Bizonyos szavak és kifejezések sokszor teljesen új jelentést kapnak. Talán neked is eszedbe jut néhány példa arra, hogy egy általad beszélt nyelvben milyen változások történtek. Ez a Biblia eredeti nyelveiről, a héberről és a görögről is elmondható. A mai héber és görög nyelv nagyban eltér a bibliai időkben beszélttől. Emiatt tulajdonképpen mindenkinek, aki szeretné megérteni Isten Szavát, szüksége van egy fordításra, még azoknak is, akik beszélik a mai hébert vagy görögöt. Némelyek úgy gondolják, hogy meg kell tanulniuk óhéberül és ógörögül, hogy az eredeti nyelven olvashassák a Bibliát. Ez azonban nem feltétlenül célravezető. * Milyen jó, hogy a Biblia vagy annak egyes részei már mintegy 3000 nyelvre le lettek fordítva! Nem kérdés, hogy Jehova azt szeretné, ha „minden nemzetnek, törzsnek [és] nyelvnek” lenne lehetősége hasznot meríteni a Szavából. (Olvassátok fel: Jelenések 14:6.) Ez téged is közelebb vonz kedves és pártatlan Istenünkhöz? (Csel 10:34).

5. Miért jelentős fordítás a King James Version?

⁵ Azokban a nyelvekben is megfigyelhetők változások, amelyekre lefordították a Bibliát. Ebből következik, hogy egy eredetileg jól érthető bibliafordítás az idő múlásával talán már nem olyan könnyen olvasható. Vegyünk például egy angol bibliafordítást, a King James Versiont, melyet először 1611-ben adtak ki. Ez lett az egyik legnépszerűbb angol Biblia, és magát az angol nyelvet is jelentősen befolyásolta. * Meg kell jegyezni, hogy ebben a fordításban csupán néhány helyen található meg Isten neve. Azonban a legtöbb versben, ahol a Héber iratok eredeti szövegében előfordul a Jehova név, a King James Version az „ÚR” szó angol megfelelőjét használja csupa nagybetűkkel. A későbbi kiadásokban a Keresztény görög iratok néhány versében is ugyanezt a módszert alkalmazták. Így bizonyos szempontból elismerték, hogy a Bibliának ebben a részében is ott van a helye Isten nevének.

6. Miért értékeljük az Új világ fordítást?

⁶ A King James Version szóhasználata azonban régiessé vált az eltelt évszázadok alatt, ami más nyelvű régi fordításokra is igaz. Ezért nagyon örülünk,  hogy a kezünkben tarthatjuk A Szentírás új világ fordítását, melynek modern a nyelvezete. Részben vagy egészben több mint 150 nyelven jelent már meg, így az emberek többségének elérhető. Mivel a szövege jól érthető, Isten Szava megérinti a szívünket (Zsolt 119:97). Az is figyelemre méltó, hogy az Új világ fordítás visszaállítja Isten nevét az őt megillető helyre a Bibliában.

7–8. a) Miért nem értette sok zsidó a Héber iratokat az i. e. harmadik században? b) Mi a görög Septuaginta?

⁷ A politikai változások olykor hatással voltak arra, hogy egy adott időszakban milyen közvetítő nyelvet használtak. Hogyan gondoskodott Isten arról, hogy az emberek ettől függetlenül megérthessék a Szavát? Nézzünk egy példát a múltból. A Biblia első 39 könyvét izraeliták, vagyis zsidók írták. Először „rájuk bízattak az Isten szent kijelentései” (Róma 3:1, 2). De aztán az i. e. harmadik században sok zsidó már nem tudott héberül. Hogyhogy? Nos, Nagy Sándor a hódításai nyomán kiterjesztette a görög birodalom határait (Dán 8:5–7, 20, 21). Az alattvalói jó részének a görög lett a közös nyelve, köztük a zsidóknak is, akik egy hatalmas területen szétszórtan éltek. Mivel sok zsidó már leginkább a görögöt használta, a többségük nehezen értette a Héber iratokat. Mi volt a megoldás?

⁸ Az i. e. harmadik század derekán a Biblia első öt könyvét lefordították héberről görögre, és az i. e. második századra a Héber iratok többi könyvének a fordítása is elkészült. Ez a gyűjtemény a görög Septuaginta néven terjedt el, mely az első ismert, írott fordítása a teljes Héber iratoknak.

9. a) Milyen hatással volt a Septuaginta és más korai fordítások az emberekre? b) Neked melyik a kedvenc részed a Héber iratokban?

⁹ A Septuagintának fontos szerepe volt abban, hogy a görögül beszélő zsidók, és mások is megérthették a Héber iratokat. Gondolj bele, milyen izgalmas lehetett nekik a saját nyelvükön hallani vagy olvasni Isten Szavát! Idővel a Biblia egyes részeit más olyan nyelvekre is lefordították, amelyeket sokan beszéltek, például szírre, gótra és latinra. Miközben az emberek egy számukra jól érthető nyelven vizsgálták a Szentírást, biztosan a szívükhöz nőtt egyik-másik rész, úgy, ahogy ma nekünk is vannak kedvenc bibliaverseink. (Olvassátok fel: Zsoltárok 119:162–165.) Megállapíthatjuk hát, hogy Isten Szava annak ellenére is fennmaradt, hogy az idők folyamán változó volt, hogy melyik nyelven beszél az emberek többsége.

10. Miért nem juthattak hozzá az emberek a Bibliához Wycliffe idejében?

¹⁰ Volt idő, amikor befolyásos emberek megpróbálták elzárni a Bibliát a köznép elől. Ennek ellenére néhány istenfélő személy sokat tett azért, hogy az emberekhez eljusson a Biblia üzenete. Például egy teológus, John Wycliffe, aki a XIV. században élt, meg volt róla győződve, hogy mindenkinek fontos lenne olvasni a Bibliát. Csakhogy abban az időben Angliában az egyszerű emberek nemigen juthattak hozzá a Szentíráshoz. Ennek az volt az egyik oka, hogy a legtöbbjüknek nem telt rá, hogy legyen saját Bibliája, ugyanis a kézzel  készített másolatok nagyon drágák voltak. Azonkívül az emberek többsége nem tudott írni-olvasni. A templomban hallgathatták ugyan a Biblia egyes részeinek a felolvasását, de nem sokat érthettek belőle, mivel a hivatalos egyházi Biblia, a Vulgata latinul íródott. Márpedig a latin a középkorra gyakorlatilag holt nyelv lett. Akkor hogyan váltak hozzáférhetővé az emberek számára a Biblia értékes gondolatai? (Péld 2:1–5).

11. Milyen hatást ért el a Wycliffe Biblia?

¹¹ 1382-ben kiadtak egy angol fordítást, mely később Wycliffe Bibliaként vált ismertté. Ez a fordítás hamar népszerű lett Wycliffe követői körében. A lollardokként emlegetett vándorprédikátorok, akik szerették volna megismertetni és megszerettetni az egyszerű emberekkel Isten Szavát, gyalogszerrel bejárták Anglia falvait. Általában felolvastak a Wycliffe Biblia egyes részleteiből az embereknek, és ezekből adtak is nekik kézzel készített másolatokat. A fáradozásuknak köszönhetően sokakban újjáéledt a Biblia iránti érdeklődés.

12. Mit váltott ki a papságból Wycliffe tevékenysége?

¹² Hogyan fogadta mindezt a papság? Gyűlölték Wycliffe-et a Bibliájával és a követőivel együtt. A vallási vezetők üldözték a lollardokat. Igyekeztek felkutatni minél több Wycliffe Bibliát, hogy megsemmisítsék őket. Wycliffe-et a halála után eretneknek nyilvánították, de mivel egy halottat nem lehetett megbüntetni, kiásták és elégették a csontjait, a hamvakat pedig a Swift folyóba szórták. Az egyház mégsem tudta feltartóztatni Isten Szavának a terjedését azok között, akik vágytak rá, hogy olvassák és megértsék. A következő évszázadokban Európában és a világ más részein sokan támogatták a Biblia fordítását és terjesztését, hogy az átlagemberek is hozzáférhessenek.

13. Miről vagyunk meggyőződve, és hogyan erősíti ez a hitünket?

¹³ A különböző bibliafordítások – például a Septuaginta, a Wycliffe Biblia  vagy a King James Version – természetesen nem Isten ihletése alatt készültek. De ha áttekintjük ezeknek és más fordításoknak a történetét, egyértelműen láthatjuk, hogy Jehova Szava csakugyan fennmaradt, ahogyan ő megígérte. Ez megerősíti az abba vetett hitünket, hogy a többi ígérete is be fog teljesedni (Józs 23:14).

14. Hogyan mélyíti el a Jehova iránti szeretetünket az ő Szava?

¹⁴ A Biblia fennmaradásának története nemcsak a hitünket erősíti, hanem a Jehova iránti szeretetünket is. * Elvégre miért íratta le a Szavát, és miért ígérte meg, hogy fenn is fog maradni? Azért, mert szeret minket, és arra szeretne tanítani, ami a javunkra válik. (Olvassátok fel: Ézsaiás 48:17, 18.) Ez arra indít bennünket, hogy viszonozzuk a szeretetét, és megtartsuk a parancsolatait (1Ján 4:19; 5:3).

15. Miről fogunk beszélni a következő cikkben?

¹⁵ Logikus, hogy mivel értékeljük Isten Szavát, szeretnénk a lehető legtöbb hasznot meríteni belőle. Hogyan válhat leginkább a javunkra a bibliaolvasás? Mi segíthet, hogy a szolgálatban a Bibliára tudjuk irányítani az emberek figyelmét? És mit tehetnek azok, akik a gyülekezetben tanítanak, hogy mindig a Szentírás legyen a középpontban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következő cikkben.